Látás, tekintet, pillantás
Szerkesztők: Kovács Éva; Orbán Jolán; Kasznár Veronika KatalinTovábbi szerzők: Gagyi József; Papp Ábris; Bencze Szabolcs; Gagyi Ágnes; Éber Márk Áron; Minorics Tünde; Kövér György; Erős Ferenc; Bokor Zsuzsa; Baráth Katalin; Baumann Tímea; Bogdán Mária; Wessely Anna; Csanádi-Bognár Szilvia; Farkas Noémi Tünde; Fekete Ilona; Biczó Gábor; Fenyvesi Kristóf; Pócsik Andrea; Molnár Péter; P. Müller Péter; Kasznár Veronika Katalin; Boros János; Horváth Péter; Berkovits Balázs; Horváth Petra; Kukla Krisztián
Cím: Látás, tekintet, pillantás
Alcím: A megfigyelő lehetőségei
Sorozatcím: Kommunikáció- és kultúratudományi tanulmányok | Sorozat szerkesztő: Szijártó Zsolt
Megjelenési adatok: Gondolat - Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, Budapest - Pécs, 2009. | ISSN: 1789-5499 | ISBN: 978-963-693-153-7
Holbein 1533-ban készült Követek című festménye két férfit ábrázol, előttük középen egy elfordított, amorf, de azért nagyjából kör alakú lemezen azonosíthatatlan foltok láthatók, melyekből vagy egy sajátos tükör segítségével, vagy ilyen készség híján csupán egy bizonyos, ám meglehetősen szokatlan nézőpontból ismerjük fel, mit is ábrázolnak (mellesleg egy koponyát). Egy időben a lakásajtók kukucskálójába is ilyen anamor-fikus üveget építettek be: amikor a lakó kinézett rajta, azt is látta a lépcsőházból, amit egy sima üvegen vagy lyukon keresztül nem.
Cirklinek - amint azt Kövér György e kötetbe készített tanulmányából tudjuk - a rablónyelvben a börtönben a cellaajtón található egyszerű, üvegezetlen lesőlyukat nevezik. „A Losonczy Géza halálával kapcsolatos, börtönfolklór alapján elterjedt történet szerint egyik rabtársa a cirklin keresztül látta Losonczy meggyilkolását. A történet írott változata részben Kopácsi Sándor visszaemlékezésében maradt fenn - Tardos Tibor írói közreműködésével -, részben Tardos memoárjában. 1990 után, amikor szabadon meg lehetett interjúvolni a szomszédos cellában levő két hajdani rabot (Tardos Tibort és Varga Domokost), illetve terepszemlére lehetett menni a Fő utcai börtönbe, kiderült, hogy egyrészt a börtön azon részén, az ún. írószobáknál, ahol az események 1957 decemberében játszódtak, nem volt szemközti cella, ahonnan be lehetett volna látni Losonczy szobájába, másrészt a visszaemlékezők (Varga Domokos ekkor szólalt meg az ügyben először) azt mondták, hogy ők hallották, de személyesen nem látták a cellák előterében történteket. Pontosabban: a cirkli külső fedőlapjának belülről való elmozgatásával a másik fogolytárs látta, az aktuális elbeszélő viszont csak a zajokat hallotta.”
Kövér György a történelem- és társadalomkutatói pillantás dilemmáit sűrítette a cirkli metaforájába. Kérdését magamnak így fordítottam le: hogyan pillantsunk a „kis tényekre”, amikor „nagy dolgok” vannak terítéken, ha a kis tények státusa is meglehetősen bizonytalan. A számos, itt nem tárgyalandó jelentésből, melyért a cirkli kiált - itt leginkább a körző-és a börtönszimbólumtól szeretnék elrugaszkodni - nekem éppen Perseus pajzsa, vagyis a Holbein által is megfestett anamorfikus perspektíva jutott eszembe. A cellatárs az amúgy erre alkalmatlan cirklin keresztül tett tanúbizonyságot Losonczy haláláról, s győzte le magában azt a rettegést, melybe a méltatlan helyzet őt és társait sodorta.
