Biográfia és társadalomtörténet corvina logo

Szerző: Kövér György
Cím: Biográfia és társadalomtörténet
Megjelenési adatok: Osiris, Budapest, 2014. | ISBN: 978-963-276-246-3
Megjegyzés: A kötet megjelenését támogatta a Nemzeti Kulturális Alap

coverimage Egy történet elmesélésével kezdem, amely nem közvetlenül saját élményem. Mások elbeszéléséből szereztem tudomást a dologról. Ebben azonban nincs semmi rendkívüli. Hiszen így vagyunk a történelmi források diskurzusaival, s - végső soron - magával az egész történelemmel. A kilencvenes években, amikor Losonczy Géza életrajzával foglalkoztam, pályázatot adtam be valamelyik kuratóriumhoz. A kuratóriumi ülésen az egyik tag a mellette ülő másiktól egyszer csak halkan megkérdezte: „Két Kövér György van? Egy 19. százados gazdaságtörténész és egy 1956-os biográfus?” A válasz megnyugtató volt az identitásomat illetően: „Nem, a kettő egy és ugyanazon személy.” Miután a történetet mindkét beszélgető féltől hallottam külön-külön (jókora időeltéréssel), teljesen hihető, mégis elgondolkodtató volt. Egyértelműnek tűnt, hogy a szakma, a történészek számára nehezen egyeztethető össze a 19. századi gazdaságtörténet és a 20. századi politikusi életrajz írása. Adódik tehát a kérdés: valóban van ebben a kettősségben valamifajta inkompatibilitás, netán deviancia, vagy éppen kalandorság? Vajon énbennem hogyan egyeztethető össze ez a kétféle érdeklődés? Vajon az egyik elől menekülve, vagy épp kikapcsolódásként űzöm időnként a másikat, netán ezáltal valami olyasmit keresek, amit az elsőben is szeretnék megtalálni, csak valamilyen ok miatt nem lehet, vagy nem tudok? Válasszuk külön az időhorizont és a szakdiszciplína problémáit. Nyilvánvalóan az nem okozhat gondot, hogy valaki átrándul a 19. századból a 20. századba, az újkorból a jelenkorba. Bár a szakmai specializálódás elég erős nálunk, a modernitáson belül ilyen kutatói ingázás egyáltalán nem kivételes. Ma már tudom, hogy Németországban a habilitációnak egész más korszakról és témáról kell szólnia, mint a PhD-disszertációnak. S talán nálunk sem a századváltásból fakad a kételkedés. Tehát inkább a gazdaság- és társadalomtörténész énem és a biográfus énem között lehet valami ellentmondás? Ezen bizony érdemes elgondolkodni. Rögtön szeretném leszögezni, hogy Losonczy Gézáról nem a nálunk divatos „politikai életrajzot” próbáltam írni, hanem ún. „totális biográfiát”. S nemcsak annak jegyében, hogy végső soron a politikus is ember, hanem elsősorban azért, mert úgy gondoltam, hogy a politikusi lét nem értelmezhető a politikatörténeti redukcionizmus szellemében.
Kategóriák: Pszichológia, Szociológia, Társas kapcsolat
Tárgyszavak: Életrajz, Társadalomtörténet, Társadalomszerkezet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalom
[7]-8
Biográfia és társadalomtörténet
[9]-14
Életrajzi módszer és historiográfia
[15]-96
Kép: Angyal Dávid és Marczali Henrik A Magyar Nemzet Története szerzőinek tablóján
[16]
   A biográfia nehézségei
[17]-39
      Redukcionizmus vagy redukcionizmusok?
18-22
      Homályos pontok
22-35
      A személyiség individualitása és csoportparaméterei
35-39
   19. századi történetírók és a történettudomány énképe
[40]-96
      Történésszé lenni?
42-48
      Módszertan és identitás
48-53
   A történetíró személyes forrásai
[54]-64
      I.
56-59
      II.
59-64
   A társadalomtörténet „refigurációja”, avagy eltűnt főszereplők nyomában
[65]-95
      Prológus
[65]-70
      I. Felvonás
70-74
      II. Felvonás
74-86
      III. Felvonás
86-95
   Zárókép
96
Személyes emlék - privát történelem
[97]-[192]
Kép: Slachta Etelka vőlegényéhez írt levelének részlete (1842. márc. 3.)
