Általános gazdaságföldrajzi ismeretek

A világgazdaság hosszú történelmi út során alakult ki, időben a tőkés termelési mód kibontakozására esik kialakulása. Ezt megelőzően is voltak olyan térségei a világnak, amely fejlettségével, hatalmával egy kontinens vagy egy nagyobb térség vezető hatalma volt. Ezeket a mai szóhasználattal élve koruk gazdasági (politikai, katonai) centrumának nevezhetjük. A gazdálkodás kezdeteinek kialakulása összefügg a pleisztocén vége felé elkezdődő klímaváltozással. Nagy felmelegedés indult meg, az addigi éghajlati területek átrendeződtek, északabbra tolódtak amihez alkalmazkodni kellett a gyér népességnek. 10-12 ezer éve az addigi gyűjtögetés helyett megjelent a földművelés és állattenyésztés. Ez kezdetben a Zagrosz hegységből terjedt szét Mezopotámiába, Nílus felső völgyére és a Jordán mellékére. A vadászat feltételeit a szárazabbá váló klíma rontotta, emiatt megpróbálkoztak a háziasítással. Mintegy 5-10 ezer évvel ezelőtt részben egymással párhuzamosan a Föld több pontján is megindulnak a gazdálkodás kezdeti lépései. Ebben Elő-Ázsia járt az élen, ahol a gabona (búza, árpa) termelése mellett az állattenyésztés (kecske, juh) is megjelenik. Ugyancsak itt öntözik először a földet a termés-mennyiség növelése érdekében. Délkelet-Ázsiában a monszun éghajlat miatt a rizstermelés honosodott meg, s innen terjedt el a Huangho völgyéig, valamint Elő-lndiába. Ez a növény alapvetően meghatározta a kontinens déli és keleti részének fejlődését. Az amerikai kontinensen ebben az időben kezdenek megjelenni az ősi indián kultúrák kezdetei. Dél-Mexikóban a kukorica, Bolívia magasföldjein pedig a burgonya termelése mintegy 5-6 ezer éve kezdődhetett. Az ókori világban több gazdasági centrum alakult ki. A Tigris és az Eufrátesz alsó folyásánál alakult ki a sumérok birodalma. Ők az öntözés forradalmasításával, csatornarendszerek létesítésével olyan magas fokú földművelést teremtettek meg, amely biztosította a termékfelesleg előállítását, s kialakult a kereskedelem. Az Ázsia belsejéből nyugatra tartó karavánutak mentén, és ott ahol az utak a tengerpartra kiértek az i.e. III. évezredben a karavánvárosok alakultak ki. Legnagyobb jelentőségre a Libanon-hegy lábánál fekvő föníciai városok tettek szert, pl. Szidón.Türosz, Büblosz. A föníciai kereskedők az egész földközi-tengeri medencében kereskedelmi telepeket, gyarmatokat hoztak létre, köztük Karthágót is. Gazdasági alapja az öntözéses földművelés volt, általánossá vált a bronz eszközök használata, így új iparágak jelentek meg. Az Indus menti kultúra fénykora az i.e. III. évezredben volt. Fejlett földművelést és állattenyésztést folytattak. Rizst, kölest és gyapotot termeltek. A legrégibb kínai civilizáció a Huangho mentén alakult ki az i.e. III. évezredben. Fejlett iparának terméke a Selyemúton Európába is eljutott. A gyarmatok révén nagy gabonatermő területek kerültek a görögök kezére, így mód nyílt a mezőgazdaság belterjesebbé tételére, a zöldség- és gyümölcstermelésre. Ekkor honosítják meg a szőlő, olíva termelését, és a mezőgazdaság árutermelővé vált. Még jelentősebb volt az iparban a fejlődés, aminek következtében már megkezdődött az ipari központok specializációja.