Az interjú
Szerző: Kvale, SteinarSzerkesztő: Kertész Edina
Cím: Az interjú
Alcím: Bevezetés a kvalitatív kutatás interjútechnikáiba
Fordítók: Kovács Bence Zsolt; Sivadó Ákos
Megjelenési adatok: Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2005. | ISBN: 963-7052-08-9
Steinar Kvale az oktatáspszichológia professzora, a dániai Aarhusi Egyetem Kvalitatív Kutatóközpontjának igazgatója, valamint segédtanár a San Fransiscó-i Saybrook Intézetben. Norvégiában született, és az Oslói Egyetemen diplomázott. A Heidelbergi Egyetemen folytatta tanulmányait Alexander von Humboldt ösztöndíjjal, és vendégprofesszorként tanított a Carroltoni Duquesne Egyetemen és a West Georgia College-ban. Tanácsadó szerkesztője a Journal of Phenomenological Psychology-nak (A fenomenológiai pszichológia folyóirata), a Qualitative Inquiry-nak (Kvalitatív kutatás), a Qualitative Studies in Education-nek (Kvalitatív tanulmányok az oktatásban) és a Theory of Psychology-nak (A pszichológia elmélete).
Hosszú távon az olyan európai gyökerű filozófiák, mint a fenomenológia, hermeneutika, pszichológia és az oktatás dialektikája érdeklik. Tanulmányozta a vizsgázást és az osztályozást, a Prüfung und Herrschaft (1978) szerzője. Jelenleg az értékelés mint ismeretalkotás módszerével foglalkozik, és a tanonckodás mint oktatási forma lehetőségeivel. Sokat írt a kvalitatív kutatásról, beleértve az Issues of Validity in Qualitative Research (Az érvényesség kérdései a kvalitatív kutatásban) szerkesztését is. A Psychology and Postmodernismben (Pszichológia és posztmodern), melyet szintén szerkesztett, amellett érvel, hogy a pszichológia egy tudományág, amely annyira beleásta magát a modernitásba, hogy a posztmodern kor emberi kapcsolatai nehezen megragadhatóak általa. (...) E könyv kettős célt szolgál. Egyrészt hasznos vezérfonalat nyújt a kutatók számára az interjúzás „mikéntjével" kapcsolatban, másrészt fogalmi kereteket ajánl az interjúzás megtervezésére kezdő és tapasztalt kutatóknak egyaránt. A könyv alapját saját interjúim adták, amelyeket 1978-ban Dániában készítettem egy iskolai osztályzatok pedagógiai hatását felmérő kutatás során. Az akkoriban még újnak számító kutatási módszeralkalmazásakor szerzett tapasztalataim arra késztettek, hogy felülvizsgáljuk a módszertani és elméleti kérdéseket. Az idő tájt épp élénkülő érdeklődés mutatkozott a kvalitatív kutatással kapcsolatban, ez kvalitatív módszereket oktató előadásokhoz és kurzusokhoz vezetett, egészen az aarhusi pszichológia intézet Kvalitatív Kutatási Központjának létrehozásáig - csakúgy, mint egyéb kurzusokhoz, különösen az Oslói Egyetemen és a San Francisco-i Saybrook Intézetben indítottakhoz. Az 1980-as évek végéig csekély irodalom állt rendelkezésre az interjúzással kapcsolatban, s a témába vágó írások leginkább cikkek és könyv-fejezetek formájában jelentek meg (lásd az irodalomjegyzéket). Ezek kutatási kurzusok vázlataiból eredtek, s később a résztvevő tanulók segítségével fejlődtek tovább. A tanulók lényegre törő hozzászólásai és gyakran igen nehéz kérdései nagy mértékben hozzájárultak jelen munkánkhoz. Ezen korábbi cikkeket átírtuk és kibővítettük könyvünkben. Köszönettel tartozom skandináv tanártársaimnak és a szervezőknek: Erle Brynnek, Jette Fognak és Tove Arendt Rasmussennek; a dán kvalitatív kutatásai hálózatban dolgozó kollégáknak: Klaus Bruhn Jensennek, Grethe Skylvnek és Jan Helge Larsennek, valamint Bjorn Hasselgrennek az északi kurzusokért.
