Alkotmánytan
Szerkesztő: Kukorelli IstvánTovábbi szerzők: Dezső Márta; Fürész Klára; Kukorelli István; Sári János; Schmidt Péter; Takács Imre
Cím: Alkotmánytan
Sorozatcím: Osiris-Századvég tankönyvek
Megjelenési adatok: Osiris-Századvég, Budapest, 1994. | ISBN: 963-8384-94-8
Az alkotmány közkeletű fogalma napjainkban különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt, amelyben az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető jogokat, megszabja a hatalom gyakorlásának törvényes kereteit és szervezetét. Az ilyen értelmű alkotmány a polgári fejlődés eredménye. A fogalmat azonban visszavetítették a megelőző idők államilag szervezett társadalmaira is (az ókori görög poliszokra, Rómára stb.). Nem lehetett azonban a múltra vonatkoztatni azokat a követelményeket, amelyeket a modem társadalom az alkotmányosság elveiként fogalmazott meg, mert ezek az elvek a tulajdon szabadságára épülő polgári társadalmi berendezkedés talaján születtek. A polgári társadalom elutasította az állam mindenhatóságát, az államhatalom minden irányú beavatkozását a társadalom életébe. A civil társadalom csak a társadalmi rend fenntartása érdekében szükséges állami funkciókat igényli, arra törekszik, hogy ezeket a funkciókat jogilag szabályozza, míg a társadalom létezési formáinak széles körében a közhatalom beavatkozását elutasítja. A legfontosabb és egyben legvitatottabb ilyen szféra a gazdaság, amelyben az állam a magántulajdont és a szabad vállalkozást védő szabályokkal biztosítja a gazdaság rendjét, egyben azonban az adókból finanszírozott közkiadásokkal és saját vállalkozásaival, tulajdonával maga is részese a gazdaságnak.Az állam századunkban kibontakozott aktív szerepe a civil társadalom védekező reflexeit is kiváltotta: az államhatalom fokozott társadalmi ellenőrzésére és az önkormányzati formák erősítésére törekszik (autonóm érdekképviseletek, helyi önkormányzatok, egyesületek, mozgalmak). Ennek folytán a társadalom és az államhatalom viszonyát tükröző alkotmány jelentősége megnövekedett. A progresszív társadalmi erők, pártok és mozgalmak célkitűzései között ott találjuk a demokratikus alkotmány ígéretét, amellyel tömegeket tudtak maguknak megnyerni, választói táborukba tömöríteni. A közgondolkodás a demokratikus alkotmányban évszázadok óta a hatalom gyakorlásának olyan biztosítékát látta, amely lehetővé teszi a társadalom képviselőinek részvételével folyó törvényalkotást, a végrehajtás ellenőrzését és a független bíráskodást, s így megvalósíthatja a közérdek, a törvényesség érvényesülését és a közrend biztosítását. — Az alkotmány politikai megközelítésben tehát a társadalom és a közhatalom viszonyát fejezi ki, megállapítja a hatalom korlátait, s ennek a viszonynak a másik oldalán az állampolgárok szabadságjogait. Az alkotmánnyal szemben támasztott alapvető igény, hogy ne csak deklarálja a jogokat, hanem garanciákat is teremtsen azok érvényesülésére. Az alkotmánytörvényekhez fűződő megnövekedett bizalom a polgári társadalom több évszázados fejlődésének az eredménye. Az „írott" alkotmányok megjelenésével kidolgozták az alkotmányok stabilizálásának biztosítékait. A módosítás feltételekhez kötése és az alkotmány megtartásának az ellenőrzése elősegítette az alkotmányosság kritériumainak kialakulását, egy olyan minta megjelenését, amely viszonyítási alapként lehetővé tette az alkotmányok minősítését.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Alkotmány, Önkormányzat, Igazságszolgáltatás, Kormány, Jog, Államszervezet, Szuverenitás, Alkotmányelmélet, Állampolgárság, Országgyűlés, Állampolgár
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Alkotmány, Önkormányzat, Igazságszolgáltatás, Kormány, Jog, Államszervezet, Szuverenitás, Alkotmányelmélet, Állampolgárság, Országgyűlés, Állampolgár
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Copyright/impresszum
