Bevezetés a munkajogba corvina logo

Szerző: Bankó Zoltán
Szerkesztők: Kajtár Edit ; Bankó Zoltán
További szerzők: Berke Gyula ; Kiss György
Cím: Bevezetés a munkajogba
Alcím: Negyedik, átdolgozott kiadás
Megjelenési adatok: JUSTIS, Pécs, 2007. | ISBN: 963-214-474-0

coverimage A hazai felsőoktatásban az utóbbi években számos olyan új képzési irány, illetve szak, szakirány jelent meg, amelyeknek tantervében jelentős szerephez jut a magyar munkajog alapjainak elsajátítása. E képzések egy részét a hazai jogalkalmazási, közigazgatási és igazságszolgáltatási szervezeti rendszerben - az európai közösségi csatlakozási folyamat fényében különösen élesen - mutatkozó azon jelenség hívta életre, hogy az említett területeken hiányoznak a döntéselőkészítésben, ügykezelésben foglalkoztatott, megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező munkatársak. E hiányosságnak a szervezeti rendszerben számos, rendkívül hátrányos következménye volt, illetve van. Részben ennek tudható be a viszonylag hosszú ügyintézési időtartam, a döntések előkészítetlensége, a jogalkalmazási rendszer alacsony hatékonysága. E jelenségek kiküszöbölésére indította meg az ország több jogi kara is az igazságügyi ügyintéző és jogi asszisztens szakokon folyó képzéseket. A munkajogi ismeretek iránti igények másrészt - a hagyományos jogász képzésen túl - a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó szakterületeken, illetve képzési irányokban erősödtek fel, elsősorban az ún. szakirányú továbbképzésekben, valamint ott, ahol az emberi erőforrással való gazdálkodás kérdései előtérbe kerültek. Az immáron negyedik kiadásban megjelenő tankönyvünk az említett, újszerű igények kielégítésére tesz kísérletet. A szerzők célja tehát az, hogy a rendszeres jogi, jogdogmatikai ismeretekkel nem rendelkező hallgatók számára is lehetővé tegyék a munkajog alapjainak szisztematikus elsajátítását. A tankönyv a magán munkajog rendszerét dolgozza fel, mégpedig olyan didaktikai módszerrel, amely a hallgatóktól jelentős önálló, tanórán kívüli munkát kíván. Ma hazánk legtöbb jogi karán rendelkezésre áll olyan egyetemi munkajog tankönyv, mely részletesen tárgyalja a hazai és az európai munkajogot. Mivel a kötet egyik célja az, hogy bevezetést nyújtson a tárgyba, az egyes fejezetek végén a mélyebb ismeretek eléréséhez szerepelnek azok a források, amelyekből további információk nyerhetők (ezáltal az adott képzés során megengedett óraszámához igazítható a tananyag is).
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Munkajog
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
[1]
Impresszum
[2]
Tartalom
[3]
Bevezető
[5-6]
Rövidítések jegyzéke
[7-8]
I. Rész: Alapvetés
[9]-54
   I. fejezet: A munkajog fogalma és tárgya
11-14
      1. A munkajog által szabályozott életviszonyok
11
      2. Az ún. önállótlan (függő) munka fogalma
11-12
      3. A munkajog fogalma tágabb és szűkebb értelemben
12-13
      4. A munkajog által szabályozott további életviszonyok
13
      Irodalom - Fogalmak
14
   II. fejezet: A magyar munkajog rendszere
15-21
      1. A magyar munkajog hármas tagozódása
15
      2. A munka magánjoga
15-16
      3. A köztisztviselők joga
16
      4. A közalkalmazottak joga
17
      5. Az úgynevezett szolgálati jogviszonyok
18
      6. A munkajoghoz kapcsolódó közjogi intézményrendszer
19
      Irodalom - Fogalmak - Jogszabály - Bírói gyakorlat
20
   III. fejezet: A munkajog helye a jogrendszerben
21-25
      1. A munkajog relatív önállósága
21
      2. A munkajog kapcsolata más jogterületekkel
21-23
         a) A munkajog és a polgári jog kapcsolata
21-22
