Regionális gazdaságtan

A hazai regionális tudomány egyik hiányossága, hogy elméleti megalapozó irodalmakkal kevésbé rendelkezik. Elérhetők ugyan egyes külföldi szerzők átfogó művei, de magyar tudósok tollából, meglévő hazai kutatási eredmények felhasználásával, értelmezhető itthoni példák és adatbázisok illusztrálásával a regionális tudományban inkább csak egy-egy részdiszciplína feldolgozására történt kísérlet. Regionális gazdaságtanból sem született itthon olyan kézikönyv, amely az alapokat, valamint a témakör újabb irányzatait és eredményeit szisztematikusan áttekinti, az újabb fogalmak, kifejezések magyar megfelelőit megadja. A regionális gazdaságtan tanulmányozását magyar nyelven elsőként Illés Iván „Regionális gazdaságtan” című műve tette lehetővé, amely egyetemi jegyzetként jelent meg (Tankönyvkiadó, Budapest) 1975-ben, majd 1983-ben ismét kiadták. Hosszú évekig csak ez a könyv szolgált alapul a regionális gazdasági folyamatok rendszerező tanulmányozására. A szerzők közreműködésével és szerkesztésével 1994-ben jelent meg a „Fejezetek a regionális gazdaságtan tanulmányozásához” (MTA RKK, Pécs-Győr, 1994, 1999) című tanulmánykötet, amely szintén két kiadást ért meg és sikerrel használták a felsőoktatásban. Az elmúlt évtizedben több egyetemi jegyzet készült, többek között Bartke István és Illés Iván „Telephelyelméletek” (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1997), és Kozma Gábor „Regionális gazdaságtan” (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2003) című jegyzete, amelyek ugyan egy-egy speciális szakmai körnek - főleg geográfus és földrajz szakos hallgatóknak - szóltak, de igyekeztek bemutatni a regionális gazdaságtan legfontosabb kérdésköreit. Az utóbbi években a globalizációs folyamatok hatására mind a vállalati, mind a kormányzati döntésekben előtérbe kerültek a gazdaság térbeli működésének jellemzői. A globális vállalatok felismerték, hogy a tartós vállalati versenyelőnyök fonásai földrajzilag koncentrálódnak, emiatt felértékelődtek a technológiai agglomerációk, az iparági körzetek, a tudásteremtő régiók (leaming region) stb. A gazdasági folyamatokban a nemzetgazdasági szint mellett a nemzetközi integrációk, pl. az Európai Unió, valamint a szubnacionális szinten lévő régiók is fontossá váltak. Ezek a felismerések, új folyamatok vezettek az Európai Unióban is a regionális politika megújulásához. A közgazdaságtan képviselői is reagáltak a megváltozott feltételekre, a gazdaság térbeli működésével, a regionális kérdésekkel foglalkozó kutatások megszaporodtak, új eredmények születtek, és új irányzatok jöttek létre. Mindezek hatására a regionális gazdaságtan is megújult, az új feltételeket leíró fogalmak, modellek és eszközök egyre inkább a közgazdászok általános műveltségének elengedhetetlen részét képezik.