Közoktatás és neveléstudomány corvina logo

Szerző: Kiss Árpád
Szerkesztők: Horváth Márton ; Simon Gyula
Cím: Közoktatás és neveléstudomány
Megjelenési adatok: Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. | ISBN: 963-17-6434-6

coverimage Hetvenedik születésnapján a Magyar Pedagógiai Társaság pedagógiai publikációinak bibliográfiájával kedveskedett elnökének, Kiss Árpádnak. Derűs mosollyal vette át a több mint harmadfélszáz írást lajstromozó füzetet. Fáradhatatlan cselekvési vággyal, a pedagógia lényegéből fakadó optimizmussal köszönte a gesztust, beszélt terveiről abban a tudatban, hogy mindenre van még ideje, mindent el tud mondani... Elhittük neki, mert a pedagógia volt az élete, s ez az élet a nevelés társadalmi felelősségévé nemesült, s elhittük, hogy évtizedek töretlen alkotó munkájával ki lehet játszani a halált. A mestert köszöntő bibliográfia hamarosan egy nekrológ dokumentumává vált. Egy életmű lezárult: Kiss Árpád 1979. szeptember 29-én váratlanul eltávozott az élők sorából. Tehetsége, műveltsége, széles látóköre, nyelvtudása bármely pályán rangos előmenetelt biztosított volna számára. Szerencse vagy véletlen, hogy a mi hivatásunkat választotta? Most már egyre megy! Élet, pálya és hivatás, ha már életművé áll össze, megmásíthatatlan. Nincs már mód a legilletékesebb megkérdezésére. Maradnak a tények, a tanúk, a művek, az életrajzi adatok, a filológiai hitelesség. Életrajzi adatai híven tükrözik, hogyan lett számára a pedagóguspálya hivatás, az embernevelés lét- és életforma s számunkra példakép. 1907. április 21-én született a Brassó megyei Csernátfaluban. Gimnáziumi tanulmányait Brassóban kezdte, majd Balassagyarmaton fejezte be. Tanári oklevelet francia és német nyelvből és irodalomból a budapesti tudományegyetemen szerzett 1932-ben. Ugyanitt doktorált 1935-ben francia filológiából mint főtárgyból, filozófiából és pszichológiából mint melléktárgyakból. 1932-től az őt egykor ki bocsátó balassagyarmati reálgimnáziumban tanított. 1939-ben a Debreceni Középiskolai Tanárképző Intézet gyakorlógimnáziumába hívták, amelynek Jausz Béla, a Magyar Pedagógiai Társaság későbbi alapító elnöke volt az igazgatója. 1944-ben az Országos Közoktatási Tanácshoz került. 1945 nyarától a régi intézmény helyébe lépő Országos Köznevelési Tanács ügyvezető igazgatója lett. Az elnök, Szent-Györgyi Albert, valamint Sík Sándor, majd Kemény Gábor alelnökök vezetésével ő szervezte-irányította 1948-ig, a tanács működésének „szüneteltetését” kimondó kormányrendelet megjelenéséig az ott folyó munkát. Ezután egy év következik az Országos Neveléstudományi Intézetben, majd — megszakítással — 1956 végéig tanár tanítóképzőben, általános iskolában. A Pedagógiai Szemle 1964. évfolyamában Életemről, munkámról címmel megjelent vallomásában így ír ezekről az évekről: „Magamtól talán most is 10—14 éves gyerekeket tanítanék Budafokon...” Az 1951—53-as évek jelentik a pálya mélypontját, amikor hallgatásra és cselekvésképtelenségre ítélte az önkény és a törvénysértés, amikor próbatétel elé került pedagógus hivatása és hite. Kiss Árpád eme holtpontról hivatásában megerősödve, töretlenül lépett előre újra felfelé ívelő pályáján. 1956 decemberétől a Pedagógiai Tudományos Intézet, majd 1962-től az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, 1967-től tanszékvezető főiskolai tanár, az intézet didaktikai tanszékének vezetője egészen 1976 Őszéig, nyugdíjba vonulásáig. Az ő kezdeményezésére kapcsolódott be 1968-ban az Országos Pedagógiai Intézet az International Association for the Evaluation of Educational Achievement szervezésében folyó eredményes vizsgálatokba. Értékesnek mondható tanszékének az a vállalkozása is, amely a szocialista országok központi neveléstudományi intézeteit kívánta közös teljesítménymérésekbe bevonni. Kiss Árpád neve és szakmai tekintélye messze túllép az országhatárokon. Ennek bizonyítéka, hogy a 60-as évektől kezdve mintegy harminc alkalommal képviselte hazánkat különböző külföldi pedagógiai tanácskozásokon, UNESCO-konferenciákon. A debreceni tudományegyetemen 1946-ban a nevelés és neveléstudomány legújabbkori törekvései tárgykörből magántanári minősítést szerzett, és ilyen minőségben — a tanszékvezetőt helyettesítve is — rendszeresen tartott ott előadásokat.