         b) A társadalombiztosítási jog és az adójog kapcsolata a munkajoggal
23
         c) A munkajog és a polgári eljárásjog
23
         d) A munkajog és a közigazgatási jog
23
      3. A nemzetközi munkajog
23-24
      Irodalom - Fogalmak - Jogszabály - Bírói gyakorlat
24-25
   IV. fejezet: A munkajog forrásai
26-36
      1. A munkajogi jogforrásokról általában
26-27
         a) A jogforrás fogalma
26
         b) Kollektív megállapodások a jogforrások között
26
         c) A magyar munkajogi jogforrási rendszer
27
      2. A munkajog belső jogforrásai
27-29
         a) Az Alkotmány: az alapjogok jelentősége a munkajogban
27-28
         b) A jogszabályok (törvények és rendeletek)
28-29
      3. A kollektív megállapodások
30
         a) A kollektív szerződés
30
         b) Az üzemi megállapodás
30
      4. A munkajogi jogforrási rendszer jellemzői
31-32
         a) A jogforrási hierarchia
31
         b) A relatív diszpozitívítás
31-32
      5. A munkajog külső forrásai
32-33
      6. Az európai közösségi munkajog
33-35
         a) A közösségi munkajog jellege
33
         b) A közösségi munkajog fejlődése és a munkajogi tárgyú irányelvek
33-35
      Irodalom - Fogalmak - Jogszabály - Bírói gyakorlat
35-36
   V. fejezet: A munkajog történeti fejlődésének vázlata
37-42
      1. Fejlődési irányok az európai jogrendszerekben
37-40
         a) A munkajog római jogi előzményei
37-38
         b) A feudalizmus munkajogi vonatkozásai
38
         c) A munkajog az ipari forradalom után
38-40
      2. A magyar munkajog rövid története
40-41
      Irodalom - Fogalmak
42
   VI. fejezet: A Munka Törvénykönyve bevezető rendelkezései
43-54
      1. Az Mt. bevezető rendelkezéseinek jogi természete
43
      2. Az Mt. hatálya
44-45
         a) A tárgyi hatály
44
         b) Az időbeli hatály
44
         c) A személyi hatály
44
         d) A területi hatály
44-45
      3. A jogok gyakorlásának és kötelességek tejesítésének általános szabálya, az együttműködés kötelessége
45-46
      4. A rendeltetésszerű joggyakorlás kötelessége ( a joggal való visszaélés tilalma)
46
      5. Az egyenlő bánásmód követelménye
47-49
      6. Az előnyben részesítés kötelessége
49-50
      7. A jognyilatkozatok alakszerűsége és közlése
50-51
      8. A jognyilatkozatok, illetve a munkajogi megállapodások érvénytelensége
51-52
      9. Az elévülés
52
      10. A határidők számítása
52-53
      11. A bevezető rendelkezések között szereplő további szabályok
53
      Irodalom - Fogalmak - Jogszabály - Bírói gyakorlat
53-54
II. Rész: Az individuális munkajog
[55]-177
   I. fejezet: A munkajogviszony alanyai
57-66
      1. A munkajogviszony alanyairól általában
57
      2. A munkáltatói alanyi pozíció
57-59
         a) A munkáltatói képesség
57-58
         b) A munkáltatói jogkör gyakorlása
58-59
      3. A munkavállalói alanyi pozíció
59-60
         a) Az általános munkavállalói képesség
59-60
         b) A konkrét munkavállalási képesség
60
      4. A munkavállalói alanyi pozíción belüli differenciálás
60-65
         a) A vezető állású munkavállalók
61-62
         b) A munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók
63
         c) A távmunka keretében foglalkoztatott munkavállalók
63
         d) A fiatal munkavállalók
63-64
         e) Női munkavállalók
64
         f) Közszolgálati szerveknél foglalkoztatott munkavállalók
65
      Irodalom - Fogalmak - Jogszabály - Bírói gyakorlat
66
   II. fejezet: A munkajogviszony létesítése
67-78
      1. A munkaszerződés és a munkajogviszony
67
      2. A munkaszerződés tartalmi elemei
67-71
