Az interjú corvina logo

Szerző: Kvale, Steinar
Szerkesztő: Kertész Edina
Cím: Az interjú
Alcím: Bevezetés a kvalitatív kutatás interjútechnikáiba
Fordítók: Kovács Bence Zsolt; Sivadó Ákos
Megjelenési adatok: Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2005. | ISBN: 963-7052-08-9

coverimage Steinar Kvale az oktatáspszichológia professzora, a dániai Aarhusi Egyetem Kvalitatív Kutatóközpontjának igazgatója, valamint segédtanár a San Fransiscó-i Saybrook Intézetben. Norvégiában született, és az Oslói Egyetemen diplomázott. A Heidelbergi Egyetemen folytatta tanulmányait Alexander von Humboldt ösztöndíjjal, és vendégprofesszorként tanított a Carroltoni Duquesne Egyetemen és a West Georgia College-ban. Tanácsadó szerkesztője a Journal of Phenomenological Psychology-nak (A fenomenológiai pszichológia folyóirata), a Qualitative Inquiry-nak (Kvalitatív kutatás), a Qualitative Studies in Education-nek (Kvalitatív tanulmányok az oktatásban) és a Theory of Psychology-nak (A pszichológia elmélete). Hosszú távon az olyan európai gyökerű filozófiák, mint a fenomenológia, hermeneutika, pszichológia és az oktatás dialektikája érdeklik. Tanulmányozta a vizsgázást és az osztályozást, a Prüfung und Herrschaft (1978) szerzője. Jelenleg az értékelés mint ismeretalkotás módszerével foglalkozik, és a tanonckodás mint oktatási forma lehetőségeivel. Sokat írt a kvalitatív kutatásról, beleértve az Issues of Validity in Qualitative Research (Az érvényesség kérdései a kvalitatív kutatásban) szerkesztését is. A Psychology and Postmodernismben (Pszichológia és posztmodern), melyet szintén szerkesztett, amellett érvel, hogy a pszichológia egy tudományág, amely annyira beleásta magát a modernitásba, hogy a posztmodern kor emberi kapcsolatai nehezen megragadhatóak általa. (...) E könyv kettős célt szolgál. Egyrészt hasznos vezérfonalat nyújt a kutatók számára az interjúzás „mikéntjével" kapcsolatban, másrészt fogalmi kereteket ajánl az interjúzás megtervezésére kezdő és tapasztalt kutatóknak egyaránt. A könyv alapját saját interjúim adták, amelyeket 1978-ban Dániában készítettem egy iskolai osztályzatok pedagógiai hatását felmérő kutatás során. Az akkoriban még újnak számító kutatási módszeralkalmazásakor szerzett tapasztalataim arra késztettek, hogy felülvizsgáljuk a módszertani és elméleti kérdéseket. Az idő tájt épp élénkülő érdeklődés mutatkozott a kvalitatív kutatással kapcsolatban, ez kvalitatív módszereket oktató előadásokhoz és kurzusokhoz vezetett, egészen az aarhusi pszichológia intézet Kvalitatív Kutatási Központjának létrehozásáig - csakúgy, mint egyéb kurzusokhoz, különösen az Oslói Egyetemen és a San Francisco-i Saybrook Intézetben indítottakhoz. Az 1980-as évek végéig csekély irodalom állt rendelkezésre az interjúzással kapcsolatban, s a témába vágó írások leginkább cikkek és könyv-fejezetek formájában jelentek meg (lásd az irodalomjegyzéket). Ezek kutatási kurzusok vázlataiból eredtek, s később a résztvevő tanulók segítségével fejlődtek tovább. A tanulók lényegre törő hozzászólásai és gyakran igen nehéz kérdései nagy mértékben hozzájárultak jelen munkánkhoz. Ezen korábbi cikkeket átírtuk és kibővítettük könyvünkben. Köszönettel tartozom skandináv tanártársaimnak és a szervezőknek: Erle Brynnek, Jette Fognak és Tove Arendt Rasmussennek; a dán kvalitatív kutatásai hálózatban dolgozó kollégáknak: Klaus Bruhn Jensennek, Grethe Skylvnek és Jan Helge Larsennek, valamint Bjorn Hasselgrennek az északi kurzusokért.
