Ponyvaszerkezetek
Szerkesztő: Kollár LajosTovábbi szerzők: Majoros Gábor; Wappel Kálmán; Grábics Henrik; Kollár Lajos; Óvári Tibor
Cím: Ponyvaszerkezetek
Megjelenési adatok: Műszaki Könykiadó, Budapest, 1987. | ISBN: 963-10-6748-3
Mérnöki ponyvaszerkezeteket nem régóta terveznek, s ez a terület ma is állandó fejlődésben van. Mégis megkíséreljük az eddig összegyűlt tudás- és tapasztalatanyagot a tervezők rendelkezésére bocsátani, vállalva annak kockázatát, hogy ebből egy s más nemsokára túlhaladottá válik. Úgy gondoljuk, tervező kollégáink kezébe ma kell használható könyvet adnunk, s nem várhatunk vele addig, amíg minden kérdés véglegesen megoldódik és minden szerkezeti megoldás teljesen kiforr. Komplex művet igyekeztünk írni, ezért áll könyvünk hat különálló fejezetből, öt szerzőtől. Bár igyekeztünk munkánkat egyeztetni s az átfedéseket elkerülni, ez az érthetőség miatt nem volt mindenütt lehetséges. Reméljük, hogy művünket tervező kollégáink hasznosnak fogják találni. (...) sátor szó hallatára még napjainkban is valamilyen kevés művességgel készített, ideiglenes jellegű építményre gondolunk? Holott a bőrrel, nemezzel borított sátraknak egyes társadalmakban, mint például a honfoglalás előtti magyar törzsek ,,építészetében” is uralkodó szerep jutott. Még kevésbé közismertek az ún, velumok, az ókori.Róma népünnepélyei alkalmával kifeszített,hatalmas napvédő vásznak. A korszerű sátorszerkezeteknek azonban kevés közük van említett elődeikhez. Több a formai és szerkezeti rokonságuk a léggömbökkel, a sárkányrepülőkkel, a vitorlákkal, ill. a különféle gépészeti mechanizmusokkal. Bátran állíthatjuk, hogy korunk sátorépítészete híven tükrözi a ma emberének életformáját, eszmei felfogását, technikai színvonalát:
— a mai ponyvaanyagok hosszú élettartamúak, nagy szilárdságúak, tűz- és vegyszerállók, szabályozható mértékben áttetszők és színezhetők; ez azt is jelenti, hogy szinte bármely funkció kielégítésére lehet sátorszerkezetet készíteni;
— a sátorszerkezetek gazdag formaválasztékukkal jól alkalmazkodnak a környezethez;
— mobilak, áttelepíthetők;
— tükrözik a fogyasztói társadalom „throw away”, azaz „használd, majd dobd el” jelszavát, mert a hagyományos szerkezeteknél olcsóbbak, és egyszerűen semmisíthetek meg, így az erkölcsi elavulás veszélyével sem kell számolni;
— az építész által megálmodott formát általában csak komoly elméleti és számító-gépes apparátussal lehet kivitelezési tervvé alakítani. A szerkezetek nem valósíthatók meg korunk textilipari és gépészeti ismeretei nélkül.
Az előbbiekből kitűnik, hogy a mi világunkban is létre lehetne hozni egy, csak sátorszerkezetekből álló építészeti környezetet, ami talán a jövőben valóra is válik Földünk természetileg mostoha vidékein. A ponyvaszerkezetek körébe tartoznak, a földpartok, támfalak megerősítésére szolgáló szintetikus hálók, a különféle vízzáró és szigetelő fóliák, ponyvatakarók is. Mi azonban a továbbiakban csak olyan szerkezetekkel foglalkozunk, amelyeknél a ponyvának térelhatároló és statikai szerepe is van. így, ha röviden is, de utalunk azokra a nem épület jellegű tárolókra is, amelyek erőjátékukban, igénybevételükben vagy csomóponti részletképzésükben szoros kapcsolatban állnak a sátorépületekkel, és forrást is jelenthetnek a konstruktőr számára.
