Bevezetés az építészetelméletbe
Szerző: Lukovich TamásCím: Bevezetés az építészetelméletbe
Alcím: Egy lehetséges megközelítés válogatott fejezetei
Megjelenési adatok: Terc, Budapest, 2014. | ISBN: 978-615-5445-06-4
Az építészetelméletben nincsenek konstans alapfogalmak, hiszen az építészet maga is folyamatos változás. Az életünket keretbe foglaló terek minősége számtalan tényezőtől függ. Az építészetelmélet ezeket próbálja definiálni. A tudatos építés kezdeteitől párhuzamosan követi az építészetet, kitér annak határterületeire. A teljesség szándéka minden építészetelmélettel fogalakozó munkában benne van, de elérése szinte lehetetlen. Nem véletlen, hogy nincs mindenki által elfogadott alapmű, csak kiindulási pontok vannak, ebben az értelemben analóg a filozófiával. Egy ilyen szándékból megszületett könyvet tart kezében az olvasó, olyan bevezetést, amely tisztázni kívánja az alapfogalmakat és felállítja a saját rendszerét a korábbi irodalmak egy részének felhasználásával. Az építészetelmélet fontos szerepet tölt be az építészoktatásban, kapocs a humán- és szellemtudományok, valamint a műszaki ismeretek között. Ezért ajánlom ezt a munkát elsősorban az építészhallgatóknak, akik most teszik meg első lépéseiket alkotói pályájukon. De bárki haszonnal forgathatja, akit érdekel az a folyamat, ahogyan az anyagtalan gondolat az építés rítusán keresztül épületté, várossá alakul, majd az idők folyamán a közösség alkot ezekből szimbólumokat. Az építészetelmélet számomra ezeknek a szimbólumoknak az értelmezésével foglalkozik. Olyan, mint a zenében az összhangzattan, amely a mű elemzésének és megértésének elkerülhetetlen eszköze önálló belső szabályokkal, folyamatosan változó harmóniavilággal. | Még mindig sok a bizonytalanság, a zavar, sőt a félreértés témánk körül idehaza. Emlékezetes élményem, hogy amikor negyedszázada a Műegyetemen az egyetemi doktori államvizsgámhoz előírták az akkor megújított rendszer vadonatúj tantárgyaként az „építészetelmélet” szigorlatot, maguk a vizsgáztatók is meglehetősen tanácstalanul hümmögtek a konzultáció során, hogy mi is legyen a felkészülés tananyaga! Szerintük (tudományos munkát nem igazán végzett) akkori akadémikus kollégájukat kellett volna megkérdezni erről (sic!). Úgy tűnik - néhány kivételtől eltekintve - azóta sem történt számottevő felzárkózás az (elsősorban angolszász) tudományos világ releváns kutatási eredményeihez, illetve gazdag, interdiszciplináris szakirodaimához. Könyvünk ezt a hiányt igyekszik némiképp pótolni.
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Tartalom
5-6
Köszönetnyilvánítás
7
Előszó
8
1. Bevezetés az építészetelméletbe
9-16
2. Az építészetelmélet története
17-42
2.1 Ókor
17-19
2.2 Kora középkor
19-21
2.3 Késő középkor/újkor
21-22
2.4 Legújabb kor
22-34
2.5 Jelen (1960-2000)
34-42
3. Az empirista elméletek világa
43-72
3.1 Bevezető. Alapelvek
43-45
3.2 Az empirizmus filozófiai alapjai
45
3.3 Pozitív (empirista) építészeti elméletek
46-47
3.4 A viselkedéstudományok szerepe, illetve hozzájárulása
48-51
3.5 Az emberi igényekről
51-72
3.6 A szakember-megbízó kapcsolat
72
4. Bevezetés a kutatási módszerekbe
73-78
4.1 Egy kis tudományfilozófia. Logika vagy kísérleti bizonyítás?
73-74
4.2 A tudományos gondolkodásról
74-75
4.3 Miért kutatunk?
75-76
4.4 A tudományos módszerek kritériumai
76-77
4.5 Információhoz jutás és a kiindulás
77-78
4.6 Etikai szempontok
78
5. Tervezéselméletek
79-89
5.1 Az építészeti problémamegoldás különféle megközelítései. A „fekete doboz"
79-87
5.2 Alkotáselmélet
87-89
5.3 A tervezés mint beavatás
89
6. A normatív elméletek világa
90-94
6.1 Bevezető
90-91
6.2 A normatív elméletek értelmezése
91
6.3 A tervezők normatív értékeinek tanulmányozása
91-92
6.4 Az egyes normatív pozíciók megkülönböztetése
92-93
6.5 A normatív pozíciók témái; napjaink vitái
93-94
7. Térrel foglalkozó elméletek és módszereik
95-108
7.1 A tér sokféle értelmezése
95-96
7.2 A lehetséges tematikák
96-102
7.3 Elemzési módszerek
102-107
7.4 Összegzésül
108
8. Összefoglalás, következtetések
109-110
Függelék
111-139
A nemzetközileg számon tartott építészetelméleti szakemberek névsora
111-112
I. Esettanulmány - Empirikus tanulságok a lakás-otthon témakörben
113-117
II. Esettanulmány - Kritika és regionalizmus. A Béres Borászati Rt. épületegyüttese, Erdőbénye (Csontos Györgyi)
118-119
III. Esettanulmány-Az építés- és városrendezési szabályozás alternatívái
120-122
A fogalmak és az idegen kifejezések magyarázata
123-126
Irodalom
127-132
Név-és tárgymutató
133-139
Hátsó borító