Tartalom
5-8
1. Az alkotmány és az alkotmányosság fogalma
9-42
1.1. Az alkotmányfogalom történelmi kialakulása
9-17
1.2. Az alkotmányosság követelményei
17-19
1.2.1. A népszuverenitás elve és a népképviselet
17-18
1.2.2. A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve
18
1.2.3. A törvények uralma, a jogállam megvalósítása
18
1.2.4. Az egyenjogúság elve
19
1.2.5. Az emberi jogok deklarálása
19
1.3. Az alkotmányjog fogalma, helye a jogrendszerben
19-21
1.4. Az európai alkotmányfejlődés mai irányai
21-22
1.5. A szocialista alkotmányok
22-27
1.5.1. A szovjet alkotmányok
23-24
1.5.2. A népi demokratikus alkotmányok
24-27
1.6. A magyar alkotmányfejlődés
27-42
1.6.1. A nemesi alkotmány
27-29
1.6.2. A polgári alkotmány
29-31
1.6.3. A közjogi provizórium
31-32
1.6.4. Az 1946.évi I. törvény - ideiglenes alkotmány
32-34
1.6.5. Az 1949.évi XX. törvény és módosításai
34-37
1.6.6. Az alkotmánymódosítással születő új alkotmány
37-38
1.6.7. Az új alkotmány revíziója
38-40
1.6.8. Új alkotmány küszöbén
40-42
Jegyzetek
42
2. A jogforrások
43-77
2.1. A jogforrás fogalma
43-45
2.2. A jogszabályok
46-57
2.2.1. Az alkotmány
46-48
2.2.2. A törvény
48-52
2.2.3. A rendelet
52-57
2.3. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei
57-60
2.4. A nemzetközi szerződések a jogforrások rendszerében
60-63
2.5. A szokásjogi jogalkotás, a bíró alkotta jog
63-64
2.6. A jogforrások érvényessége és hatálya
64-70
2.6.1. Az érvényesség
64-66
2.6.2. A hatályosság
66-70
2.7. A jogszabályok kihirdetése, közzététele és nyilvántartása
70-72
2.8. Az önkormányzati rendelet
72-74
2.9. A jogalkotás alkotmányossága és törvényessége
75
Jegyzetek
76-77
3. A szuverenitás
79-106
3.1. A szuverenitás fogalma, a szuverenitáselméletek
79-81
3.1.1. A szuverenitás fogalma
79-80
3.1.2. A szuverenitáselméletek változása
80-81
3.2. A képviseleti és a közvetlen demokrácia
81-90
3.2.1. Az országos népszavazás és népi kezdeményezés
84-88
3.2.2. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés
88-90
3.3. Az unitárius és a föderális állam
90-92
3.4. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai
92-97
3.5. Az államterület
97-99
3.6. Az állam felségjelvényei
99-101
Jegyzetek
101-106
4. Az állampolgárság
107-125
4.1. Az állampolgárság fogalma
107-110
4.1.1. Az állampolgárság általános fogalma
107-108
4.1.2. Az állampolgárság jogintézményi fogalma
108-109
4.1.3. Az állampolgárság tudományelméleti megközelítése
109-110
4.2. A magyar állampolgárság szabályozásának történeti vázlata
110-113
4.2.1. Az alkalmazandó jog az állampolgársági jogban
112-113
4.3. A magyar állampolgárság keletkezése és megszerzése
114-115
4.4. A magyar állampolgárság megszűnése és megszüntetése
115-117
4.5. A kettős vagy többes állampolgárság
117-120
4.6. A külföldiek jogállása, a bevándorlók és a menekültek
120-125
4.6.1. Az állampolgárság tartalma, a státusjogok
120-121
4.6.2. A külföldiek beutazása, tartózkodása és eltávozása
121-123
4.6.3. A hontalanok
123
4.6.4. A menekültek
123-125
Jegyzetek
125
5. Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei
127-162
5.1. Az emberi jogok eszmetörténete
127-133
5.1.1. A jogok fogalma
127-129
5.1.2. Az emberi jogok és az európai polgári átalakulás
130-132
5.1.3. Az emberi jogok az első polgári alkotmányokban
132-133
5.2. Új tendenciák az állampolgári jogok megítélésében
133-141
5.2.1. Az állampolgári jogok fogalmának kialakulása - a jogpozitivizmus
133-135
5.2.2. A szociális biztonságot adó jogok kialakulása
135-136
5.2.3. A katalógus további szélesedése
136
5.2.4. A jogok államon kívüli értelmezése
136-137
5.2.5. Az emberi jogok nemzetközi joggá válása
138
5.2.6. Az ún. szocialista alkotmányok felfogása
138-140
5.2.7. A szocialista reformkísérletek
140-141
5.3. Az állampolgári jogok csoportosítása
141
5.4. A szabadságjogok
