Magyar
English
Bevezetés a munkajogba
Szerző:
Bankó Zoltán Szerkesztők: Kajtár Edit ; Bankó Zoltán
További szerzők: Berke Gyula ; Kiss György
Cím: Bevezetés a munkajogba
Alcím: Második, átdolgozott kiadás
Megjelenési adatok: JUSTIS, Pécs, 2004. | ISBN: 963-214-474-0
A hazai felsőoktatásban az utóbbi években számos olyan új képzési irány, illetve szak, szakirány jelent meg, amelyeknek tantervében jelentős szerephez jut a magyar munkajog alapjainak elsajátítása. E képzések egy részét a hazai jogalkalmazási, közigazgatási és igazságszolgáltatási szervezeti rendszerben - az európai közösségi csatlakozási folyamat fényében különösen élesen - mutatkozó azon jelenség hívta életre, hogy az említett területeken hiányoznak a döntéselőkészítésben, ügykezelésben foglalkoztatott, megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező munkatársak. E hiányosságnak a szervezeti rendszerben számos rendkívül hátrányos következménye volt. illetve van. Részben ennek tudható be a viszonylag hosszá ügyintézési időtartam, a döntések elökészítetlensége, a jogalkalmazási rendszer alacsony hatékonysága. E jelenségek kiküszöbölésére indította meg az ország több jogi kara is az igazságügyi ügyintéző és jogi asszisztens szakokon folyó képzéseket. A munkajogi ismeretek iránti igények másrészt - a hagyományos jogász képzésen
túl - a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó szakterületeken, illene képzési irányokban erősödtek fel, elsősorban az un. szakirányú továbbképzésekben, valamint ott. ahol az emberi erőforrással való gazdálkodás kérdései előtérbe
kerültek. Második kiadásban megjelenő tankönyvünk az említett újszerű igények kielégítésére tesz kísérletet. A szerzők célja tehát az hogy a rendszeres jogi, jogdogmatikai ismeretekkel nem rendelkező hallgatók számára is lehetővé
tegyék a munkajog alapjainak szisztematikus elsajátítását. A tankönyv a magán munkajog rendszerét dolgozza fel, mégpedig olyan didaktikai módszerrel, amely a hallgatóktól jelentős önálló, tanórán kívüli munkát kíván. Ma hazánk
legtöbb jogi karán rendelkezésre áll olyan egyetemi munkajog tankönyv, mely részletesen tárgyalja a hazai és az európai munkajogot. Mivel a kötet egyik célja az. hogy bevezetést nyújtson a tárgyba, az egyes fejezetek végén a
mélyebb ismeretek eléréséhez szerepelnek azok a források, amelyekből további információk nyerhető (és ezáltal az adott képzés során megengedett óraszámához igazítható a tananyag is).
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
[1]
Impresszum
[2]
Tartalom
[3]
Bevezető
[5-6]
Rövidítések és jogszabályok jegyzéke
[7-8]
I. rész: Alapvetés
[9]-52
I. fejezet: A munkajog fogalma és tárgya
11-14
1. A munkajog által szabályozott életviszonyok
11
2. Az ún. önállótlan (függő) munka fogalma
11-12
3. A munkajog fogalma tágabb és szűkebb értelemben
12-13
4. A munkajog által szabályozott további életviszonyok
13
II. fejezet: A magyar munkajog rendszere
15-20
1. A magyar munkajog hármas tagozódása
15
2. A munka magánjoga
15-16
3. A köztisztviselők joga
16
4. A közalkalmazottak joga
17
5. Az ún. szolgálati jogviszonyok
18
6. A munkajoghoz kapcsolódó közjogi intézményrendszer
19
III. fejezet: A munkajog helye a jogrendszerben
21-24
1. A munkajog relatív önállósága
21
2. A munkajog kapcsolata más jogterületekkel
21-24
a) A munkajog és a polgári jog kapcsolata
21-22
b) A társadalombiztosítási jog és az adójog kapcsolata a munkajoggal
22-23
c) A munkajog és a polgári eljárásjog
23
d) A munkajog és a közigazgatási jog
23
3. A nemzetközi munkajog
23
IV. fejezet: A munkajog forrásai
