Közjog és jogállam

Dr. Kiss László 1951. február 10-én született Jánosházán. 1970-ben kezdte egyetemi tanulmányait a Janus Pannonius Tudományegyetem (mai nevén: Pécsi Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Karán. Itt szerzett 1975-ben jogi diplomát (és doktorátust). Már egyetemi évei alatt intenzív kötődést mutatott az államigazgatási (közigazgatási) jogterület iránt, az egyetemi tanulmányok befejezése után Száméi Lajos professzor hívására a Kar Közigazgatási Jogi Tanszékén kezdett oktatni. 1977-ben vette át tanársegédi, 1980-ban adjunktusi, 1982-ben pedig egyetemi docensi megbízását. 1992-ben a Köztársasági Elnök egyetemi tanárrá nevezte ki. 1982-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi, 1992-ben akadémiai doktori értekezését. 1988-1989-ben Humboldt-ösztöndíj keretében a marburg-i Philipps Egyetem vendégkutatója volt. Kiss László gazdag oktatói-kutatói tevékenysége mellett impulzív közéleti tevékenységet is végzett. Ennek keretében - akadémiai tisztségei mellett - 1991 és 1995 között a Magyar Közigazgatási Kamara elnökhelyetteseként, majd 1995-től 1998-ig a Magyar Közigazgatási Kar alelnökeként tevékenykedett. Két alkalommal is (1989-1990, 1995-1998) részt vett a Deregulációs Tanács tevékenységében. Kiss Professzor Úr a pécsi Jogi Kar közösségének meghatározó tagja, jogászgenerációkat vezetett és vezet be - javarészt Ivancsics Imre „társaságában” - a közjog világába. Oktatói és kutatói tevékenysége kiterjed az alkotmányjog és a közigazgatási jog szinte valamennyi lényeges területére, de különösen a jogállamiság elvi összetevői, a helyi önkormányzatiság, illetve a jogalkotástan egyes kérdései foglalkoztatták, foglalkozatják. Kiss László ajtaja a fiatal kutatók előtt mindig nyitva áll, a Karon (illetve egyéb intézményekben) dolgozó oktatók közül sokak tudományos pályáját indította el, és egyengeti ma is segítőkészségével. Megalakulása óta tölti be a PTE ÁJK Doktori Tanácsának elnöki posztját. Annak vezetőjeként meghatározó szerepet vállalt bő két évtizeden keresztül a Kar oktatói, kutatói utánpótlásának biztosításában, fiatal kutatók kiválasztásában, mentorálásában, akadémiai pályafutásuk megalapozásában. Ebben programvezetőként maga is kivette a részét: témavezetése alatt húsz PhD hallgató szerzett tudományos fokozatot. Kiss Professzor Úr professzori habitusa különösen az egyetem falai között, vagy azokon kívül elhangzott, szuggesztív előadásain keresztül vált közismertté. Előadásainak témája és stílusa egyaránt hozzájárul a magyar közjog „társadalmasításához”: mondandója nem csak a szakma, hanem a laikus érdeklődők számára is közérthetővé, „fogyaszthatóvá” teszi akár a legabsztraktabb közjogi problémákat is.