Fenntartható Nyersanyag-gazdálkodási Hallgatói és Oktatói Tudományos Konferencia corvina logo

Szerkesztők: Kiss Tibor; Dolgosné Kovács Anita; Vér Csaba; Máthé Péter
További szerzők: Jakab Réka; Győrfi Alexandra; Leitol Csaba; Kiss Tibor; Mogyorósi Marcell; Rostás Alexa Katalin; Fischer Eszter; Somfai Dávid; Dolgosné Kovács Anita; Dittrich Ernő; Gárdonyi Ádám; Havas Kitti; Kósa Dániel; Suhajda Erzsébet; Győrfi Nina Rubina; Vizvári Zoltán; Nagy Dávid György; Tenzlinger Kristóf; Nádasdi Lili; Gazdag Gábor; Kondor Tamás; Juhász Hajnalka; Szigony János Gergely; Szücs Evelin; Havasi Zoltán; Orbán Zoltán; Kárpáti Kinga; Vér Csaba; Huzina Gábor; Héjjas Ádám; Kollár Péter
Cím: Fenntartható Nyersanyag-gazdálkodási Hallgatói és Oktatói Tudományos Konferencia
Alcím: Absztrakt kötet
Megjelenési adatok: Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar, Pécs, 2020. | ISBN: 978-963-429-610-2

coverimage (...) A szelektív hulladék feldolgozása Magyarországon a leggyakrabban kézi úton történik. A kutatás során két dolgot vizsgáltunk a válogatással kapcsolatban. Először a válogatókabinok kamerafelvételein vizsgáltuk meg a munkások által megfogott anyagok arányát. A vizsgálathoz 14 nap kamerafelvételét vettük alapul, melyet két válogatószalagon, két műszakban figyeltünk meg, műszakonként 3 időintervallumban. A megfigyelések alapján megállapítható, hogy a ledobónyílásokba és a zsákokba kerülő anyagok átlagos aránya 80% és 20% körül van, a két kabin és a két műszak között nincs nagy eltérés. A válogatók átlagosan 1 óra alatt közel 4000 megfogást végeznek, ami másodpercenként több mint egy megfogás. Az első 5 idősáv megfogás-számai hasonlóan alakultak, de a 6. idősáv megfogási száma rendszeresen kevesebb volt a többinél. Ezeknek 41%-át a PET palackok és 21%-át a vegyespapír, 14%-át az LDPE fólia, további 14 %-át a vegyes műanyag, az alumínium, az italos karton és a karton együtt adja a teljes megfogásoknak, a maradék 10%-ot sajnálatos módon a zavaró anyagok teszik ki. A megfigyelésből megállapítható, hogy a legtöbb anyagot, ami a ledobó nyílásba kerül az első és a negyedik helyen állók fogják meg. Az első helyen állok a megfogások átlagosan 35%-át produkálják, míg a negyedik helyen állok átlagosan a 27%-át. A második és a harmadik helyen állók a megfogások 20 és 18%-át teszik ki. Célszerű a jobban válogató embereket az első és negyedik helyre állítani, mert ezeken a helyeken több a ledobónyílásba dobható anyagok mennyisége. Megfigyelhető még, hogy ha a válogatószalagon kihagynak egy helyet, akkor az a következő helyen álló munkást terheli le a több anyaggal. Mivel az első helyen a PET-et már megfogják, így a második és harmadik helyen egyre kevesebb a maximálisan megfogható PET. Ezen a két helyen a ledobónyílásba dobható anyagok aránya eltér, csak 50-70% körül kerülnek az anyagok a ledobónyílásba. A szelektíven gyűjtött hulladék mennyiségi változásait elemezve elmondható, hogy a beérkező hulladék mennyisége lineárisan nőtt a vizsgált évek során. A leválogatott haszonanyag legnagyobb mennyiségét a papír és műanyag teszi ki. A megfigyelésből megállapítható, hogy a hidegebb és melegebb évszakok váltakozásai nagyban befolyásolják a beérkező szelektív anyag összetételét, illetve nyáron és ősszel a téli és tavaszi mennyiségekhez képest jelentősen nagyobb mennyiségű hulladék kerül begyűjtésre. A melegebb hónapokban megfigyelhető a gyakori italos csomagolóanyagok növekedése (PET, alumínium), azonban ez a növekedés az italoskartonnál nem figyelhető meg egyik évszakban sem.