25-35
1. A munkajogi jogforrások általában
25-26
a) A jogforrás fogalma
25
b) Kollektív megállapodások a jogforrások között
25
c) A magyar munkajogi jogforrási rendszer
26
2. A munkajog belső jogforrásai
26-28
a) Az Alkotmány; az alapjogok jelentősége a munkajogban
26-27
b) A jogszabályok (törvények és rendeletek)
27-28
ba) Törvények
27-28
bb) Rendeletek
28
3. A kollektív megállapodások
28-29
a) A kollektív szerződés
28-29
b) Az üzemi megállapodás
29
4. A munkajogi jogforrási rendszer jellemzői
30-31
a) A jogforrási hierarchia
30
b) A relatív diszpozitivitás
30-31
5. A munkajog külső forrásai
31-32
6. Az európai közösségi munkajog
32-34
a) A közösségi munkajog jellege
32
b) A közösségi munkajog fejlődése és a munkajogi tárgyú irányelvek
32-34
V. fejezet: A munkajog történeti fejlődésének vázlata
36-41
1. Fejlődési irányok az európai jogrendszerben
36-39
a) A munkajog római jogi előzményei
36-37
b) A feudalizmus munkajogi vonatkozásai
37
c) A munkajog az ipari forradalom után
37-39
2. A magyar munkajog rövid története
39-41
VI. fejezet: A Munka Törvénykönyve bevezető rendelkezései
42-52
1. Az Mt. bevezető rendelkezéseinek jogi természete
42
2. Az Mt. hatálya
43-44
a) A tárgyi hatály
43
b) Az időbeli hatály
43
c) A személyi hatály
43
d) A területi hatály
43-44
3. A jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének általános szabálya, az együttműködés kötelessége
44-45
4. A rendeltetésszerű joggyakorlás kötelessége (a joggal való visszaélés tilalma)
45
5. Az egyenlő bánásmód követelménye
45-48
6. Az előnyben részesítés kötelessége
48
7. A jogynilatkozatok alakszerűsége
48-49
8. A jognyilatkozatok, illetve a munkajogi megállapodások érvénytelensége
49-50
9. Az elévülés
50-51
10. A határidők számítása
51
11. A bevezető rendelkezések között szereplő további szabályok
51
II. rész: Az individuális munkajog
[53]-168
I. fejezet: A munkajogviszony alanyai
55-63
1. A munkajogviszony alanyairól általában
55
2. A munkáltatói alanyi pozíció
55-56
a) A munkáltatói képesség
55-56
b) A munkáltatói jogkör gyakorlása
56
3. A munkavállalói alanyi pozíció
57-58
a) Az általános munkavállalói képesség
57
b) A konkrét munkavállalási képesség
57-58
4. A munkavállalói alanyi pozíción belüli differenciálás
58-62
a) A vezető állású munkavállalók
58-60
b) A munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók
60
c) A fiatal munkavállalók
60-61
d) Női munkavállalók
61-62
c) Közszolgálati szerveknél foglalkoztatott munkavállalók
62
II. fejezet: A munkajogviszony létesítése
64-73
1. A munkaszerződés és a munkajogviszony
64
2. A munkaszerződés tartalmi elemei
64-68
a) A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei
64-66
aa) A személyi alapbérben való megállapodás
65
ab) A munkavégzés helyében való megállapodás
65-66
ac) A munkakörben való megállapodás
66
b) A munkaszerződés természetes tartalmi elemei
66-68
ba) Határozatlan idejű munkajogviszony
67
bb) Teljes munkaidőben történő munkavégzés
67
bc) A munkajogviszony kezdő időpontja
67-68
c) A munkaszerződés esetleges tartalmi elemei
68
3. A munkaszerződés megkötése
68
4. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége
69-70
5. Az atipikus munkajogviszonyok
70-73
a) Részmunkaidőre kötött munkaszerződések
70-71
b) Határozott idejű munkaszerződések
71-72
c) Munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkaszerződések
72
III. fejezet: A munkajogviszony tárgya
74-75
1. A munkajogviszony tárgyának fogalma
74-75
a) A munkajogviszony közvetlen tárgya
74-
b) A munkajogviszony közvetett tárgya
74-75