Kategóriák: Kommunikáció, Szociológia
Tárgyszavak: Kutatás, Kutatási módszer, Társadalomkutatás, Interjútechnika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Kutatás, Kutatási módszer, Társadalomkutatás, Interjútechnika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalomjegyzék
5-9
Szövegdobozok, ábrák, táblázatok jegyzéke
10-11
A szerzőről
13
Előszó
15-16
I.rész. Bevezetés
17-30
1. Az interjúzás mint kutatási módszer
18-30
A kérdező mint bányász vagy utazó
18-20
Társalgás mint kutatási módszer
20-22
Interjús kutatás a társadalomtudományokban
22-24
Elméleti kérdések
24-26
Módszertani kérdések
26-27
A könyv áttekintése
28-30
II.rész. A kutatási interjú fogalomalkotása
31-88
2. Az interjú mint konverzáció
32-48
Az ismeret mint konverzáció
32-34
Szókratész filozófiai értekezése a szeretetről
34-36
Terápiás interjú a gyűlöletről
37-39
Kutatási interjú a tanulásról
39-41
A megértés módja a kvalitatív kutatóinterjú során
41-47
2.1. A kvalitatív kutatóinterjú aspektusai
42
Interjúk három konverzációs kontextusban
47-48
3. A posztmodern tudat, a hermeneutika, a fenomenológia és a dialektika
49-67
3.1. Az interjúkutatással kapcsolatos filozófiákra vonatkozó szakirodalom
50-51
Posztmodern konstrukció
51-56
Hermeneutikai interpretáció
56-61
3.2. Az interpretáció hermeneutikai szabályai
58-59
Fenomenológiai leírás
61-64
Dialektikus elhelyezés
64-66
A filozófia és az interjúk
66-67
4. Kvalitatív kutatás a tudományban és a gyakorlatban
68-88
Az interjú tudományos státusza
68-69
Pozitivizmus
70-72
Objektivitás a kvalitatív kutatásban
73-75
Kvalitatív és kvantitatív kutatás
75-79
Kvalitatív piackutatás
79-81
Feminizmus és kvalitatív kutatás
81-83
Pszichoanalitikus ismeretszerzés
83-88
A pszichoanalízis mint kutatási módszer
83-87
4.1. A pszichoanalitikus kutatási interjú
85-87
Terápiás kutatás Szkülla és Karübdisz között
87-88
III.rész. Egy interjúkutatás hét stádiuma
89-270
5. Egy interjútanulmány tervezése és tematizálása
91-114
Nyitottság és érzelmek az interjúkutatásban
91-94
5.1. Érzelmi dinamika az interjúkutatásban
93
Az interjúkutatás hétlépcsős folyamata
94-96
5.2. Az interjú lebonyolításának hét lépcsője
95
Az osztályozással kapcsolatos interjúk
96-101
5.3. A kvalitatív kutatás szakirodalma
98-99
Téma-meghatározás
101-105
Tartalom
102-104
A cél
104-105
Tervezés
105-111
Az időbeli dimenzió
105-107
Interjútípusok
107
Hány interjúalany szükséges?
108-109
Elérhető erőforrások
109
Mikor ne használjunk interjút?
110-111
A módszerességtől a szaktudásig
111-114
6. Az interjúkutatás etikai kérdései
115-128
A hét stádium etikai kérdései
116
Etikai tanácsok
116-125
Etikai irányelvek
116-118
6.1. A hét kutatási stádium etikai kérdései
117
Informált konszenzus
118-120
Bizalmasan kezelés
120-121
Konzekvenciák
121-122
A kutató szerepe
123-124
Etikai kérdések a kutatás kezdetén
124-125
6.2. Az interjúkészítés kezdeti etikai kérdései
124-125
Etikai teóriák
125-128
7. Az interjúszituáció
129-146
Az interjú-konverzáció
129-132
Az interjú kialakítása
132-133
Az interjúismertető
134-136
Interjúkérdések
136-139
7.1. Az interjúkérdések típusai
137-138
Interjú az osztályozásról
139-146
8. Az interjú minősége
147-160
Interjúminőség
147-149
8.1. Az interjú minőségi kritériumai
148
Az interjú alanya
149
Kérdezői képzettség
150-152
8.2. A kérdező képzettségi kritériumai
150-151
Hamlet interjúja
153-155
Az interjúzás etikája
155-158
Rávezető kérdések
158-160
9. A beszédtől a szövegig
161-175
Az interjúk rögzítése
161-163
Az átírás megbízhatósága és érvényessége
163-166
Szóbeliség és írott nyelv
166-169
Az interjúk átírása
169-173
Számítógépes eszközök az interjúanalízisben
173-175
10. Az ezeroldalas kérdés
176-185
Elutasítani, vagy interpretálni az ezeroldalas kérdést?
