Különös kaland

A tenger felett szürke volt az ég. Az eső újra megeredt, szinte csapkodta a nagy ablakot. A Yacht Club teraszára most egy csapat sirály szállt le, úgy telepedtek a korlátra, mintha ott akarnának maradni. -Rossz jel! - mondta a néger pincér. - A sirályok érzik a vihart! A társalgóban csak hárman ültek, közel a kandallóhoz. Sercegve égtek a nagy fahasábok, de a nyirkos hideg ellen mégis többet segített a konyak. A pincér már negyedszer jött be, a nagy fatálcán francia konyakkal. - Ha ezt tudom, hogy ilyen idő lesz, nem jövök ki New Yorkból! Másfél órát vezetni azért, hogy itt fagyoskodjon az ember...! - méltatlankodott az egyik férfi. - Engem nem zavar a rossz idő - jegyezte meg a szikár, ősz, szemüveges úr, akiről tudták, hogy orvos. Egyébként nem sokat tudtak egymásról, csak futólag találkoztak néha a kikötőben. De most az eső bekergette őket ide a társalgóba. Az újságokat már kiolvasták, nem volt más hátra, mint beszélgetni. - Nekem szükségem van a tengerre. - folytatta az orvos. - Beszívom a friss, sós levegőt, kiszellőztetem a fejem. Egész héten a műtő, vér, genny, éterszag. Operálok reggeltől estig. - Miért dolgozik annyit? - kérdezte a buldogképű férfi, aki eddig nem vett részt a beszélgetésben, csak egykedvűen szívta a pipáját. - Igaza van! Miért csinálom.? Hogy megmentsek néhány életet.? Azt, akit a legjobban szerettem a világon, nem tudtam megmenteni: a feleségem meghalt rákban. - Tragikus. - jegyezte meg résztvevőn a buldogképű. A másik férfi, aki olyan kopasz volt, hogy a feje egy nagyméretű biliárdgolyónak tűnt, szintén mondott valamit, hogy a sors kegyetlen iróniája ez. - Hát igen, a sors furcsa vicceket csinál velem! Van egy huszonöt éves fiam. - Na látja, doktor úr, mégis van öröm az életében? - Téved! Ebben a fiúban nem sok örömöm telik, csak bajt és gondot okoz! Tegnap véletlenül láttam, szembe jött a Madison Avenue-n. Karonfogva a szerelmével. Ahogy meglátott, hamar átment a másik oldalra, hogy ne kelljen köszönnie nekem. - Nem lakik otthon? - Nem! Összeköltözött ezzel a modellel. Együtt élnek. - Manapság ezt csinálják a fiatalok. És házasságra nem gondolnak? - Dehogynem! Ez a legborzasztóbb! Elhatározta ez az őrült kölyök, hogy megesküszik a modellel! - Attól, hogy modell, még lehet belőle ideális feleség...! - Azt kötve hiszem, mert a modell is egy fiú. A kopasz elnevette magát, de közben rádöbbent, hogy ez tapintatlanság volt. Hirtelen kínos csend támadt. Jobbkor nem is jöhetett volna be a klub menedzsere. Magas, nagyon jóképű férfi, lesült arcában csillogó világos szemekkel, napszítta, szökés hajjal. Negyven év körül lehetett. A klub az övé volt, saját vállalkozás. - Uraim, ha unatkoznak, csinálhatunk egy bridzset. Beülhetek negyediknek! - Isten őrizz...! - mondta a buldogarcú. Ezért szöktem el otthonról, mert bridzsparti van nálunk. Ezért akarok ide beiratkozni a maga klubjába, mert a feleségem barátnői állandóan be akarnak húzni negyediknek. A feleségemnek ugyanis a bridzs a szenvedélye! - Ha csak ez a szenvedélye, akkor ön egy boldog ember! - jegyezte meg a kopasz.