IV. fejezet: A munkajogviszony tartalma és teljesítése
76-96
1. A munkajogviszony tartalma és teljesítése általában
76-77
2. A munkavállaló kötelességei
77-88
a) A munkavállaló kötelességeiről általában
77
b) A rendelkezésre állási kötelesség
78-79
ba) A munkára képes állapot
78
bb) A rendelkezésre állás helye
78-79
bc) A rendelkezésre állás ideje
79
c) A munkavégzési kötelesség
79-86
ca) A munkavégzési kötelesség tárgyi meghatározása
79-81
cb) A munkavégzési kötelesség időbeli meghatározása
81-84
cc) A munkavégzési kötelezettség helyi meghatározása
84-86
d) A munkavállaló magatartási kötelességei
86-88
da) A versenytilalmi kötelesség
86-87
db) Titoktartási kötelesség
87
dc) A munkáltató szervezeti rendjébe való beilleszkedés kötelessége
87-88
e) A munkavállaló oltalmi kötelezettsége
88
3. A munkáltatói jogkör
88-91
a) Az irányítási jog
89
b) A munka feletti felügyelet joga
89-90
c) A fegyelmezési jog
90
d) Vagyoni jellegű jogok
90
e) Személyzeti jogok
90-91
4. A munkáltató kötelességei
91-95
a) A munka díjszabásának kötelessége
91-93
aa) A munkabér fogalma
91-92
ab) Díjazási rendszerek
92
ac) kiegészítő díjazási formák
92-93
ad) A munkabér védelme
93
b) A foglalkoztatási kötelesség
94
c) A gondoskodási kötelesség
95
5. A munkavállaló jogai
95
V. fejezet: A munkajogviszony módosulása
97-102
1. A módosító szerződés
97-98
2. Kollektív szerződés módosulása és a munkaszerződés tartalma
98-99
3. Szerződésmódosításnak nem minősülő munkáltatói utasítások
99-100
4. Szerződés módosítása a munkavállaló személyében rejlő körülmények változása esetén
100-101
a) A személyi alapbér korrekciója
100
b) A munkakör-korrekció terhesség esetén
100-101
5. A munkáltató székhelyének, telephelyének változása
101
VI. fejezet: Jogutódlás a munkáltató személyében
103-115
1. A munkajogi jogutódlásról általában
103-104
2. A jogutódlási tényállások
104-106
a) Az általános jogutódlás
104-105
b) Az üzemátszállás
105-106
3. A jogutódlás szabályai a munkajogviszonyban
106-108
a) A jogutódlás alapvető munkajogi hatása
106
b) A jogok és kötelességek jogszabályon alapuló átszállása
106-107
c) A munkavállaló teljesítési kötelessége
107
d) A munkajogviszony megszüntetése rendes felmondással
107
e) A munkáltatók felelőssége
107-108
f) A jogelőd munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a jogutóddal szemben
108
4. A jogutódlás kollektív munkajogi szabályai
108-113
a) A kollektív szerződés sorsa a jogutódlás során
108-110
b) A munkáltatói tájékoztatási és konzultációs kötelezettség
110-111
c) A szakszervezet és az üzemi tanács helyzete
112
d) Az üzemi megállapodás sorsa
113
e) A szakszervezeti tisztségviselő védelme
113
5. Az ún. jogviszonyváltás szabályai
113-114
VII. fejezet: A munkajogviszony megszűnése
116-119
1. A munkajogviszony megszűnése és megszűntetése
116
2. A munkajogviszony megszűnésének tényállásai
116-119
a) A munkavállaló halála
116
b) A munkáltató jogutód nélküli megszűnése
116-117
c) A határozott idő lejárta
117
d) A munkáltató közszférába történő átvétele
118
e) Bírói ítélet
118-119
VIII. fejezet: A munkajogviszony megszüntetése
120-146
1. A munkajogviszony megszüntetésének tényállásai
120-121
2. A munkajogviszony megszűntetése a munkáltató és a munkavállaló közös akaratnyilatkozatával
121-122
a) A közös megegyezés jogi természete
121
b) A közös megegyezés érvényességi kellékei
121-122
3. A munkajogviszony megszüntetése egyoldalú jognyilatkozattal
122-140
a) A rendes felmondás
122-135
aa) A munkavállalói rendes felmondás
122
ab) A munkáltatói rendes felmondás
123-126
ac) Felmondás tilalom, felmondási korlátozás
