Oktatás és társadalom
Szerző:
Kozma Tamás Szerkesztő: Kozma Tamás
Cím: Oktatás és társadalom
Sorozatcím: Pallas Debrecina (14.) | Sorozat szerkesztő: Szabó László Tamás
Fordítók: Vargáné Pók Katalin; Nagy Éva; Szűcs István; Máté József; Hornyák Ágnes; Illés Péter; Torkos Katalin; T. Molnár Viktória; Péter Lilla; Sinka Edit
Megjelenési adatok: Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2004. | ISSN: 1587-7191 | ISBN: 963-472-799-9

Kategóriák: Neveléstudomány, Szociológia
Tárgyszavak: Nevelésszociológia, Oktatási reform
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Nevelésszociológia, Oktatási reform
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Tartalomjegyzék
2-3
Előszó
4-6
I. Elméleti háttér
7-113
Az oktatás változó koncepciói
10-20
Hermeneutika
21-37
1. Más filozófiai hagyományokhoz viszonyított különbségek
21-23
1.1. Fenomenológia
22
1.2. Wittgenstein kései filozófiája
22
1.3 Kritikai elmélet
22-23
1.4. Marxizmus
23
1.5 Posztmodern dekonstukcionista hermeneutika
23
2. A hermeneutika célja
23-24
3. Megértés, előzetes megértés és interpretáció
24-25
4. Történeti háttér
25-29
4.1 Hermeneutika és bibliai szövegmagyarázat
26
4.2 Hermeneutika mint a "megértés művészete"
26-27
4.3 Hermeneutika mint a szellemtudományok elméleti megalapozása
27-29
5. Hermeneutika mint az egzisztencialista fenomenológiája
29-30
6. A szöveg modellje
31-32
7. Hermeneutikai társadalomtudomány
32-33
8. Hermeneutika és érvényesség
34
9. A megértés feltétele
34-36
10. A hermeneutika pozíciója
36-37
A posztmodernizmus és az oktatás
38-45
1. A posztmodern definiálása
38-39
2. Posztmodernisták
39-45
2.1 Lyotard és a posztmodern feltétel
39-40
2.2 A tudás legitimációja
40-42
2.3 Michel Focault
42-43
2.4 Derrida és a dekonstrukcionizmus
44-45
3. Psotmodernisták
45
Politikai elemzések
46-60
1. Kutatók és politikai elemzők
46-52
2. Példa az oktatás területéről
52-54
3. A politikai elemző négy problémája
54-56
4. A politikai értelmiség és a politikai elemzők
56-57
5. Politikai elemzők az érdekcsoportok ellen
58-59
6. Konklúzió: a kutatás és a politikai retorika
59-60
Szociálpszichológiai elméletek az oktatásban
61-82
1. Kognitív szociálpszichológia
63-66
1.1 Diákértékek és diákattitűdök
63-65
1.2 Attribúciók és diákviselkedés
65-66
2. A szimbolikus kölcsönhatás elmélete
66-72
2.1 Én-prezentálás és én-címkézés
66-68
2.2 Az én-eszme és az önbecsülés
68-69
2.3 A minőségi kutatás
69-72
3. Szerepelmélet
72-76
3.1 Tanári szerepelvárások
73-74
3.2 Oktatók szerepkonfliktusai
74
3.3 Tanári elvárások a diákok felé
75-76
4. Csoportok és referencia csoportok
76-82
4.1 Vezetéselmélet és osztálytermi kutatás
77-78
4.2 Az osztály és az iskola szociometriája
78-79
4.3 Konfliktus és kooperatív tanulás
79
4.4 Társcsoportok és kultúrák az iskolában
79-82
5. Következtetés
82
A marxizmus és az oktatás gondolata
83-91
1. Marxizmus és a kritikai nevelési tanulmányok kezdete
83-87
1.1 Osztály
84-85
1.2 Ideológia
85-86
1.3 Az állam
86-87
2. Az osztálytól a kultúráig: trendek a kritikai oktatáselméleti tanulmányokban
87-89
2.1 Túl az újratermelésen