         a) A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei
67-69
         b) A munkaszerződés természetes tartalmi elemei
69-71
         c) A munkaszerződés esetleges tartalmi elemei
71
      3. A munkaszerződés megkötése
71
      4. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége
72-73
      5. Az atipikus munkajogviszonyok
73-77
         a) Részmunkaidőre kötött munkaszerződések
74
         b) Határozott idejű munkaszerződések
74-75
         c) Munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkaszerződések
75-76
         d) Távmunkára irányuló munkaszerződések
77
      Irodalom - Fogalmak - Jogszabály - Bírói gyakorlat
78
   III. fejezet: A munkajogviszony tárgya
79-81
      1. A munkajogviszony tárgyának fogalma
79-80
         a) A munkajogviszony közvetlen tárgya
79
         b) A munkajogviszony közvetett tárgya
79-80
      Irodalom - Fogalmak - Jogszabály
80
   IV. fejezet: A munkajogviszony tartalma és teljesítése
81-103
      1. A munkajogviszony tartalma és teljesítése általában
81-82
      2. A munkavállaló kötelességei
82-94
         a) A munkavállaló kötelességeiről általában
82-83
         b) A rendelkezésre állási kötelesség
83-84
         c) A munkavégzési kötelesség
84-92
         d) A munkavállaló magatartási kötelességei
93-94
         e) A munkavállaló oltalmi kötelezettsége
94
      3. A munkáltatói jogkör
94-97
         a) Az irányítási jog
95
         b) A munka feletti felügyelet joga
95-96
         c) A fegyelmezési jog
96
         d) Vagyoni jellegű jogok
96
         e) Személyzeti jogok
96-97
      4. A munkáltató kötelességei
97-102
         a) A munka díjazásának kötelessége
97-100
         b) A foglalkoztatási kötelesség
100-101
         c) A gondoskodási kötelesség
101-102
      5. A munkavállaló jogai
102
      Irodalom - Fogalmak - Jogszabály - Bírói gyakorlat
102-103
   V. fejezet: A munkajogviszony módosulása
104-110
      1. A módosító szerződés
104-105
      2. Kollektív szerződés módosulása és a munkaszerződés tartalma
105-106
      3. Szerződésmódosításnak nem minősülő munkáltatói utasítások
106-107
      4. Szerződés módosítása a munkavállaló személyében rejlő körülmények változása esetén
107-108
         a) A személyi alapbér korrekciója
107
         b) A munkakör-korrekció terhesség esetén
107-108
      5. A munkáltató székhelyének, telephelyének változása
108
      Irodalom - Fogalmak - Jogszabály - Bírói ghyakorlat
109
   VI. fejezet: Jogutódlás a munkáltató személyében
110-123
      1. A munkaköri jogutódlásról általában
110-111
      2. A jogutódlási tényállások
111-113
         a) Az általános jogutódlás
111-112
         b) Az üzemátszállás
112-113
      3. A jogutódlás szabályai a munkajogviszonyban
113-115
         a) A jogutódlás alapvető munkajogi hatása
113
         b) A jogok és kötelességek jogszabályon alapuló átszállása
113-114
         c) A munkavállaló teljesítési kötelessége
114
         d) A munkajogviszony megszüntetése rendes felmondással
114
         e) A munkáltatók felelőssége
114-115
         f) A jogelőd munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a jogutóddal szemben
115
      4. A jogutódlás kollektív munkajogi szabályai
115-121
         a) A kollektív szerződés sorsa a jogutódlás során
115-117
         b) A munkáltatói tájékoztatási és konzultációs kötelezettség
117-118
         c) A szakszervezet és az üzemi tanács helyzete
119
         d) Az üzemi megállapodás sorsa
120
         e) A szakszervezeti tisztségviselő védelme
120
      5. Az ún. jogviszonyváltás szabályai
120-121
      Irodalom - Fogalmak - Jogszabály - Bírói gyakorlat
122-123