Kategóriák: Anyagtudományok, Építészet
Tárgyszavak: Építőipar, Épületfizika, Épületgépészet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Építőipar, Épületfizika, Épületgépészet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copíright/Impresszum
Tartalomjegyzék
5-9
Előszó
11
1. A ponyvaszerkezetek fejlődése (Majoros Gábor)
13-27
1.1. A korszerű alapanyagok jelentősége a ponyvaszerkezetek fejlődésében
15-18
1.2. A ponyvaszerkezetek fajtái és fejlődésük
18-26
1.1.1. Feszített szerkezetek
18-24
1.1.2. Légnyomásos szerkezetek
24-26
Irodalom
27
2. A ponyvaanyagok gyártása, konfekcionálása és tulajdonságai (Wappel Kálmán)
28-81
2.1. A ponyvaanyag fogalma, fő típusai
28-31
2.1.1. A ponyvaanyag fogalma
28
2.1.2. A szintetikus ponyvaanyagok felépítése
28-29
2.1.3. A szintetikus ponyvaanyagok főbb típusai
29
2.1.4. A textilbetét anyagi minősége
29-30
2.1.5. A műanyag film anyagi minősége
30
2.1.6. A textilbetétek és a műanyag filmek kombinálhatósága
31
2.2. A ponyvaanyagok gyártása
31-39
2.2.1. A textilbetét előállítása
31-34
2.2.1.1. A nagy szilárdságú fonalak előállítása
32
2.2.1.2. A szövetek előállítása
32-33
2.2.1.3. A ponyvaanyagok készítéséhez felhasználható speciális szövedékek
34
2.2.2. A műanyag film előállítása és egyesítése a textilbetéttel
34-38
2.2.2.1. Kenéstechnikai eljárások
34-36
2.2.2.2. Impregnálás
37
2.2.2.3. Kalanderezés és olvasztóhengeres eljárások
37
2.2.2.4. Extruziós filmképzés
38
2.2.2.5. Rétegelés
38
2.2.3. Felületnemesítés
38
2.2.4. Minőség-ellenőrzés
39
2.3. A ponyvaanyagok konfekcionálása
39-47
2.3.1. Gyártás-előkészítés
39
2.3.2. Kiszabás
40
2.3.3. A ponyvaanyagsávok összeillesztése
40-46
2.3.3.1. Varrás
40-41
2.3.3.2. Ragasztás
41-42
2.3.3.3. Hegesztés
42-45
Duzzasztó hegesztés
42
Nagyfrekvenciás (NF) hegesztés
42-43
Hegesztés forró gázzal
44
Hegesztés fűtött ékkel
44-45
Ultrahangos hegesztés
45
2.3.3.4. A különböző illesztési módszerek kombinálása
45
2.3.3.5. Mechanikus egyesítési módszerek
45-46
2.3.4. A ponyvafelület rögzítéséhez szükséges kapcsolóelemek beépítése
46-47
2.3.5. Minőségellenőrzés, csomagolás
47
2.4. A ponyvaanyagok tulajdonságai
48-78
2.4.1. A textilbetét tulajdonságai
48-51
2.4.1.1. A fonal tulajdonságai
48-50
2.4.1.2. A szövetek és szövedékek tulajdonságai
50-51
2.4.2. A ponyvaanyagok mechanikai tulajdonságai és ezek vizsgálati módszerei
51-67
2.4.2.1. A textilbetét és a műanyagfilm közötti tapadás jelentősége
52
2.4.2.2. Szakítószilárdság és nyúlás
52-57
Gyors szakítóvizsgálat
52
Szakítóerő
53-54
Nyúlás
54-55
A ponyvaanyagok rugalmassági modulusa
55-56
A ponyvaanyagok nyírási merevsége
56-57
A hőmérséklet hatása a szakítószilárdságra
57
2.4.2.3. A tartós terhelés hatása a ponyvaanyagokra
57-59
A tartós terheléssel szemben tanúsított szilárdság
57-58
Kúszás
58-59
2.4.2.4. Az öregedés hatása a szilárdsági tulajdonságokra
59
2.4.2.5. A váltakozó terhelés hatása a ponyvaanyagok szilárdsági tulajdonságaira
60
2.4.2.6. A ponyvaanyagok viselkedése kétirányú terhelés hatására
60-63
Mérési módszerek és az értékelésükre kidolgozott matematikai modellek
60-61
Szakítószilárdság és tartós szilárdság
61
Nyúlás és kúszás
61-62
A beszakadt vagy bemetszett ponyvaanyag viselkedése
63
2.4.2.7. A ponyvaanyagok továbbszakít ássál szemben tanúsított ellenállása
63-65
A továbbszakító erő fogalma és vizsgálati módja
63-64
A továbbszakító erőt befolyásoló tényezők
64-65
A továbbszakító erő függése a hőmérséklettől
65
2.4.2.8. Az illesztések szilárdsági tulajdonságai
