Az állami iskolamonopólium kialakulása Magyarországon

Az iskolák államosítása Magyarországon a II. világháború után kialakult koalíciós kormányzás időszakára esett. Noha az államosítási törvényt 1948-ban alkották meg, a koalíciós pártok 1945-től kezdődő konfliktusai végig éreztették hatásukat az iskolákért folyó küzdelemben is. A magyar iskolaállamosítás szorosan illeszkedett a korabeli Kelet-Közép-Európa történeti fejlődésébe. Az államosítás nálunk is egy hosszabb történelmi periódus végpontja. Az első átfogó népoktatási törvény létrehozásától, az Eötvös József nevével fémjelzett 1868. évi XXXVIII. te. megalkotásától folyamatosan foglalkoztatja a művelődésirányítókat, politikusokat és szakembereket az állam iskolázásban betöltött szerepe, annak határai. A leírt történelmi korszakban 1868 és 1945 között ténylegesen egyre nagyobb, kulcsfontosságú feladatot vállalt a polgári állam a közoktatás szervezésében, finanszírozásában, ellenőrzésében, egyszóval szabályozásában. Mindaddig azonban, amíg be nem következett az állam és az egyház közjogi szétválasztása - s erre Magyar-országon csak nagyon megkésve, 1945 után került sor - az államosításra azért nem volt szükség, mert az egyházi iskola jól szolgálta a polgári társadalom államának igényeit az oktatás területén. 1945-ig nem következett be az államosításra okot adó szakadás állam és egyház között. 1948-ban szinte egyidőben jöttek létre a térségben az egyesült munkáspártok, s vették kezükbe a legfőbb hatalmat, majd kivétel nélkül valamennyi népi demokratikus országban 1948-49-re megvalósult az oktatásügy reformja is. A törvényekkel, rendeletekkel és párthatározatokkal előírt átalakítás az addigi uralkodó osztályok műveltségi monopóliumát szüntette meg az elérni kívánt egységes, ingyenes, mindenkinek egyenlő esélyt biztosító oktatás jegyében. Ennek legfontosabb eszköze az egyházi és egyéb fenntartású iskolák államosítása volt. Az így kialakuló iskolarendszer ideológiai mintájául a sztálinizmus időszakának szovjet pedagógiája, többek között az SZIÍP EB 1931. szept. 5-i határozatának elvei szolgáltak. Az iskola feladatává vált, hogy az „idegen befolyások” elé gátat emeljen, és a kiszélesedő osztályharcban a „reakció” valamint a párton belül megbúvó „opportunistákkal” szemben a munkásosztály érdekeit figyelembe véve nevelje az ifjúságot. Az 1948-as magyar iskolaáilamosítás eseményeinek leírásakor számolnunk kellett több jellegzetes történeti tényező egyidőben való jelentkezésével, és ez a tény rávilágít a történések bonyolult, még korántsem teljesen megismert összefüggéseire. 1948-ban a koalíció végnapjait élte, az MKP illetve a megalakuló MDP a proletár diktatúra mindenáron való megvalósítására,a korlátlan hatalom megszerzésére és kiépítésére törekedett. Ebben a kiélezett helyzetben megnőtt az oktatás szerepe és jelentősége, nem volt mindegy, hogy milyen érdekek fejeződnek ki az iskolarendszerben, s ezért az oktatással kapcsolatos intézkedések, események erősen aktuálpolitikai színezetet nyertek.