   VII. fejezet: A munkajogviszony megszűnése
124-127
      1. A munkajogviszony megszűnése és megszüntetése
124
      2. A munkajogviszony megszűnésének tényállásai
124-127
         a) A munkavállaló halála
124
         b) A munkáltató jogutód nélküli megszűnése
124-125
         c) A határozott idő lejárta
125
         d) A munkáltató közszférába történő átvétele
126
         e) Bírói ítélet
126-127
      Irodalom - Fogalmak - Jogszabály - Bírói gyakorlat
127
   VIII. fejezet: A munkajogviszony megszüntetése
128-155
      1. A munkajogviszony megszüntetésének tényállásai
128-129
      2. A munkajogviszony megszüntetése a munkáltató és a munkavállaló közös akaratnyilatkozatával
129-130
         a) A közös megegyezés jogi természete
129
         b) A közös megegyezés érvényességi kellékei
129-130
      3. A munkajogviszony megszüntetése egyoldalú jognyilatkozattal
130-148
         a) A rendes felmondás
130-143
         b) A rendkívüli felmondás
143-147
         c) A próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetés
147
         d) A határozott idejű munkajogviszony megszüntetése
147-148
      4. Eljárás a munkajogviszony megszűnése illetve megszüntetése esetén
148-150
         a) A munkavállaló munkakör átadási és elszámolási kötelezettsége
148
         b) A munkáltató fizetési- és igazolás kiadási kötelezettsége
149-150
      5. A munkajogviszony jogellenes megszüntetése
150-155
         a) A munkajogviszony jogellenes megszüntetése a munkáltató által
150-152
         b) A munkajogviszony jogellenes megszüntetése a munkavállaló által
153-154
      Irodalom - Fogalmak - Jogszabály - Bírói gyakorlat
154-155
   IX. fejezet: A munkajogi kárfelelősségi jogviszony
156-172
      1. A munkajogi kárfelelősség rendszere
156
      2. A munkavállalói kárfelelősség
156-161
         a) A munkavállaló vétkességi felelőssége
156-157
         b) A munkavállaló megőrzési felelőssége
157-161
      3. A munkáltatói kárfelelősség
161-165
         a) A munkáltató (objektív) alapú felelőssége, feltételei
161-162
         b) A munkáltató vétkességi alapú felelőssége, feltételei
162
         c) A munkáltató felelősségének tényállásai
162-165
      4. A kár fajtái
165-167
         a) A munkavállaló kárának fajtái
165-167
      5. A kárigény érvényesítése, a kártérítés összegét befolyásoló tényezők
167-172
         a) A kár megtérítésére vonatkozó eljárás
167-169
         b) A kártérítés formái
169-171
      Irodalom - Fogalmak - Jogszabály
171-172
   X. fejezet: Az egyéni munkajogi viták
173-177
      1. A munkajogi konfliktusok fogalmi elemei, osztályozási szempontjai és feloldásuk módozatai
173-174
      2. Az egyéni jogviták elintézésének eljárási rendje
174-176
      Irodalom - Fogalmak - Jogszabály - Bírói gyakorlat
176-177
III. Rész: A kollektív munkajog
[179]-255
   I. fejezet: A kollektív munkajog általános áttekintése
181-182
   Irodalom - Fogalmak - Jogszabály
183
   II. fejezet: A koalíciók joga
184-200
      1. A koalíciós szabadság joga
184
      2. A koalíció fogalmi ismérvei
184-186
         a) Az önkéntesség
184-185
         b) A célhoz kötöttség
185
         c) A gazdasági és szociális jogok védelme
185
         d) A függetlenség
185
         e) Meghatározott szervezeti rend
186
      3. A munkáltatói koalíciók
186-187
      4. A munkavállalói koalíciók
187-199
         a) A szakszervezetek jogállása
188
         b) A szakszervezetek jogai
188-195
         c) A szakszervezeti tisztségviselőt megillető kedvezmények és a munkajogi védelem
195-197
         d) A szakszervezetekre vonatkozó reprezentativitási szabályok
197-198