Kategóriák: Anyagtudományok, Energetika, Építészet, Vízügy
Tárgyszavak: Absztrakt kötet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap / Impresszum
Ajánlott hívatkozás
5
Tartalomjegyzék
6-7
Jakab Réka – Győrfi Alexandra – Leitol Csaba – Kiss Tibor: 1. Megfogások és a leválogatott anyagok arányának vizsgálata egy lakossági vegyes szelektív hulladékot válogató kézi válogatóműben
8-9
Mogyorósi Marcell – Győrfi Alexandra – Leitol Csaba – Kiss Tibor: 2. Szemcseméret és anyagfajta eloszlása a lakossági szelektív hulladékban
10-11
Rostás Alexa Katalin – Győrfi Alexandra – Leitol Csaba – Kiss Tibor: 3. Hulladékból származtatott tüzelőanyag szemcsemérete és nehézfémtartalma közötti összefüggés vizsgálata
12-13
Fischer Eszter – Somfai Dávid – Dolgosné Kovács Anita – Dittrich Ernő: 4. Extenzív zöldtető vízminőségi paramétereinek vizsgálata a fenntartható vízgazdálkodás figyelembevételével
14
Gárdonyi Ádám – Somfai Dávid – Dolgosné Kovács Anita – Dittrich Ernő: 5. A zöldtetők vízmegtartó képességének vizsgálata a fenntartható vízgazdálkodás tükrében
15
Havas Kitti – Somfai Dávid – Dittrich Ernő: 6. Az evapotranszspiráció és a csapadék hatása a gyökérzónás műtárgyak vízháztartására a fenntartható vízgazdálkodás szemszögéből
16
Somfai Dávid – Dittrich Ernő – Dolgosné Kovács Anita: 7. Fenntartható vízgazdálkodás egyik lehetséges eszköze a zöldtetők alkalmazása
17
Kósa Dániel – Somfai Dávid – Dittrich Ernő: 8. Kofermentációs biogáz technológia üzemeltetésének nyomonkövetése enzimvizsgálatokkal
18-19
Suhajda Erzsébet – Somfai Dávid – Dittrich Ernő: 9. Növényi termékek és másodlagos nyersanyagok laboratóriumi vizsgálata szennyvíziszap ko-fermentációs adalékaként
20
Győrfi Nina Rubina – Vizvári Zoltán: 10. Módosított Cole-Cole modell alacsony fekvenciás Elektromos Impedancia Spetroszkópiás mérések kiértékelésére
21
Vizvári Zoltán: 11. Egzakt séma közönséges, másodrendű differenciálegyenletek megoldására
22
Nagy Dávid György – Vizvári Zoltán: 12. Elektromos Impedancia Spektroszkópiával gyűjtött adatok feldolgozása klaszteranalízissel
23-24
Tenzlinger Kristóf – Vizvári Zoltán: 13. Elektromos impedancia spektrum mérőeszköz validálása
25
Nádasdi Lili – Vizvári Zoltán: 14. Cole-Cole paraméterek kinyerése az elektromos impedancia spektrum mérés adataiból saját fejlesztésű adatgyűjtési eljárással
26-27
Gazdag Gábor – Kondor Tamás – Dolgosné Kovács Anita: 15. Fenntartható flexibilis lakóépületszerkezetek
28
Juhász Hajnalka – Kondor Tamás – Dolgosné Kovács Anita: 16. Újrahasznosított anyagok fenntartható építészeti alkalmazása
29
Szigony János Gergely – Kondor Tamás – Dolgosné Kovács Anita: 17. Innovatív megoldások, természetes anyagok a fenntartható építészetben
30
Szücs Evelin – Kondor Tamás – Dolgosné Kovács Anita: 18. Passzív energiaterek
31-32
Havasi Zoltán – Kárpáti Kinga – Orbán Zoltán – Vér Csaba: 19. Építési anyagok újrahasznosítási lehetőségei
33
Huzina Gábor – Kárpáti Kinga – Orbán Zoltán – Vér Csaba: 20. Beton reneszánsza az újrahasznosítás terén
34
Héjjas Ádám – Kárpáti Kinga – Orbán Zoltán – Vér Csaba: 21. Beton törmelék újrahasznosítása szerkezeti betonként
35
Kollár Péter – Kárpáti Kinga – Orbán Zoltán – Vér Csaba: 22. Építési, bontási hulladékok újrahasznosíthatósága
36
Vér Csaba: 23. Lerakóbányászati potenciál Magyarországon a 2016 előtt elhelyezett hulladékáramok alapján
37-38
Vér Csaba: 24. A pécsi kistérség szerves hulladék kezelése környezeti hatásának becslése LCA módszerrel
39-41
Hátsó borító