Családi ház 1.
Szerző: Kószó JózsefCím: Családi ház 1.
Alcím: Az épület tervezése : 2. átdolgozott kiadás
Megjelenési adatok: Szukits, Budapest, 1998. | ISBN: 963-9151-41-6
Egy könyv előszava általában tartalmának lényegét próbálja összefoglalni. Tulajdonképpen most is ezt teszi, de másképpen, mert egyúttal a teljes, családi házakkal foglalkozó sorozatot az olvasó figyelmébe ajánlja. A sorozatban eddig hat kötet látott napvilágot az elmúlt hét évben, melyek megkísérelték a téma teljes körű feldolgozását a tervezéstől a kulcsátadásig. E könyv a korábban már megjelent első kötet átdolgozott kiadása, melyet az olvasók igénye és az aktualizálás tett szükségessé. A felújítást a rendszerváltást követően megváltozott szabályok, rendeletek és az 1998. január 1-jén a régi OÉSZ helyébe lépő OTÉK tették sürgőssé. Az utóbbi nyolc év folyamán a tervezési igények és trendek annyira átalakultak, hogy az ezekkel kapcsolatos tájékoztatás is elengedhetetlenné vált. A változások a színes fotókon jól érzékelhetők: míg a hét évvel ezelőtti kötet képein a fehér épülethomlokzatokon sötét, komornak tűnő — főként barna — kiegészítő színek láthatók, mostanra ezeket a könnyű, „női” színek sokasága váltotta fel. Tovább elemezve a különbségeket, a külső látszó faszerkezetek már csaknem 2/3 részben fehérek, a maradékot pedig több száz színárnyalat merész alkalmazásával díszítik. A lakásbelsők alaprajzi felosztása is jelentősen módosult. Példaként a nappali
szoba területe 100 m2-es lakásnál 1990-ben 26-28 m2, 1998-ban már 32-33 m2 a felmérések alapján. Ez a tendencia tovább tart, mert az — eddig OESZ-ellenes — egyterű lakások száma egyre nő, és a nappali szoba, valamint az étkező- és főzőtér az esetek néhány százalékában akár az alapterület felét is elfoglalja. Ebből világosan látszik, hogy a család együttlétét szolgáló tér egyre fontosabb tényezővé válik a lakás többi részéhez viszonyítva. A lakáskultúra és az fejlődését jelzi, hogy sok új háznál már kandallót is beterveznek: — 1980-ban a lakások 1-2%-ában; — 1990-ben 10-20%-ában; — 1998-ban 30-40%-ában, és ezek fele a lakás „birtokbavételéig” megépül. Még jobban lehet érzékeltetni a változó igényeket például azzal, hogy a fürdőszobák már egyre kevésbé szolgálják a mosás funkcióját, s területük állandóan növekszik a minél nagyobb kényelem elérése érdekében. A statisztikákban sajnos egy kevésbé örvendetes és igen feltűnő számsor is található, amely szerint — 1980-ban 75 ezer; — 1990-ben 45 ezer; — 1997-ben 37 ezer lakás, illetve lakóház épült. A két évtized alatt felére csökkenő lakásszámok
mellett azért van néhány, a kedvezőtlen értékeket némileg ellensúlyozó adat is, nevezetesen hogy a lakóterület — társasházaknál 15-20%-kal; — családi házaknál
25-30%-kal növekedett.
Kategóriák: Építészet
Tárgyszavak: Tervezés, Épületburkolás, Épület, Kivitelezés, Energiatakarékosság, Energiatudatosság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Tervezés, Épületburkolás, Épület, Kivitelezés, Energiatakarékosság, Energiatudatosság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
A sorozat kötetei
- Családi ház 1. (első kötet)(ez a kötet)
- Családi ház 7.
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Tartalom
[4-5]
Előszó
6
1. Általános lakóházszemlélet
7-13
Gyökereink, visszatekintés
8-9
Szakítás a múlttal
9-10
Építészeti hogyan látás
10-11
Építészeti megújulás
11-12
Az ezredforduló lakóházépítése
12-13
2. A lakótelek
14-[53]
Területrendezés, területfelhasználás
14
A megfelelő telek kiválasztása
14-15
Helyválasztás, telekvásárlás
16
Telekalakítás
16-17
Az építési telek
18-19
Az építési telkek beépítési feltételei
19
Építési telkek beépítési módjai
19-20
A telek beépítési módjától függő épületkialakítás és épületelhelyezés követelményei
20-29
Különleges épületek
29-31
Lakóterület
31
Nagyvárosias lakóterület
31-32
Kisvárosias lakóterület
32
Kertvárosias lakóterület
32-40
Falusias lakóterület
41
A korábbi OÉSZ előírásai szerinti lakóterületi övezeti előírások
41
Az építési telek beépíthető része
41-44
Épületek tömege és magassági értelmezése
44-45
Közterület-kapcsolat
46-47
A közművesítettség mértéke
47-49
Egyéb lakásépítési lehetőségek
49-50
A telekalakítási eljárás feltétele
50-51
A telekalakítás engedélyezése és menete
51-[53]
3.Lakóépületek tervezése
54-139
A tervezés előkészítése
54
Az építtetői igények fölmérése
[54-55]
Gazdasági számítások
55-56
A tervező
57
Hatósági egyeztetések
57-58
A tervezési program
58
Vázlattervek
58-59
Az előkészítési munka összegzése
59-60
A tervezés
61-65
A lakás
65-68
Általános követelmények
69-82
A családi ház belső elrendezése, kialakítása
83-84
Lakóhelyiségek
84-97
Gazdasági helyiségek
97-104
Egészségügyi helyiségek
103-107
Közlekedőhelyiségek
108-109
Belső lépcsők
109-[120]
Kiszolgálóhelyiségek
121
Egyedi igények kielégítéséhez szükséges helyiségek
121-125
Az épületekkel kapcsolatos fontosabb kérdések és problémák
126
Épületek hőszigetelése
126
Épületek határolószerkezetei
127-133
Az épületek rendeltetésszerű használatával kapcsolatos követelmények
133-136
Az építési engedélyezés
136
Az építési engedélyezési eljárás
136-139
Bontási engedély alapján végezhető munkák
139
4.Lakóépületek az ezredforduló évtizedeiben
140-165
Egyszintes épületek
142
Gazdasági épületrész nélküli lakóépületek
143
Lakóépületek kapcsolt gazdasági toldaléképülettel
143-150
A lakóépület tömegén belüli lakáskiszolgáló helyiségek
150-155
Ikerházas beépítés
155-157
Zárt sorú beépítés
157-158
Csoportházak
159
Társasházak
160-161
Vegyes rendeltetésű épületek
161
Tulajdonságok
[162-163]
Tervezési tanácsok
[162-163]
Az expandált polisztirol
164
Extrudált polisztirol
165
Hátsó borító