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Fülszöveg
Kiss Árpád arcképe
Címlap
Impresszum
Előszó (Simon Gyula)
5-14
A köznevelés szolgálatában
[15]-182
   Az általános iskola mint kultúrpolitikai probléma
17-23
   A nevelőképzés reformja
24-38
   Beszámoló az Országos Köznevelési Tanács munkájáról
39-55
   Általános iskola és középiskola
56-70
   Szakirányú nevelés
71-86
   Hogyan működött az Országos Köznevelési Tanács?
87-92
   Iskola és élet kapcsolata az általános iskola első koncepciójában
93-112
   Fejlődésünk távlatai és az iskola
113-125
   Az új iskolarendszer szolgálatában
126-130
   A jövőbe vezető iskola
131-145
   A tanulmányi eredmények nemzetKözi összehasonlító értékelése
146-182
A neveléstudomány műhelyében
[183]-329
   A tankönyv
185-190
   Az élőnyelvek tanítása
191-207
   Az új nevelés kérdései
208-214
   A kísérlet a pedagógiában
215-230
   Docimológia, osztályozás, mérés
231-244
   A gazdaságos és eredményes tanulás képességének kialakítása
245-275
   A teljesítményszint vizsgálatának néhány eredménye
276-284
   Programozott tanítás a gyakorlatban
285-302
   Hátrányos helyzetben levő tanulók
303-305
   Műveltség és iskola
306-316
   A népművelés—pedagógia
317-319
   Neveléstudomány és eredményesebb iskolázás
320-325
   A pedagógiai terminológia kérdései
326-329
A Magyar Pedagógiai Társaság élén
[331]-387
   Elnöki megnyitó a Magyar Pedagógiai Társaság kibővített elnökségi közgyűlésén — 1973. márc. 6—7
333-337
   A nevelés és oktatás integrációja
338-345
   Elnöki megnyitó a Magyar Pedagógiai Társaság küldöttközgyűlésén — 1976. máj. 28
346-348
   A korszerű iskola és a pedagógushivatás
349-352
   Korszerű ismeretszerzés és szaktermi munka
353-362
   Elnöki megnyitó a Magyar Pedagógiai Társaság ünnepi, kikibővített elnökségi ülésén — Debrecen 1977. aug. 29—30
363-370
   Előszó a Felnőttnevelés és társadalom c. tanulmánykötethez
371-374
   Műveltség és iskola
375-385
   Megnyitó a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen — 1979. márc. 16.
386-387
Zárszó
[389]-400
   Egyszerű emberekként kerestük a jobbat — Beszélgetés Kiss Árpáddal — (Győri György)
391-400
Képek Kiss Árpád életéből
[401]-415
Bibliográfia (Horánszky Nándor)
[417]-457
Tartalomjegyzék
459-460
Hátsó borító