142-150
5.4.1. Az egyesülési és a gyülekezési szabadság
143-145
5.4.2. A szólás- és a sajtószabadság
145-146
5.4.3. A lelkiismereti és vallásszabadság
146-147
5.4.4. A tulajdonhoz való jog
147-148
5.4.5. A Személyi szabadságjogok
148-150
5.5. A gazdasági, szociális és kulturális jogok
150-155
5.5.1. A munkához való jog
152
5.5.2. A pihenéshez való jog
153
5.5.3. Az egészséghez és a szociális biztonsághoz való jog
153-154
5.5.4. A művelődéshez való jog
154-155
5.6. Az állami tevékenységben való részvételt biztosító jogok
155
5.7. Az állampolgárok egyenjogúsága
155-158
5.8. Az állampolgári kötelességek
158
5.9. Az emberi jogok nemzetközi védelme
158-161
5.9.1. Az ENSZ és az emberi jogok
159-160
5.9.2. Az Európa Tanács és az emberi jogok
160-161
5.10. Az állampolgári jogok védelme és az alkotmánybíráskodás
161-162
Jegyzetek
162
6. A választási rendszer
163-190
6.1. A választójog fogalma
163-164
6.2. A választási alapelvek
164-168
6.2.1. A választójog általánossága
165
6.2.2. A választójog egyenlősége
165-167
6.2.3. A szavazás közvetlensége
167
6.2.4. A szavazás titkossága
168
6.3. A magyar választási rendszer fejlődése és a hatályos választójog
168-171
6.4. A választójogosultság
171-174
6.5. Parlamenti választókerületi rendszerek
174-178
6.6. Az önkormányzati választókerületi rendszerek
179-184
6.6.1. A kislistás rendszer
180
6.6.2. Vegyes választási rendszer
181-182
6.6.3. A fővárosi és a megyei közgyűlési választások
182-183
6.6.4. A polgármester, főpolgármester választása
183
6.6.5. A nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok választása
183-184
6.7. A választási eljárás garanciális szabályai
184-187
6.7.1. A választók nyilvántartása
184-185
6.7.2. A választási szervek
185-186
6.7.3. Jogorvoslat
186-187
Jegyzetek
187-190
7. Államszervezési elvek és értékek: a hatalommegosztás
191-204
7.1. Elméleti és történeti dimenziók
191-195
7.2. A hatalommegosztás a magyar politikai gondolkodásban
196-197
7.3. A hatalommegosztás mai értelme
198-203
Jegyzetek
203-204
8. Kormányzás - kormányzati rendszerek - kormányformák
205-216
8.1. A kormányforma fogalma
205-206
8.2. Az alkotmányos monarchia
206
8.3. A parlamentarizmus
206-209
8.4. A prezidenciális kormányzati rendszer
209-211
8.5. A gaulle-ista parlamentarizmus
211-212
8.6. Svájc kormányformája
212
8.7. A szocialista kormányzati rendszerek
212-214
8.8. Magyarország kormányzati rendszerei
214-216
Jegyzetek
216
9. Az Országgyűlés
217-260
9.1. Magyar közjogtörténeti támpontok
217-220
9.2. A parlament hatáskörének közjogi korlátai
220-223
9.3. A parlament fő funkciói, a törvényalkotás
223-230
9.3.1. A törvénykezdeményezés joga
225-226
9.3.2. A bizottságok szerepe a törvényalkotásban
226-227
9.3.3. A képviselők módosító javaslatai
227-228
9.3.4. A törvényjavaslatok vitája a parlamenti plénumon
228-230
9.4. A parlamenti ellenőrzés
230-241
9.4.1. A beszámoló, a jelentéstétel, a tájékoztató és a politikai vita
230-232
9.4.2. Az interpelláció és a kérdés
232-234
9.4.3. A bizottságok szerepe a parlamenti ellenőrzésben
234-235
9.4.4. Az állami számvevőszék
235-238
9.4.5. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
238-241
9.5. A parlament egyéb funkciói, hatáskörei
241-243
9.6. Az Országgyűlés szervezete
243-251
9.6.1. Az Országgyűlés alakuló ülése
244
9.6.2. Az Országgyűlés tisztségviselői
244-246
9.6.3. A házbizottság
246-247
9.6.4. Az Országgyűlés bizottsági rendszere
247-248
9.6.5. A frakciók
249-250
9.6.6. A parlamenti apparátus
250-251
9.7. Az Országgyűlés működési rendje
251-254
9.7.1. Az Országgyűlés megbízatási ideje, ülésszakai és ülései
251-252
9.7.2. Az Országgyűlés tanácskozási rendje
252-254
9.8. A képviselők jogállása
255-258
9.8.1. A mandátum jellege
255
9.8.2. A mandátum keletkezése és megszűnése
255-257
9.8.3. A képviselői munka biztosítékai: a mentelmi jog és az anyagi juttatási rendszer