[98]
   Énazonosság az ego-dokumentumokban. Napló, önéletírás, levelezés
[99]-123
      Mi és én: egy nemesi család reprezentációja
102-110
      Te meg én: ember és némber
111-123
   A magánélet titkai és a napló. Nők, szerelem, házasság Kállay Béni életében
[124]-145
      A napló és szerzője
[124]-126
      Egy „törés” története
126-132
      Viszonyok, flörtök, kalandok
132-140
      „Házassági gondolatok”
140-145
   „Életpálya veszítés”. Bencze Mihály önéletírásai
[146]-156
   Önéletrajzi hamisítvány, avagy csalóka emlékezet. Scharf Móric önéletírása
[157]-175
         Szereplő mint szerző(?)
158-162
         Árvíz és árvaság
163-164
         A mostoha
165-166
         Megtagadott és visszanyert zsidó identitás
167-173
         Befejezés helyett
174-175
         P.S.
175
   A matúra éve: 1914. Napló és önéletírás metszéspontjai
[176]-[192]
Tanárportrék - emlékezetből
[193]-214
Kép: A Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium fényképtára
[194]
   A diri. Szubjektív arcképvázlat Mihály Jánosról
195-198
   Emléksorok Kertész Lászlóról
[199]-201
   Poór tanár úr. Szerény emléktábla egy formátumos tanáregyéniségnek a digitális táblák korából
[202]-204
   Keddi professzorok Debrecenben: Niederhauser és Ránki. Ahogy én láttam őket
[205]-214
Pszichobiográfiai kísérletek
[215]-299
Kép: Haraszti Sándor és Losonczy Géza családi körben 1956 nyarán a Hermann Ottó utca kertben
[216]
   Hős-zavarban. Lovassy László megőrülése és szabadulása
[217]-232
   Egy sorsüldözött rögeszméi. Sasku Károly (1807—1869)
[233]-251
   Reformált kommunizmus és bűntudat. Losonczy Géza 1951-1956
[252]-268
      A kommunista önkritika (A selejtista-ügy)
254-255
      Önvallomás (letartóztatás után)
255-257
      Önítélet (börtönpszichotikus levelek)
257-259
      A diagnózis (szabadon bocsátás előtt és után)
259-260
      Új vallomás (a perújrafelvétel)
260-261
      Újrakezdés (szanatóriumi levelek)
261-263
      A KEB előtt ( a memorandum után)
264
      Nyilvánosság és önkritika ( A cikkektől a sajtóvitáig)
265-267
      A visszautasított kooptálás (Levelek a KV-hez)
267-268
   Hysteriától a tébolyodottságig. Klára és Emma párhuzamos esettörténete
[269]-299
      Hysteria-Melancholia-Téboly
270-274
      Klára esete
275-286
         Pesti orvosok előtt
275-280
         Bécsi út (az elmegyógyintézetbe)
281-286
      Emma esete
286-295
         Kívül és belül
287-288
         „Intra muros” I. Lipótmező
288-289
         A kórrajz mint történeti forrás
289-290
         „Intra muros” II. Lipótmező
290-294
         „Intra muros” III. A Schwartzer
294-295
      Konklúziók
295-299
Az orális história dilemmái
[301]-336
Kép: Interjú Orosz István történészprofesszorral (2003. máj. 20.)
[302]
   Az orális történelem három paradoxona
[303]-305
      1. Individuális, avagy társas jelleg, az úgymevezett „Ki beszél?”- probléma
[303]-304
      2. Konverziók és redukciók (kép, hang, szöveg)
304-305
      3. A források parallelizmusa
305
   Írott orális történelem
[306]-326
      Sok szem és száj között
307-317
      Első személyben-többször
317-326
   Kisemberek nagy (élet)történetei
[327]-336
      Tárai (Schnürmacher) Pál(1893-1989)
328-332
      Bagossy Imre(1900-1987)
333-336
Családtörténeti mintázatok
[337]-387
Kép: Krasznay Péter és családja. MNL SZSZBML XV. 33
[338]
   Bekeresztelkedők. Társadalomtörténeti adalékok arról, hányféle asszimiláció lehetséges egy famíliában
[339]-350
      Nemzedékek
340-343
         A nagyszülők
340-341
         A szülők
341-343
      Konfliktusok
344-349
      Következtetések
349-350
   „Minden tekintetben megfelelő combinatio ” Egy keresztény középosztályi fiatalember párválasztási dilemmái a 19-20. század fordulóján
[351]-372
      Paikert Alajos naplójegyzetei és gender-listái
355-365
      A döntés: Deli
365-369
      Következtetések
369-372
   A kollektív biográfia lehetőségei és korlátai
[373]-387
      Az elmélet
[373]-379
      Az eset
380-387
Források és irodalom
[389]-414
   Levél- és irattári források
[389]-398
   Irodalom
[399]-414
Az írások eredeti megjelenési helye
[415]
Képjegyzék
[417]-418
Táblázatok jegyzéke
[419]
Névmutató
[421]-436
Hátsó borító