87-88
2.2 Túl az osztályon
88-89
3. A marxi örökség a kritikai nevelési tanulmányokban
90-91
Neo-marxista megközelítések a tantervről
92-97
1. Rekonceptualizmus és az "új" szociológia
92-93
2. Az újratermelési elmélet
93-95
2.1 A tudomány, mint a tőke egy formája
93-94
2.2 Az iskolai tanterv világnézeti jellege
94
2.3 A rejtett tanterv
94-95
3. Az újratermelési elmélet bírálata
95
4. Ellenállási elmélet
95-96
5. Napjaink irányzatai
96-97
Neo-liberáls eszmerendszerek
98-113
1. A jobboldai fordulat
99-100
2. Új piac, régi tradíciók
101-103
3. Üzlet és teljesítőképesség
103-110
4. Visszaemlékezés a nemzeti sajátosságokra
110-112
5. Összegzés (zárszó)
112-113
II. Az informális nevelés szociológiája
114-156
A család hatása az emberi fejlődésre
116-124
1. A család fogalmának definiálása
116
2. Öröklés és egészség a családi életben
117-119
2.1 Viselkedésgenetika
117
2.2 A család és az egészség
117-118
2.3 Családi erőszak
118-119
3. Családi kapcsolatok
119-122
3.1 Páros kapcsolatok
119-120
3.2 Szülő - gyermek kapcsolatok
120
3.3 Testvér kapcsolatok
121
3.4 A generációk közötti kapcsolatok
121-122
4. A családba való beavatkozás
122-124
4.1 Családi terápia
122
4.2 Családi tanácsadás
123
4.3 Preventív családi beavatkozás
123
4.4 Családpolitika
123-124
5. Következtetés
124
Gyermekkor
125-135
1. Fizikai és motoros fejlődés
125-126
2. Társas és emocionális fejlődés
126-129
2.1 A szülők hatása a gyermekek viselkedésére
126-127
2.2 A társas kapcsolatok fejlődése
127-128
2.3 Látszat társas viselkedés
128
2.4 A gyermeki agresszió
128-129
2.5 Az én fejlődése
129
3. Nyelvi fejlődés
129-130
4. A kognitív fejlődése
130-135
4.1 A reprezentáció (képzet)
130-131
4.2 Tanulás és emlékezet
132-134
4.3 Kultúra, iskolázás és kognitív fejlődés
134-135
5. A gyermekkor szignifikáns jegyei
135
Agresszió, fejlődés és szocializáció
136-151
1. Agresszió, fejlődés és szocializáció
136-137
1.1 Fejlődésbeli változások az agresszió formáiban és provokálóiban
136
1.2 Az agresszivitás stabilitása
136-137
1.3 Nemi különbségek az agresszív fejlődésben
137
2. Az agresszív fejlődés elméletei
137-139
2.1 Etológiai elmélet
137-138
2.2 Pszichoanalitikus elmélet
138
2.3 Szociális észlelő elmélet
138-139
3. Az agresszivitás biológiai alapjai
139-140
4. A szocializáció hatásai az agresszióra
140-142
4.1 A család hatása az agresszióra
140-141
4.2 A tekintély hatása az agresszióra
142
4.3 A média hatása az agresszióra
142
5. Szociális észlelés és agresszió
143
6. Közbelépés az agresszív gyermekekért
143-144
7. Diák megfigyelések az osztálytermekben
144-145
8. Az osztálytermek tanulói megfigyeléseinek felmérése
145
9. A tanulói megfigyelésekre vonatkozó tényezők
145-147
10. A tanulói megfigyelések és eredmények közötti asszociációk
147-148
11. Elterjedt trendek és kívánt jövendő irányzatok
148-150
11.1 Iskolapszichológia
148
11.2 Szerkezeti környezettanulmányozás
149
11.3 A diák-megfigyelési lépcsők személyes formái
149-150
12. Végül
150-151
Család, iskola, szociális tőke
152-156
1. A szociális tőke fajtái
152-156
1.1 Felnőtt-gyerek kapcsolat
153-154
1.2 Felnőtt-felnőtt kapcsolat