257-258
Jegyzetek
258-260
10. A köztársasági elnök
261-272
10.1. A köztársasági elnök hatásköre
261-268
10.2. Az államfői tisztség keletkezése és megszűnése
268-269
10.3. Az államfő felelőssége
270
Jegyzetek
270-272
11. A kormány
273-288
11.1. A kormányzás fogalma, a kormány szerepköre
273-275
11.2. Az Országgyűlés és a kormány viszonya, a kormány legitimitása
275-277
11.3. A miniszterelnök
277-278
11.4. A kormány ügyrendje, a szubdelegáció
278-280
11.5. A miniszteri felelősség
280-283
11.6. Az államtitkárok
283-284
11.7. A kormány és a közigazgatás; a minisztériumok
284-287
Jegyzetek
287-288
12. A helyi önkormányzati rendszer
289-309
12.1. A települési és a területi önkormányzat eszméje
290-292
12.2. A magyar önkormányzatok történelmi típusai
293-295
12.3. A helyi önkormányzatokról szóló törvény megalkotása
295-296
12.4. A helyi önkormányzatok feladatai és hatásköre
297-299
12.5. Az önkormányzatok szervezete
299-301
12.6. Az önkormányzatok típusai
301-304
12.6.1. A község
301
12.6.2. A város
301-302
12.6.3. A megye
302-304
12.7. Az önkormányzati igazgatás
304-305
12.8. Az önkormányzati törvény végrehajtása
305-309
Jegyzetek
309
13. Az alkotmánybíróság
311-341
13.1. Az alkotmánybíráskodás fogalma
311-312
13.2. Az alkotmánybíráskodás kialakulása
312-314
13.3. Az európai alkotmánybíráskodás
314-319
13.3.1. Az alkotmánybírósági eljárások típusai
315-318
13.3.2. Az alkotmánybíróságok szervezeti megoldásai
318-319
13.4. Kísérletek az alkotmányossági garanciák bevezetésére a magyar alkotmányban
319-322
13.5. Az Alkotmánybíróság hatásköre
322-332
13.5.1. Az előzetes normakontroll
322-323
13.5.2. A jogszabályok alkotmányosságának utólagos viszgálata
324-325
13.5.3. A nemzetközi szerződés és a belső jog
325-327
13.5.4. Az alkotmányjogi panasz
327-328
13.5.5. A mulasztással előidézett alkotmányellenesség
329
13.5.6. A hatásköri viták eldöntése
329
13.5.7. Az alkotmányértelmezés
330
13.5.8. Az államfő közjogi felelősségének megállapítása
330
13.5.9. Külön törvényekben megállapított további hatáskörök
331-332
13.6. Az alkotmánybírósági eljárás
332-333
13.7. Az alkotmánybíróság szervezete
333-336
Jegyzetek
336-341
14. Az igazságszolgáltatás
343-382
14.1. Az igazságszolgáltatás fogalma
343-346
14.2. Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei
346-348
14.3. A bírói függetlenség elve
348-355
14.3.1. Az ítélkező bíró függetlensége
349
14.3.2. A hivatásos bíró személyes függetlensége
349-352
14.3.3. A bírósági szervezet függetlensége
352-354
14.3.4. A bírói függetlenség politikai értelemben
354-355
14.4. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve; a kvázi bíróságok
355-359
14.4.1. A közigazgatáshoz kapcsolódó kvázi bíráskodás
356-357
14.4.2. A társadalmi vagy békebíróságok
357
14.4.3. A közigazgatási bíráskodás
358-359
14.5. Az igazságszolgáltatás egységének elve
359-362
14.6. A néprészvétel, a társasbíráskodás és a nyilvánosság elve
362-365
14.6.1. A néprészvétel elve
362-364
14.6.2. A társbíráskodás elve
364-365
14.6.3. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve
365
14.7. A védelemhez és a jogorvoslathoz való jog
366-370
14.7.1. A védelem joga és az ügyvédség
366-367
14.7.2. A jogorvoslati jogosultság elve
367-370
14.8. A bírósági szervezet felépítése
370-374
14.8.1. A helyi bíróság
371
14.8.2. A megyei bíróság
371-372
14.8.3. A legfelsőbb bíróság
372-374
14.9. Az ügyészség
374-376
14.10. Az ügyészi funkciókörök
376-379
14.10.1. A nyomozás törvényessége feletti felügyelet és az ügyészi nyomozás
376-377
14.10.2. Az ügyész részvétele a bírósági eljárásban
377-378
14.10.3. A büntetés-végrehajtás törvényessége feletti felügyelet
378
14.10.4. Általános törvényességi felügyelet
379
14.11. Az ügyészi szervezet
379-381
Jegyzetek
381-382
A Magyar Köztársaság Alkotmánya
383-408