Kategóriák: Kommunikáció, Szociológia
Tárgyszavak: Kutatás, Kutatási módszer, Társadalomkutatás, Interjútechnika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalomjegyzék
5-9
Szövegdobozok, ábrák, táblázatok jegyzéke
10-11
A szerzőről
13
Előszó
15-16
I.rész. Bevezetés
17-30
   1. Az interjúzás mint kutatási módszer
18-30
      A kérdező mint bányász vagy utazó
18-20
      Társalgás mint kutatási módszer
20-22
      Interjús kutatás a társadalomtudományokban
22-24
      Elméleti kérdések
24-26
      Módszertani kérdések
26-27
      A könyv áttekintése
28-30
II.rész. A kutatási interjú fogalomalkotása
31-88
   2. Az interjú mint konverzáció
32-48
      Az ismeret mint konverzáció
32-34
      Szókratész filozófiai értekezése a szeretetről
34-36
      Terápiás interjú a gyűlöletről
37-39
      Kutatási interjú a tanulásról
39-41
      A megértés módja a kvalitatív kutatóinterjú során
41-47
      2.1. A kvalitatív kutatóinterjú aspektusai
42
      Interjúk három konverzációs kontextusban
47-48
   3. A posztmodern tudat, a hermeneutika, a fenomenológia és a dialektika
49-67
      3.1. Az interjúkutatással kapcsolatos filozófiákra vonatkozó szakirodalom
50-51
      Posztmodern konstrukció
51-56
      Hermeneutikai interpretáció
56-61
      3.2. Az interpretáció hermeneutikai szabályai
58-59
      Fenomenológiai leírás
61-64
      Dialektikus elhelyezés
64-66
      A filozófia és az interjúk
66-67
   4. Kvalitatív kutatás a tudományban és a gyakorlatban
68-88
      Az interjú tudományos státusza
68-69
      Pozitivizmus
70-72
      Objektivitás a kvalitatív kutatásban
73-75
      Kvalitatív és kvantitatív kutatás
75-79
      Kvalitatív piackutatás
79-81
      Feminizmus és kvalitatív kutatás
81-83
      Pszichoanalitikus ismeretszerzés
83-88
         A pszichoanalízis mint kutatási módszer
83-87
         4.1. A pszichoanalitikus kutatási interjú
85-87
         Terápiás kutatás Szkülla és Karübdisz között
87-88
III.rész. Egy interjúkutatás hét stádiuma
89-270
   5. Egy interjútanulmány tervezése és tematizálása
91-114
      Nyitottság és érzelmek az interjúkutatásban
91-94
      5.1. Érzelmi dinamika az interjúkutatásban
93
      Az interjúkutatás hétlépcsős folyamata
94-96
      5.2. Az interjú lebonyolításának hét lépcsője
95
      Az osztályozással kapcsolatos interjúk
96-101
      5.3. A kvalitatív kutatás szakirodalma
98-99
      Téma-meghatározás
101-105
         Tartalom
102-104
         A cél
104-105
      Tervezés
105-111
         Az időbeli dimenzió
105-107
         Interjútípusok
107
         Hány interjúalany szükséges?
108-109
         Elérhető erőforrások
109
         Mikor ne használjunk interjút?
110-111
      A módszerességtől a szaktudásig
111-114
   6. Az interjúkutatás etikai kérdései
115-128
      A hét stádium etikai kérdései
116
      Etikai tanácsok
116-125
         Etikai irányelvek
116-118
         6.1. A hét kutatási stádium etikai kérdései
117
         Informált konszenzus
118-120
         Bizalmasan kezelés
120-121
         Konzekvenciák
121-122
         A kutató szerepe
123-124
         Etikai kérdések a kutatás kezdetén
124-125
         6.2. Az interjúkészítés kezdeti etikai kérdései
124-125
      Etikai teóriák
125-128
   7. Az interjúszituáció
129-146
      Az interjú-konverzáció
129-132
      Az interjú kialakítása
132-133
      Az interjúismertető
134-136
      Interjúkérdések
136-139
      7.1. Az interjúkérdések típusai
137-138
      Interjú az osztályozásról
139-146
   8. Az interjú minősége
147-160
      Interjúminőség
147-149
      8.1. Az interjú minőségi kritériumai
148
      Az interjú alanya
149
      Kérdezői képzettség
150-152
      8.2. A kérdező képzettségi kritériumai
150-151
      Hamlet interjúja
153-155
      Az interjúzás etikája
155-158
      Rávezető kérdések
158-160
   9. A beszédtől a szövegig
161-175
      Az interjúk rögzítése
161-163
      Az átírás megbízhatósága és érvényessége
163-166
      Szóbeliség és írott nyelv
166-169
      Az interjúk átírása
169-173
      Számítógépes eszközök az interjúanalízisben
173-175
   10. Az ezeroldalas kérdés
176-185
      Elutasítani, vagy interpretálni az ezeroldalas kérdést?
