Közgyűjteményi ismeretek

Az információs társadalom kialakulása nyomán átformálódó munkaerőpiac az oktatási rendszert jelentős kihívások elé állította. Az új oktatási paradigma középpontjába az ismeretek közvetlen átadása helyett a tudás önálló megszerzésének előmozdítása, az egyéni tanulási képesség kialakítása és fejlesztése került. Az egyéni tudáskonstrukció megalkotásához az út az informálódni tudás képességén keresztül vezet. A bennünket körülvevő, egyre gyorsabb ütemben szaporodó és egyre közvetlenebbül elérhető információtömegben való eligazodás, a hozzáférés, a válogatás, a megértés és a konstruktív újraértelmezés technikáinak elsajátítása, illetve az élethosszig tartó önálló tanulás szolgálatába állítható kompetenciák kialakítása a tanári mesterség legnagyobb kihívásai közé tartozik. A tanulás „információs nyersanyagát" korábban is nagyrészt az alapvető közgyűjteményi formák - a könyvtár, a levéltár és a múzeum - hordozták. Eddig azonban a közoktatás tananyagai explicit módon tartalmazták a megszerzendő, megtanulandó ismereteket anélkül, hogy a diákoknak azok forrásával aktív kapcsolatba kellett volna kerülniük. Az információs társadalmak globalizált és gyorsan változó munkaerőpiacának elvárásai nyomán azonban az oktatás egyik legfőbb célja éppen az információforrásokkal való bánásmód elsajátíttatása lett. Ehhez kíván alapvető háttérismereteket biztosítani e könyv a köz-gyűjtemények sajátosságainak, működésének, gyűjteményeinek bemutatásával. Ezek az ismeretek természetesen csak kiindulópontként szolgálhatnak azon tantárgy-pedagógiai gyakorlat számára, amelyet minden tanárnak saját lehetőségei figyelembevételével magának kell kialakítania. (...) A könyvtár a közgyűjtemények egyik legismertebb formája. Története szorosan összefonódik az emberi tudás történetével. Amikortól az emberiség képessé vált arra, hogy ismereteit az írás segítségével rögzítse, mindig szüksége volt egy olyan intézményre, amely az emberi tudást rögzítő írásokat összegyűjtötte, megőrizte, illetve annak közvetítését elősegítette. A könyvtár ősi intézmény, amely mai formájában nagyon különbözik ugyan ókori és középkori elődeitől, mégis nagyon sok mindenben hasonlít is azokra. Az emberiség által felhalmozott ismeretek mennyiségének növekedésével a könyvtárak szerepe egyre fontosabbá vált. A számítástechnika forradalma és gyors fejlődése a 20. század második felétől lehetővé tette, hogy az ismeretek gyűjtése, tárolása, másolása és rendszerezése minden korábbinál olcsóbbá és gyorsabbá, helytől és időtől függetlenné válhasson. E változások következtében a könyvtárak szerepe jelentős mértékben átalakult. Bizonyos funkciói visszaszorultak - vagy teljesen elvesztek -, mások újonnan jelentek meg. Az indusztriális, posztindusztriális és információs társadalmakban a könyvtárként működő intézmények között jelentős diverzitás alakult ki.