A felsőoktatás irányításának történeti alakulása

E tanulmány elsődleges célja a felsőoktatási törvény folyamatban lévő előkészítő munkálataihoz "háttéranyag"-ként a történelmi előzmények, a felsőoktatás irányítása történeti alakulásának feltárása. A tanulmány két, egymástól jellegében is különböző fejezetből áll. Első, 1635-től 1947-ig terjedő fejezete a felsőoktatás irányításának, jogi szabályozásának történeti változásait mutatja be az egyes korszakokban, ill. időszakokban, elsősorban a kinevezési hatásköröket, az intézmények szervezeti kereteinek szabályozását, a tanulmányi kérdések, a képesítési követelmények megállapítását és a hallgatók felvételének rendjét vizsgálva. Egyes esetekben fontosságukra tekintettel - figyelembe véve azt a körülményt is, hogy a felsőoktatás önálló törvényben való átfogó szabályozására hazánkban eddig még nem került sor - a tényleges jogi szabályozás mellett célszerűnek véltük a törvényerőre nem emelkedett törvényjavaslatok ismertetését is. A tanulmány második, az államszocialista periódussal foglalkozó fejezetében a felsőoktatás irányításának alakulását az egyes időszakok általános politikai viszonyai által is nagymértékben meghatározott felsőoktatás-politikai változásokkal összefüggésben vizsgáljuk. A jogi szabályozás, a felsőoktatási joganyag részletes elemzését viszont nem tartottuk szükségesnek, minthogy Madarász Tibor: A magyar felsőoktatás jogi szabályozásának jellemzői című, nemrég megjelent kitűnő munkájának második részében ezt már elvégezte. Az elmúlt négy évtized tárgyalása során számos kérdés - így a felsőoktatási policy-making mechanizmusa, a felsőoktatás pártirányításának alakulása, a felsőoktatási politika formálását és a felsőoktatás irányítását illetően a kormányzati erőviszonyok és hatáskörök változásai - részletes vizsgálatára a megfelelő előmunkálatok hiányában, a rendelkezésünkre álló rövid idő alatt nem volt lehetőség. Ugyancsak nem volt módunk a felsőoktatás irányítása - időszakonként, intézményenként, sőt nem ritkán az egyes intézményekben is változó - tényleges gyakorlatának (így az államigazgatási hatáskör gyakorlásának, az intézményi önállóság érvényesülésének, a vezetők és a testületi szervek viszonyának, az egyetemek, a karok és az oktatási szervezeti egységek kapcsolatának stb.) csak széles körű levéltári-irattári kutatásokkal, több esettanulmány és nagyszámú interjú készítésével megvalósítható elemzésére sem. Mindezt figyelembe véve e tanulmányban csak a felsőoktatás irányítása alakulása fő vonásainak vázolására vállalkozhattunk, e témakör részletesebb, árnyaltabb és differenciáltabb feldolgozása további - a fenti kérdéskörök vizsgálatára is kiterjedő - történeti, politológiai és szociológiai kutatások feladata lesz.