176-177
      Mit jelent az 1000 oldalas kérdés?
177-184
         „Összegyűjtött" - túl késő!
177-178
         1000 oldal - túl sok!
178-179
         „Hogyan" - először a „mit" és a „miért" kérdéseket kell feltenni
179-180
         „Metódus" vs. ismeret
180-181
         „Átiratok" - vigyázat!
182-
         „Összegyűjtött" vs. társszerzői
182-183
         „Analizálni" vs. narrálni
183-184
      Az elemzés módszere
184-185
   11. Az analízis módszere
186-206
      Az analízis lépései
186-187
      Az interjúanalízis megközelítései
187-191
      11.1. Az analízis hat lépése
187-188
      Jelentés kondenzáció
192-194
      Jelentés kategorizáció
194-197
      Jelentés strukturálás a narratívák által
197-199
      Jelentés interpretáció
199-201
      Ad hoc jelentésalkotás
201-202
      Az analízis kérdései
202-204
      Az analízis kontrollja
204-206
   12. Az interpretációk sokszínűsége
207-224
      A kérdés elsőbbsége
207-209
      Egy interjúszöveg kapcsán feltett kérdések
210-221
         Az értelmezés három típusa
210-213
         Az igazoló közösségek három típusa
213-214
         A tartalom vagy a beszélő értelmezése
214-217
         A hibás értelmezés létrejötte
217-218
         A helytelen értelmezés következményei
218-219
         Egy szöveg kapcsán feltett kérdések
219-221
      A „valódi jelentés" kutatása
221-224
   13. Az érvényesség társadalmi konstrukciója
225-247
      Az általánosíthatóság, megbízhatóság, érvényesség szentháromsága
225-227
      Általánosíthatóság
227-231
      Az interjúk megbízhatósága és érvényessége
231-233
      Érvényesség modern és posztmodern kontextusokban
233-237
      Érvényesség mint a szaktudás minősége
237-240
      Kommunikatív érvényesség
240-243
      Pragmatikai érvényesség
243-246
      Az érvényesség kérdésének érvényessége
247
   14. Az interjúbeszámolók fejlesztése
248-270
      Unalmas interjúbeszámolók
248-251
      Kutatás a végső beszámolóra figyelve
251-252
      14.1. Kutatás a végső beszámolóra gondolva
252
      Az olvasóknak írni
252-254
      A tudósítás etikája
254-256
      A tudósítás standard módjainak megőrzése
256-161
         Egy riport standard struktúrája
257
         Metódus
257-258
         14.2. Egy interjúbeszámoló strukturálása
257-258
         Eredmények
258-261
         14.3. Olvasói kérdések a módszerrel kapcsolatban
258-259
         14.4. Irányelvek az interjúidézetek jelentéséhez
260-261
      Az írás mint szociális konstrukció
262-265
      A gazdagító interjú riportok
265-270
         Zsurnalisztikái riportok
265-266
         Párbeszédek
266
         Terápiás esettanulmányok
266-267
         Narratívák
267-268
         Metaforák
268-269
         Vizualizálás
269
         A bemutatás módjai a jelen könyvben
269-270
IV.rész. Összegzés
271-288
   15. Az interjúkról szóló konverzáció
272-288
      Az interjúkutatások fogadtatása
272-273
      Egy interjúkutatás tíz standard ellenvetése
274-283
      15.1. Szex, erőszak, vallás, feminizmus és interjúk
275-276
      15.2. Tíz standard reakció a kvalitatív interjúkra
276
      Az interjúkutatások belső kritikái
283-286
      15.3. Az interjúkutatások tíz belső kritikája
284
      A konverzációkról szóló beszélgetések
286-288
Hátsó borító