65-67
A varrott illesztések tulajdonságai
65-66
A hegesztett és a ragasztott varratok tulajdonságai
66-67
2.4.3. A ponyvaanyagok fizikai, kémiai és mikrobiológiai tulajdonságai
67-78
2.4.3.1. Fizikai tulajdonságok
67-70
Kopásállóság
68
A ponyvaanyagok flexibilitása (hajtogatásállósága)
68
A ponyvaanyagok méretváltozásai
68-69
A ponyvaanyagok gázáteresztése
69-70
2.4.3.2. A ponyvaanyagok víznyomásállósága
70
2.4.3.3. A ponyvaanyagok fénytechnikai tulajdonságai
70-71
2.4.3.4. A ponyvaanyagok hőtechnikai tulajdonságai
71-72
2.4.3.5. A ponyvaanyagok kémiai tulajdonságai
72-73
2 4.3.6. A ponyvaanyagok időjárásállósága és élettartama
73-75
Hőállóság
73
Fényállóság
74
Időjárásállóság
74-75
Várható élettartam
75
2.4.3.7. A ponyvaanyagok éghetősége
76
2.4.3.8. A ponyvaanyagok elektromos tulajdonságai
76-77
Elektrosztatikus feltöltődés
77
Dielektromos tulajdonságok
77
2.4.3.9. A ponyvaanyagok mikrobiológiai ellenálló képessége
77-78
Irodalom
78-80
3. Épületfizika és épületgépészet (Grábics Henrik)
81-104
3.1. Bevezetés
81
3.2. Hőátbocsátás
82-89
3.2.1. Belső hőátadási tényező
83-85
3.2.1.1. Hőátadás konvekcióval
83-84
3.2.1.2. A sugárzás hőátadási tényezője
84
3.2.1.3. Párolgási hőátadási tényező
85
3.2.2. Külső hőátadási tényező
85
3.2.3. A többhéjú és hőszigetelt ponyvaszerkezetek hőátbocsátási tényezői
85-88
3.2.4. Szerkezeti következmények
88-89
3.3. Felületi hőmérséklet és vízgőz-kondenzáció
89
3.4. A sátorépítmények hőtechnikai tulajdonságai
90-96
3.4.1. Fűtetlen terek
90-93
3.4.1.1. A belső léghőmérséklet napi átlaga
90-92
3.4.1.2. A ponyvaszerkezet hűtése permetezéssel
92-93
3.4.2. Fűtött terek
94-96
3.4.2.1. Hőszükséglet
94
3.4.2.2. A napsugárzás hatása
95-96
3.4.2.3. Üzemviteli tulajdonságok
96
3.5. Kéthéjú, átszellőzött légrétegű ponyvaszerkezetek
96-100
3.5.1. A légréteg hőmérséklete
97-99
3.5.2. Többhéjú, átszellőztetett szerkezet
99-100
3.6. Gépészeti berendezések
100-102
3.6.1. Fűtő- és szellőzőberendezések
100-101
3.6.2. A légsátrak gépészeti berendezése
101
3.6.3. A ponyvaszerkezetes építmények világítása
101-102
3.6.4. A sátrak villámvédelme
102
3.7. Gazdaságossági vizsgálatok
102-104
Irodalom
104
4. Statikai kérdések (Dr. Kollár Lajos)
105-166
4.1. Terhek és méretezési elvek
105-129
4.1.1. A ponyvaszerkezetekre ható terhek
105-125
4.1.1.1. Feszítés, ill. belső túlnyomás
105-106
4.1.1.2. Hóteher
106-107
4.1.1.3. Szélteher
107-124
A feszített sátrakra ható szélteher
117-122
A légsátrakra ható szélteher
122-124
4.1.1.4. Önsúly
124
4.1.1.5. Hőmérséklet-változás
124
4.1.1.6. A tárolt anyagok jellemzői
125
4.1.2. Méretezési elvek
125-129
4.1.2.1. A ponyvaanyag határfeszültsége
125-127
4.1.2.2. A méretezés módja
127-129
A szilárdsági követelmény kielégítése
127-128
A ráncosodás elkerülése
128
A ponyvaszerkezetek alakváltozása
129
4.2. A ponyvaszerkezetek alakjának megválasztása
129-139
4.2.1. A feszített sátrak alakja
129-132
4.2.1.1. A feszített sátrak alakjával szemben támasztott követelmények
129-131
4.2.1.2. Kétszer görbült felület előállítása a sík ponyva torzításával
131-132
4.2.2. A légnyomásos szerkezetek alakja
133-136
4.2.3. A ponyvatartályok célszerű alakja
136-139
4.3. A ponyvaszerkezetek statikai számítása
139-156
4.3.1. A feszített sátrak, légsátrak és tartályok számítása
140-153
4.3.1.1. A szerelési alak meghatározása
140-141
Számítás a membránelmélet alapján
141
Számítás a kötélhálómodell alapján
141
4.3.1.2. A szabásmintaterv elkészítése
142