126-128
ad) A munkajogviszony megszűnésének időpontja, a felmondási és a felmentési idő
128-130
af) A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok
130-134
ag) Végkielégítés
134-135
b) A rendkívüli felmondás
135-139
ba) A rendkívüli felmondás általános szabályai
135-138
bb) A munkáltatói rendkívüli felmondás jogkövetkezményei
138
bc) A munkavállalói rendkívüli felmondás jogkövetkezményei
138-139
c) A próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetés
139
d) A határozott idejű munkajogviszony megszüntetése
139-140
4. Eljárás a munkajogviszony megszűnése illetve megszüntetése esetén
140-142
a) A munkavállaló munkakör átadási és elszámolási kötelezettsége
140
b) A munkáltató fizetési- és igazolás kiadási kötelezettsége
140-142
5. A munkajogviszony jogellenes megszüntetése
142-145
a) A munkajogviszony jogellenes megszüntetése a munkáltató által
142-144
b) A munkajogviszony jogellenes megszüntetése munkavállaló által
144-145
IX. fejezel: A munkajogi kárfelelősségi jogviszony
147-163
1. A munkajogi kárfelelősség rendszere
147
2. A munkavállalói kárfelelősség
147-152
a) A munkavállaló vétkességi felelőssége
147-149
aa) A felelősség feltételei
148
ab) A felelősség mértéke
148
b) A munkavállaló megőrzési felelőssége
148-152
ba) Az általános megőrzési felelősség
148-150
bb) A leltárfelelősség
150-152
3. A munkáltatói kárfelelősség
152-156
a) A munkáltató (objektív) alapú felelőssége, feltételei
152-153
b) A munkáltató vétkességi alapú felelőssége, feltételei
153
c) A munkáltató felelősségének tényállásai
153-156
ca) A munkavállaló életében, egészségében, testi épségében bekövetkezett károkért való felelősség
154-155
cb) Munkahelyre bevitt dolgokért való munkáltatói felelősség
155
cc) A munkáltató felelőssége a munkaviszonnyal összefüggésben okozott egyéb károkért
156
4. A kár fajtái
156-158
a) A munkavállaló kárának fajtái
156-158
5. A kárigény érvényesítése, a kártérítés összegét befolyásoló tényezők
158-162
a) A kár megtérítésére vonatkozó eljárás
158-160
aa) A munkavállalói igényérvényesítés
158-160
ab) A munkáltatói igényérvényesítés
160
b) A kártérítés formái
160-162
X. fejezet: Az egyéni munkajogi viták
164-168
1. A munkajogi konfliktusok fogalmi elemei, osztályozási szempontjai és feloldásuk módozatai
164-165
2. Az egyéni jogviták elintézésének eljárási rendje
165-167
III. rész: A kollektív munkajog
[169]-243
I. fejezet: A kollektív munkajog általános áttekintése
171-173
II. fejezet: A koalíciók joga
174-189
1. A koalíciós szabadság joga
174
2. A koalíció fogalmi ismérvei
174-176
a) Az önkéntesség
174-175
b) A célhoz kötöttség
175
c) A gazdasági és szociális jogok védelme
175
d) A függetlenség
175
e) Meghatározott szervezeti rend
176
3. A munkáltatói koalíciók
176-177
4. A munkavállalói koalíciók
177-188
a) A szakszervezetek jogállása
178
b) A szakszervezetek jogai
178-186
ba) A munkaszervezeten belül szervek működtetése
178
bb) A szakszervezet érdekében eljáró személy munkáltató területére történő belépése
178-179
bc) A belső szervezeti rend befolyástól mentes kialakítása
179
bd) A tájékoztatás joga
179
be) A szakszervezeti propaganda
180
bf) A tájékoztatáshoz való jog
180-181
bg) Az ellenőrzési jog
181-182
bh) A kifogás joga
182-184
bi) A kollektív szerződéskötési jog
185
c) A szakszervezeti tisztségviselőt megillető kedvezmények és a munkajogi védelem
185-187
ca) A szakszervezeti tisztségviselőt megillető kedvezmények
185
cb) A szakszervezetet megillető egyéb kedvezmények
186
cc) A munkajogi státus-védelem
186-187