         e) A szakszervezeti képviselő titoktartási kötelessége
198-199
      Irodalom - Fogalmak - Jogszabály - Bírói gyakorlat
199-200
   III. fejezet: A kollektív szerződés joga
201-221
      1. A kollektív szerződés jogi természete, rendeltetése, helye a munkajog jogforrásainak rendszerében
201-202
      2. A kollektív szerződés alanyai, a kollektív szerződéskötési képesség
202-205
      3. A kollektív szerződés személyi hatálya, a tarifális kötöttség
205-207
         a) A kollektív szerződés kötelmi részének személyi hatálya
205
         b) A kollektív szerződés normatív részének személyi hatálya
205-207
      4. A kollektív szerződés tartalma
207-212
         a) A kollektív szerződés kötelmi része
208-210
         b) A kollektív szerződés normatív része
210-212
      5. A kollektív szerződés megkötése
213-214
      6. A kollektív szerződés időbeli hatálya, a kollektív szerződés megszűnése
214-220
         a) A kollektív szerződés időtartama
214-215
         b) A kollektív szerződés megszűnése, illetve megszüntetése
215-217
         7. A kollektív szerződés kiterjesztése
217-220
      Irodalom - Fogalmak - Jogszabály
220-221
   IV. fejezet: Az üzemi alkotmányjog
222-238
      1. A munkavállalói részvételi jogok és érvényesülésük módozatai
222
      2. A munkavállalói részvétel helye a magyar kollektív munkajog rendszerében
222-223
      3. Az üzemi alkotmányjog szervezete, az üzemi tanács választása, működése, megszűnése
223-232
         a) Az üzemi alkotmányjog szervezete, az üzemi alkotmányjog választott intézményei
223-225
         b) Az üzemi tanács választása
225-229
         c) Az üzemi tanács működése
230
         d) Az üzemi tanács működését biztosító kedvezmények, speciális munkajogi védelem
230-231
         e) Az üzemi tanács megszűnése, az üzemi tanácsi tagság megszűnése és szünetelése
231-232
      4. Az üzemi tanács jogköre
232-234
         a) Az együttdöntési jog
232
         b) A véleményezési jog
233
         c) A tájékoztatáshoz való jog
233-234
      5. Jogkövetkezmények
234-237
      6. Az esélyegyenlőségi terv
237
      Irodalom - Fogalmak - Jogszabály - Bírói gyakorlat
237-238
   V. fejezet: A sztrájkjog
239-250
      1. A munkaharc magyar szabályozása
239
      2. Az Sztv., a sztrájk általános jellemzése
239-240
      3. A sztrájk jogszerűségének kérdése
240--243
      4. A jogszerű sztrájk jogellenessé válása
243-244
         a) A sztrájkban résztvevő egyes személyek jogellenes magatartása
243
         b) A még elégséges szolgáltatás
243-244
      5. A sztrájk jogkövetkezményei
244-247
         a) A jogszerű sztrájk jogkövetkezményei
244-246
         b) A jogellenes sztrájk jogkövetkezményei
246-247
      6. A sztrájk hatása aa sztrájkban részt nem vevőkre
247-250
         a) A sztrájk hatása a sztrájkban részt nem vevő munkavállalókra
247-248
         b) A sztrájk hatása a munkáltatóval kapcsolatban álló harmadik személyre
248
         c) A munkáltató - mint jogosult - késedelme
248-249
         d) A hibás teljesítés
249
         e) A harmadik személlyel szemben viselt jogkövetkezményekért való felelősség
249-250
      Irodalom - Fogalmak - Jogszabály - Bírói gyakorlat
250
   VI. fejezet: A kollektív munkaügyi viták
251-255
      1. A hatályos szabályozás kialakulása
251
      2. A kollektív érdekkonfliktusok feloldására szolgáló eljárási technikák
251-255
         a) Az egyeztetés
251-252
         b) A közvetítés
252
         c) A döntőbíráskodás
252-253
         d) A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ)
253-255
      Irodalom - Fogalmak - Jogszabály - Bírói gyakorlat
255
Hátsó borító