154-155
1.3 Idő kapcsolat
156
2. Következtetések
156
III. Az iskola és környezete
157-184
A tanulók hatása az oktatásra
159-164
1. Feltevések
159-160
2. Kutatás a diákok oktatásra gyakorolt hatásairól
160-163
2.1 Folyamat-eredmény vizsgálatok
161-162
2.2 Várakozások vizsgálata
162-163
2.3 Minőségre vonatkozó vizsgálatok
163
3. Következtetések
163-164
Otthoni környezet és iskolai tanulás
165-174
1. Perspektívák
165-166
2. Változások az otthoni környezetben
167
3. Hatásközlési folyamat
167-173
3.1 A fizikai környezet
168
3.2 A gyermeknevelés atmoszférája
168-170
3.3 A szülők bevonása
170-171
3.4 Kognitív ösztönzés és segítség a tanulmányok során
171-172
3.5 Meggyőződések és szemléletek
172-173
4. Konklúzió
174
Szülők és iskolák közötti kapcsolatok
175-184
1. Az iskolák szülőkkel való kapcsolatának természete és hatálya
175-177
1.1 Célok
175-176
1.2 Kapcsolattípusok
176-177
1.3 Általános trendek
177
2. A szülőkkel való kapcsolatok minőségére hatást gyakorló tényezők
178-182
2.1 Mindennapos akadályok
178
2.2 Fejlesztési stratégiák
179-181
2.3 Negatív következmények
181-182
3. Konklúzió
182-184
IV. Oktatás és reformok
185-240
Az oktatási reform eredete és problémái
187-197
1. A növekvő költségvetési nyomás az állami szinten
187
2. Az állami szerep újrafelfedezése
188
3. A nemzeti reformhálózat megalkotása
188-189
4. Szűkebb kapcsolatok az oktatás és a gazdaság közt
189-192
5. Az állami és a nyilvános oktatás válsága
193-195
6. Az USA tapasztalatának jelentése
195-197
Reformok az értékelésben
198-213
1. A felmérés történeti áttekintése
200-204
2. Változások a tanulói eredmények értékelésében
204-205
3. A kompetencia fogalmán belüli változások
205-206
4. Az ellenőrzés-értékelés "üzenetére" vonatkozó változások
206-207
5. Az ellenőrzés-értékelés céljainak változása
207-208
6. Az eredetiség jelentőségéhez kötődő változások
208
7. Alternatív felmérési lehetőségek - variációk egy témára
208-211
8. Következtetések
211-213
Tanárképzés posztmodern iskolák számára
214-228
1. A modern iskola és a tanárképzés
215-217
2. Változások a tanárképzésben az idők folyamán
217-221
2.1 A tanítás elkezdésének előfeltételei
217-218
2.2 A tanárképzési programok időtartama
218-219
2.3 A tanárképzés megszervezése és ügyintézése
219
2.4 A tanárképzés curriculuma
219-220
2.5 Tanítási módszerek a tanárképzésben
220-221
3. A képzéstől a nevelésig
221-226
3.1 Elmélet kontra gyakorlat
221-223
3.2 Kutatás kontra gyakorlat
223-225
3.3 Elméleti munka és gyakorlati tapasztalat egy adott területen
225-226
4. A tanárnevelés jövője: a képzés és nevelés integrálása
226-228
Tanítás és/vapy tanulás
229-240
1. A tanulás változó intézményi bázisa egy változó társadalomban
229-234
1.1 Az intézményi oktatás jellemzői
230-232
1.2 Az iskola mint intézmény körüli dilemmák
232-234
2. A "pedagógiai termelés" új módjai
234-239
2.1 Tanítás és tanárképzés
235-237
2.2 Egy magtanterv az élethosszig tartó tanulás rendszerében
237-238
2.3 A közös hivatkozási keret
238-239
3. Néhány elvi következtetés
239-240
Melléklet
241-242
Hivatkozások
243-256
Hátsó borító