4.3.1.3. A terhek okozta belső erők és alakváltozások meghatározása
142-153
A légsátrak számítása a membránelmélet alapján
142
Forgásfelületek számítása
142-145
Egy fél körhengerből és két negyedgömbből összetett légsátor
145-146
A kötélhálómodell alkalmazása a feszített sátrak számítására
147-149
A kötélhálómodell általános kérdései
147-148
A peremköteles feszített sátrak különleges statikai kérdései
148-149
A légsátrak számítása az ortotrop membránhéjak nagy alakváltozásos elméletével
149-153
4.3.2. A légtömlők statikai kérdései
153-156
4.3.2.1. Általános elvek
153
4.3.2.2. A légtömlők nyírási merevsége
153-155
4.3.2.3. A ráncosodás elkerülése
156
4.4. Stabilitási kérdések
157-164
4.4.1. A feszített szerkezetek stabilitási kérdései
157-161
Az oldalirányú eltolódást gátló merevség
158-160
Az ívtengely elfordulását gátló merevség
160-161
4.4.2. A légsátrak stabilitási kérdései
161-163
4.4.2.1. Az összegyűlő esővíz okozta instabilitás
161-162
4.4.2.2. Oldalirányú stabilitásvesztés függőleges koncentrált teher alatt
162-163
4.4.3. A légtömlők stabilitási kérdései
163-164
Irodalom
164-166
5. A sátor szerkezeti elemei és szereléstechnológiája (Óvári Tibor-Majoros Gábor)
167-192
5.1. Alátámasztó szerkezetek
167-174
5.1.1. Az alátámasztó szerkezetek fajtái
167
5.1.2. Ív- és keretszerkezetek
167-168
5.1.3. Kötélkiváltások
168-169
5.1.4. Árbocok
169-174
5.2. Alapozás
174-176
5.2.1. Súlyalapozások
174-175
5.2.2. Mélyalapozások
175
5.2.3. Ferde cölöpök
175-176
5.3. Feszítőszerkezetek, csomóponti részletek
176-189
5.3.1. A ponyvakapcsolatok különböző formái
176-184
5.3.1.1. Üzemben készített, végleges kapcsolatok
177-179
5.3.1.2. Helyszíni, mechanikus kapcsolatok
179-184
Szorítólapos kötés
179
"Zongorapánt"
179-184
Lyukszegélyes, fűzött kapcsolatok
184
5.3.2. A feszítőszerkezetek kialakításának szempontjai
184-186
5.3.3. Csomóponti részletek
186-189
5.4. A sátor szerelése
189-192
6. A ponyvaszerkezetek tervezési kérdései (Óvári Tibor-Majoros Gábor)
193-236
6.1. Általános tervezési szempontok
193-205
6.1.1. A szerkezetmegválasztás szempontjai
194-200
6.1.1.1. A feszített sátorszerkezet alkalmazásának szerkezeti szempontjai
194-195
6.1.1.2. A légsátrak alkalmazásának szerkezeti szempontjai
195-197
6.1.1.3. Folyadéktartályok és silók
197-200
6.1.2. A meteorológiai terhek és egyéb hatások figyelembevétele
200
6.1.3. Kétszer görbült felületek előállítása sík ponyvasávokból. A szabásminta elkészítésének szempontjai
201-202
6.1.4. A ponyvaanyag kiválasztása
202-203
6.1.5. Az élettartam kérdése. A sátorszerkezet sérülékenysége
203
6.1.6. A sátorszerkezetek alakváltozásai
204-205
6.2. A sátorszerkezetek modellezése
205-209
6.2.1. A modellezés néhány technikai kérdése
205-206
6.2.2. Szabásminta-készítés modellezéssel
206-207
6.2.3. A modellezés statikai jelentősége
207-209
6.3. Konfekcionálás
209
6.4. A sátrak színének megválasztása
210-211
Tónuskontraszt
210
Hideg-meleg kontraszt
211
Komplementer (kiegészítő) kontraszt
211
Mennyiségi kontraszt
211
Minőségi kontraszt
211
Szimultán kontraszt
211
Szukcesszív kontraszt
211
6.5. A sátorszerkezetek esztétikája
212
6.6. A sátorszerkezetek akusztikai kérdései
212-213
6.7. A sátorszerkezetek tűzvédelme
213-214
6.8. Gazdaságossági kérdések
214-215
6.9. A ponyvaszerkezetek alkalmazási területei
216-236
6.9.1. Légnyomásos szerkezetek, tartályok
216-218
6.9.2. Feszített sátorszerkezetek
218-236
Irodalom
236
Képmelléklet
238-277
Koofon
Graboplan sátorszerkezetek