176-177
Mit jelent az 1000 oldalas kérdés?
177-184
„Összegyűjtött" - túl késő!
177-178
1000 oldal - túl sok!
178-179
„Hogyan" - először a „mit" és a „miért" kérdéseket kell feltenni
179-180
„Metódus" vs. ismeret
180-181
„Átiratok" - vigyázat!
182-
„Összegyűjtött" vs. társszerzői
182-183
„Analizálni" vs. narrálni
183-184
Az elemzés módszere
184-185
11. Az analízis módszere
186-206
Az analízis lépései
186-187
Az interjúanalízis megközelítései
187-191
11.1. Az analízis hat lépése
187-188
Jelentés kondenzáció
192-194
Jelentés kategorizáció
194-197
Jelentés strukturálás a narratívák által
197-199
Jelentés interpretáció
199-201
Ad hoc jelentésalkotás
201-202
Az analízis kérdései
202-204
Az analízis kontrollja
204-206
12. Az interpretációk sokszínűsége
207-224
A kérdés elsőbbsége
207-209
Egy interjúszöveg kapcsán feltett kérdések
210-221
Az értelmezés három típusa
210-213
Az igazoló közösségek három típusa
213-214
A tartalom vagy a beszélő értelmezése
214-217
A hibás értelmezés létrejötte
217-218
A helytelen értelmezés következményei
218-219
Egy szöveg kapcsán feltett kérdések
219-221
A „valódi jelentés" kutatása
221-224
13. Az érvényesség társadalmi konstrukciója
225-247
Az általánosíthatóság, megbízhatóság, érvényesség szentháromsága
225-227
Általánosíthatóság
227-231
Az interjúk megbízhatósága és érvényessége
231-233
Érvényesség modern és posztmodern kontextusokban
233-237
Érvényesség mint a szaktudás minősége
237-240
Kommunikatív érvényesség
240-243
Pragmatikai érvényesség
243-246
Az érvényesség kérdésének érvényessége
247
14. Az interjúbeszámolók fejlesztése
248-270
Unalmas interjúbeszámolók
248-251
Kutatás a végső beszámolóra figyelve
251-252
14.1. Kutatás a végső beszámolóra gondolva
252
Az olvasóknak írni
252-254
A tudósítás etikája
254-256
A tudósítás standard módjainak megőrzése
256-161
Egy riport standard struktúrája
257
Metódus
257-258
14.2. Egy interjúbeszámoló strukturálása
257-258
Eredmények
258-261
14.3. Olvasói kérdések a módszerrel kapcsolatban
258-259
14.4. Irányelvek az interjúidézetek jelentéséhez
260-261
Az írás mint szociális konstrukció
262-265
A gazdagító interjú riportok
265-270
Zsurnalisztikái riportok
265-266
Párbeszédek
266
Terápiás esettanulmányok
266-267
Narratívák
267-268
Metaforák
268-269
Vizualizálás
269
A bemutatás módjai a jelen könyvben
269-270
IV.rész. Összegzés
271-288
15. Az interjúkról szóló konverzáció
272-288
Az interjúkutatások fogadtatása
272-273
Egy interjúkutatás tíz standard ellenvetése
274-283
15.1. Szex, erőszak, vallás, feminizmus és interjúk
275-276
15.2. Tíz standard reakció a kvalitatív interjúkra
276
Az interjúkutatások belső kritikái
283-286
15.3. Az interjúkutatások tíz belső kritikája
284
A konverzációkról szóló beszélgetések
286-288
Hátsó borító