Családi ház 1. corvina logo

Szerző: Kószó József
Cím: Családi ház 1.
Alcím: Az épület tervezése : 2. átdolgozott kiadás
Megjelenési adatok: Szukits, Budapest, 1998. | ISBN: 963-9151-41-6

coverimage Egy könyv előszava általában tartalmának lényegét próbálja összefoglalni. Tulajdonképpen most is ezt teszi, de másképpen, mert egyúttal a teljes, családi házakkal foglalkozó sorozatot az olvasó figyelmébe ajánlja. A sorozatban eddig hat kötet látott napvilágot az elmúlt hét évben, melyek megkísérelték a téma teljes körű feldolgozását a tervezéstől a kulcsátadásig. E könyv a korábban már megjelent első kötet átdolgozott kiadása, melyet az olvasók igénye és az aktualizálás tett szükségessé. A felújítást a rendszerváltást követően megváltozott szabályok, rendeletek és az 1998. január 1-jén a régi OÉSZ helyébe lépő OTÉK tették sürgőssé. Az utóbbi nyolc év folyamán a tervezési igények és trendek annyira átalakultak, hogy az ezekkel kapcsolatos tájékoztatás is elengedhetetlenné vált. A változások a színes fotókon jól érzékelhetők: míg a hét évvel ezelőtti kötet képein a fehér épülethomlokzatokon sötét, komornak tűnő — főként barna — kiegészítő színek láthatók, mostanra ezeket a könnyű, „női” színek sokasága váltotta fel. Tovább elemezve a különbségeket, a külső látszó faszerkezetek már csaknem 2/3 részben fehérek, a maradékot pedig több száz színárnyalat merész alkalmazásával díszítik. A lakásbelsők alaprajzi felosztása is jelentősen módosult. Példaként a nappali szoba területe 100 m2-es lakásnál 1990-ben 26-28 m2, 1998-ban már 32-33 m2 a felmérések alapján. Ez a tendencia tovább tart, mert az — eddig OESZ-ellenes — egyterű lakások száma egyre nő, és a nappali szoba, valamint az étkező- és főzőtér az esetek néhány százalékában akár az alapterület felét is elfoglalja. Ebből világosan látszik, hogy a család együttlétét szolgáló tér egyre fontosabb tényezővé válik a lakás többi részéhez viszonyítva. A lakáskultúra és az fejlődését jelzi, hogy sok új háznál már kandallót is beterveznek: — 1980-ban a lakások 1-2%-ában; — 1990-ben 10-20%-ában; — 1998-ban 30-40%-ában, és ezek fele a lakás „birtokbavételéig” megépül. Még jobban lehet érzékeltetni a változó igényeket például azzal, hogy a fürdőszobák már egyre kevésbé szolgálják a mosás funkcióját, s területük állandóan növekszik a minél nagyobb kényelem elérése érdekében. A statisztikákban sajnos egy kevésbé örvendetes és igen feltűnő számsor is található, amely szerint — 1980-ban 75 ezer; — 1990-ben 45 ezer; — 1997-ben 37 ezer lakás, illetve lakóház épült. A két évtized alatt felére csökkenő lakásszámok mellett azért van néhány, a kedvezőtlen értékeket némileg ellensúlyozó adat is, nevezetesen hogy a lakóterület — társasházaknál 15-20%-kal; — családi házaknál 25-30%-kal növekedett.
Kategóriák: Építészet
Tárgyszavak: Tervezés, Épületburkolás, Épület, Kivitelezés, Energiatakarékosság, Energiatudatosság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei
Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Tartalom
[4-5]
Előszó
6
1. Általános lakóházszemlélet
7-13
   Gyökereink, visszatekintés
8-9
   Szakítás a múlttal
9-10
   Építészeti hogyan látás
10-11
   Építészeti megújulás
11-12
   Az ezredforduló lakóházépítése
12-13
2. A lakótelek
14-[53]
   Területrendezés, területfelhasználás
14
   A megfelelő telek kiválasztása
14-15
   Helyválasztás, telekvásárlás
16
   Telekalakítás
16-17
   Az építési telek
18-19
   Az építési telkek beépítési feltételei
19
   Építési telkek beépítési módjai
19-20
   A telek beépítési módjától függő épületkialakítás és épületelhelyezés követelményei
20-29
   Különleges épületek
29-31
   Lakóterület
31
   Nagyvárosias lakóterület
31-32
   Kisvárosias lakóterület
32
   Kertvárosias lakóterület
32-40
   Falusias lakóterület
41
   A korábbi OÉSZ előírásai szerinti lakóterületi övezeti előírások
41
   Az építési telek beépíthető része
41-44
   Épületek tömege és magassági értelmezése
44-45
   Közterület-kapcsolat
46-47
   A közművesítettség mértéke
47-49
   Egyéb lakásépítési lehetőségek
49-50
   A telekalakítási eljárás feltétele
50-51
   A telekalakítás engedélyezése és menete
51-[53]
3.Lakóépületek tervezése
54-139
   A tervezés előkészítése
54
   Az építtetői igények fölmérése
[54-55]
   Gazdasági számítások
55-56
   A tervező
57
   Hatósági egyeztetések
57-58
   A tervezési program
58
   Vázlattervek
58-59
   Az előkészítési munka összegzése
59-60
   A tervezés
61-65
   A lakás
65-68
   Általános követelmények
69-82
   A családi ház belső elrendezése, kialakítása
83-84
   Lakóhelyiségek
84-97
   Gazdasági helyiségek
97-104
   Egészségügyi helyiségek
103-107
   Közlekedőhelyiségek
108-109
   Belső lépcsők
109-[120]
   Kiszolgálóhelyiségek
121
   Egyedi igények kielégítéséhez szükséges helyiségek
121-125
   Az épületekkel kapcsolatos fontosabb kérdések és problémák
126
   Épületek hőszigetelése
126
   Épületek határolószerkezetei
127-133
   Az épületek rendeltetésszerű használatával kapcsolatos követelmények
133-136
   Az építési engedélyezés
136
   Az építési engedélyezési eljárás
136-139
   Bontási engedély alapján végezhető munkák
139
4.Lakóépületek az ezredforduló évtizedeiben
140-165
   Egyszintes épületek
142
   Gazdasági épületrész nélküli lakóépületek
143
   Lakóépületek kapcsolt gazdasági toldaléképülettel
143-150
   A lakóépület tömegén belüli lakáskiszolgáló helyiségek
150-155
   Ikerházas beépítés
155-157
   Zárt sorú beépítés
157-158
   Csoportházak
159
   Társasházak
160-161
   Vegyes rendeltetésű épületek
161
   Tulajdonságok
[162-163]
   Tervezési tanácsok
[162-163]
   Az expandált polisztirol
164
   Extrudált polisztirol
165
Hátsó borító