A látens bűnözés vizsgálatának módszetani kérdései

A bűnözés (ami alatt most ismertté vált bűnözést értünk) elleni harc fontosságát minden társadalmi formáció felismerte, és a legkülönfélébb módokon gyakorolja is. Mivel s látens bűnözés a regisztrált bűnözéstől mind struktúrájában, mind pedig dinamikájában eltár, az általános bűnözésellenőrzési módszerek használhatósága kétségessé válik. Hipotézisek arra a kézenfekvő kérdésre, hogy az ismertté vált bűnözés reprezentálja-e az ősszbűnözést, és ezen belül a látens bűnözést Wadler-től kezdve ismertek. Ezek legfontosabbika az ún. konstans társadalmi viszonyok törvénye. Amikor Sack (1974. 65.) “a hagyományos kriminológia ismeretelméleti bűnbeeséséiről beszél, úgy ez annak a módszernek a kritikáját Jelenti, hogy a kriminológia a társadalmi ellenőrző szervek által bűnösként deklarált tettest tette a kutatás tárgyává, noha ez e tárgy kétségkívül nem Jelenti a bűnözés összességét. Továbbiakban Sack (1974. 67.) "egy "jéghegy csúcsá"-val szemlélteti az ismertté vált és a látens bűnözés viszonyát. A sokat emlegetett (de empirikusan soha sem igazolt) konstans társadalmi viszonyok törvénye azt a hipotézist fogalmazta tehát meg, hogy az ismertté vált bűnözés tendenciájában és struktúrájában reprezentálja az összbűnözést, mert hisz mindkettő azonos okrendszerből táplálkozik. Lényegében ez a hipotézis olvasható a magyar szakirodalomban Vígh Józsefnél (1979. 91.) és Vermes Miklósnál (1971. 198.), átvéve Halász Kálmán (1968. 5.) nézetét: "A bűnügyi statisztika tehát nem mutatja a bűnözés teljes volumenét, bizonyos értelemben reprezentatív jellegű, de feltétlenül alkalmas a tendencia-törvényszerűségek megállapítására. Behatóbban elemzi a kérdést Vavró István (1976. 31-32.) és említi, hogy a kutatók véleménye megoszlik abban a tekintetben, hogy az ismertté vált bűnözés reprezentálja-e az összbűnözést vagy sem. Az állásfoglalása a következő: "A bűnözés a felderítő-bűnüldöző tevékenység előtt létrejött, a megismerésre irányuló tevékenységtől függetlenül létező objektív valóság, mely teljes egészében - tehát ismert és ismeretlen részében egyaránt - azonos társadalmi--gazdasági feltételek között jön létre, léte szempontjából ismertségének mértéke csupán irreleváns jellemző. Ezért, ha az ismert és ismeretlen rész az okok és feltételek vonatkozásaiban homogén statisztikai sokaságot alkot, akkor nyilvánvaló, hogy e tekintetben az ismert rész az ismeretlent hitelesen reprezentálja. Nyomatékosan szeretném azonban kihangsúlyozni, hogy álláspontom szerint ez csak az okok és feltételek vonatkozásában van Így, a morfológia ás a struktúra vonatkozásában már nem. Jóllehet ezzel kapcsolatos empirikus ismereteink nincsenek, a kérdést logikai úton megközelítve - elsősorban e különböző bőr-cselekmények felderítésére vonatkozó értesülések alapján - inkább ennek ellenkezőjét tételezhetjük fel, nevezetesen, hogy a bűnözés ismert és ismeretlen része között a vonatkozásban különbség mutatkozik."