Kategóriák:
Tárgyszavak: Irodalomelmélet, Kommunikáció, Történettudomány, Kultúra szociológiája, Művelődésszociológia, Vizuális kultúra
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Irodalomelmélet, Kommunikáció, Történettudomány, Kultúra szociológiája, Művelődésszociológia, Vizuális kultúra
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Fülszöveg / Ajánlók
Sorozati címlap
Címlap
Impresszum
Tartalom
Kovács Éva: Előszó
[7]-12
I. A TÁRSADALOMKUTATÓ OPTOKAI TUDATALATTIJA
[13]-99
Gagyi József: Terep, éberség, csodálkozás
[15]-30
Papp Ábris: Részt vevő tárgyiasítás, avagy a személyközi vizuális kommunikáció közelről történő vizsgálatának tapasztalatai
[31]-49
Becze Szabolcs: Kutató tekintet, kulturális tekintet, megértő tekintet
[50]-64
Gagyi Ágnes: „I’m so grassroots I could quote myself” Honnan ismerünk fel ma egy mozgalmat, ha látunk egyet?
[65]-74
Minorics Tünde: Pillantás a maszk mögé
[75]-86
Éber Márk Áron: A megfigyelő és megfigyelése. - Luhmann megfigyelő fogalmától a „magyar társadalom” kulturális tagolódásának vizsgálatáig
[87]-99
II. SZKÓPIKUS REZSIMEK, KÉSŐ MODERN PANOPTIKUMOK
[101]-189
Kövér György: A történész tekintete
[103]-115
Erős Ferenc: A kelet-európai zsidóság arca
[116]-125
Bokor Zsuzsa: Átvilágítás. Egy orvosi kérdőív társadalomtörténete
[126]-141
Baráth Katalin: Magyarországot látni. A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország története az államalapítástól 1990-ig című állandó kiállításáról
[142]-155
Baumann Tímea: „Meséld el, hogyan volt, mikor majdnem agyonütöttek a szerbek!”. A délszláv háború diskurzusai és lokális elbeszélései a kopácsi magyaroknál
[156]-175
Bogdán Mária: Latens rasszizmus a médiában. A média reprezentáció lehetőségei
[176]-189
III. „AZT LÁTOD, AMIT LÁTSZ”
[191]-251
Wessely Anna: A könyv szeme
[193]-207
Csanádi-Bognár Szilvia: A doboz meg a zsák. Néhány kísérlet a perspektíva és a test kapcsolatának meghatározására
[208]-223
Farkas Noémi Tünde: „Et moriemur”. Az halálnak képe, halotti beszédben lerajzolva. A megfigyelt és megfigyelő helyzete a halotti beszéd és a temetési szertartás reprezentációján keresztül
[224]-237
Fekete Ilona: Gombostűhegyen. Egy momentum az emberi szervek 18. századi ábrázolásában
[238]-251
IV. „SOHA NEM ONNAN NÉZEL RÁM, AHOL MEGPILLANTALAK”
[253]-359
Biczó Gábor: Antropológiai tekintet, avagy a megkettőzött dokumentum
[255]-268
Fenyvesi Kristóf: „Önarckép álarcokban”. Az önprezentáció és az öninterpretáció szerepe Friedrich Nietzsche gondolkodásművészetében
[269]-288
Pócsik Andrea: Megfigyelés mozgásban
[289]-304
Molnár Péter: Lacan a festészetről. Festéktüsszentő Hapci Bend művészete
[305]-314
P. Müller Péter: A tekintet teatralitása és a test változó képe
[315]-330
Hornyik Sándor: Poszthumanista tekintet? Gyenis Tibor „látványvilága”
[331]-346
Kasznár Veronika Katalin: A zavart tekintet. Nádas Péter: Szerelem
[347]-359
V. VISSZA AZ ELMÉLETHEZ!
[361]-432
Boros János: A látás talánya
[363]-374
Horváth Péter: A feltörhetetlen mag és a transzgresszív tekintet
[375]-392
Berkovits Balázs: Bentham és Foucault a Panopticonról
[393]-402
Horváth Petra: Az Én valósága: a Valóság „művészete”
[403]-416
Kukla Krisztián: A láthatóság alakzatai - Konrad Fiedler és Hermann von Helmholtz
[417]-432
A kötet szerzői
[433]-434
[Kiadványok címlapjai]
Kolofon
Hátsó borító