d) A szakszervezetekre vonatkozó reprezentativitási szabályok
187-188
III. fejezet: A kollektív szerződés joga
190-210
1. A kollektív szerződés jogi természete, rendeltetése, helye a munkajog jogforrásainak rendszerében
190-191
2. A kollektív szerződés alanyai, a kollektív szerződéskötési képesség
191-194
3. A kollektív szerződés személyi hatálya, a tarifális kötöttség
194-196
a) A kollektív szerződés kötelmi részének személyi hatálya
194
b) A kollektív szerződés normatív részének személyi hatálya
194-196
ba) A kollektív szerződés normatív részének személyi hatálya a munkaadók tekintetében
194-195
bb) A kollektív szerződés normatív részének személyi hatálya a munkavállalók tekintetében
195
bc) A munkáltató személyében bekövetkező változás és a kollektív szerződés személyi hatálya
196
4. A kollektív szerződés tartalma
197-202
a) A kollektív szerződés kötelmi része
197-199
aa) A békekötelem
197-198
ab) A befolyásolási kötelesség
198
ac) Egyéb közvetlen és közvetett megállapodás-elemek
198-199
b) A kollektív szerződés normatív része
200-202
5. A kollektív szerződés megkötése
202-203
6. A kollektív szerződés időbeli hatálya, a kollektív szerződés megszűnése
203-206
a) A kollektív szerződés időtartama
203-204
b) A kollektív szerződés megszűnése, illetve megszüntetése
204-206
7. A kollektív szerződés kiterjesztése
206-209
IV. fejezet: Az üzemi alkotmányjog
211-226
1. A munkavállalói részvételi jogok és érvényesülésük módozatai
211
2. A munkavállalói részvétel helye a amgyar kollektív munkajog renszerében
211-212
3. Az üzemi alkotmányjog szervezete, az üzemi tanács választása, működése, megszűnése
212-221
a) Az üzemi alkotmányjog szervezete, az üezmi alkotmányjog választott intézményei
212-214
b) Az üzemi tanács választása
214-218
ba) A passzív választójog
214-215
bb) Az aktív választójog
215-218
c) Az üzemi tanács működése
219
d) Az üzemi tanács működését biztosító kedvezmények, speciális munkajogi védelem
219-220
e) Az üzemi tanács megszűnése, az üzemi tanácsi tagság megszűnése és szünetelése
220-221
4. Az üzemi tanács jogköre
221-223
a) Az együttdöntési jog
221
b) A véleményezési jog
221-222
c) A tájékoztatáshoz való jog
222-223
5. Jogkövetkezmények
223-225
6. Az esélyegyenlőségi terv
225-226
V. fejezet: A sztrájkjog
227-238
1. A munkaharc magyar szabályozása
227
2. Az Sztv., a sztrájk általános jellemzése
227-228
3. A sztrájk jogszerűségének kérdése
228-230
4. A jogszerű sztrájk jogellenessé válása
231-232
a) A sztrájkban résztvevő egyes személyek jogellenes magatartása
231
b) A még elégséges szolgáltatás
231-232
5. A sztrájk jogkövetkezményei
232-235
a) A jogszerű sztrájk jogkövetkezményei
232-234
b) A jogellenes sztrájk jogkövetkezményei
234-235
6. A sztrájk hatása a sztrájkban részt nem vevőkre
235-238
a) A sztrájk hatása a sztrájkban részt nem vevő munkavállalókra
235-236
b) A sztrájk hatása a munkáltatóval kapcsolatban álló harmadik személyre
236
c) A munkáltató - mint jogosult - késedelme
236-237
d) A hibás teljesítés
237
e) A harmadik személlyel szemben viselt jogkövetkezményekért való felelősség
237-238
VI. fejezet: A kollektív munkaügyi viták
239-243
1. A hatályos szabályozás kialakulása
239
2. A kollektív érdekkonfliktusok feloldására szolgáló eljárási technikák
239-243
a) Az egyeztetés
239-240
b) A közvetítés
240
c) A döntőbíráskodás
240-241
ca) A döntőbíráskodás intézménye
240-241
cb) A döntőbíráskodás igénybevételének kötelező esetei
241
cc) Az arbitrációs eljárás
241
d) A Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ)
241-243
Rövidítések jegyzéke
[245-246]
Hátsó borító