Művészetről mindenkinek corvina logo

Szerző: Kiss Pál, M.
Cím: Művészetről mindenkinek
Megjelenési adatok: Corvina Kiadó, Budapest, 1966.

coverimage Korunk nagyarányú tudományos, technikai és társadalmi fejlődése a jobb élet lehetőségeit teremtette meg. A jobb és szebb élet megvalósításában jelentős szerep jut a művészetnek is, melynek megismerésére egyre többen vágyakoznak. Régi és modern mesterművek előtt azonban sokan állnak tanácstalanul, nem ismerik azokat az alapvető tudnivalókat, amelyek megkönnyítik a tájékozódást a művészet területén. Minél inkább hat egy mű az emberre, annál élénkebben érdekli, hogy melyik korban keletkezett, milyen művészi elgondolás hozta létre, milyen technikai megoldás eredménye stb. E könyv célja, hogy röviden összefoglalva, áttekinthetően adjon képet a művészeti stílusokról és technikákról. Művészeti szakkifejezések lexikális rövidségű magyarázata, összefoglaló táblázatok egészítik ki. A képanyag az egyetemes művészet legjelentősebb alkotásaiból áll. A képtáblákat bevezető szövegek a korra, stílusra, technikára vonatkozó általános tudnivalókat tartalmazzák. A képek melletti jegyzetek az egyes műalkotásokat ismertetik. A képek és ismertető szövegek azt a célt szolgálják, hogy a művészi alkotásokban rejlő értékek tudatos felismerésére neveljenek. A művészet „az emberiség tudatra ébredése” (Babits Mihály) s egyben az emberiség egyetemes nyelve. Az emberi haladásért és tökéletesedésért küzdő művészek alkotásai — mint a megismerés jelentős eszközei — tartalmasabbá, színesebbé teszik életünket, gazdagítják érzelmeinket. „Világképünk a művészet nélkül tökéletlen lenne” (C. Fiedler). De a művészet segít abban is, hogy ne csak a múzeumokban és képtárakban keressük a szépet, hanem közvetlen környezetünket, otthonunkat, munkahelyünket is úgy alakítsuk, formáljuk, hogy általa harmonikusabbá váljék életünk. A művészetek több ezer éves története az emberiség művészi tevékenységéről a legváltozatosabb képet tárja elénk. Ebben a hatalmas anyagban, amelyet a régészet (archeológia) és a művészettörténet rendszerez, nyomon követhetjük a fejlődés menetét, nemcsak egy-egy népnél, hanem az egyetemes művészet területén is. Az egymást felváltó korok más és más szellemű műveket teremtettek. A műalkotások az eszmei mondanivalóval együtt a művész érzelmeit, életfelfogását és világnézetét is tolmácsolják. így az alkotásokon keresztül tükröződik a kor gondolkodásmódja, valamint a művész egyénisége, sajátos látásmódja. Egy adott kor és ország társadalma által teremtett stílusjelleg minden műalkotásban, még a hétköznapi használati tárgyakban is jelentkezik. A könyv kereteinek megfelelően vázlatosan tárgyaljuk az egyes korszakok gazdasági viszonyait, társadalmi fejlődését. Egyébként is mindezek ma már általánosan ismertek. Az egyetemes művészettörténet legkiemelkedőbb emlékeinek áttekintésénél a történeti — ezen belül a sajátosan művészettörténeti — korszakbeosztáshoz igazodunk, és egy koron belül tárgyaljuk annak az időszaknak építészeti, szobrászati, festészeti és iparművészeti alkotásait. A műtárgyak puszta szemlélete, a bennük való gyönyörködés — és jelentőségük felismerése között nagy a különbség. Ahhoz, hogy értsük is, amit látunk, bizonyos tudásanyag elsajátítása szükséges. Ez teszi lehetővé, hogy az alkotás lényeges jellemvonásaira figyeljünk, a mellékes tulajdonságokat pedig elhanyagoljuk.
Kategóriák: Képző-, vizuális művészet, Építészet
Tárgyszavak: Művészettörténet, Egyetemes művészettörténet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap
Copyright/Impresszum
Előszó
5-6
Művészeti stílusok
7-97
   Az őstársadalom művészete
9-12
   A rabszolgatartó társadalom művészete
13-41
      Egyiptom művészete
13-18
      Elő-Ázsia művészete
19-23
      Égei művészet
23-25
      Görög művészet
25-32
      Etruszk és római művészet
32-39
      Ókeresztény művészet
39-41
   A feudális társadalom művészete
42-58
      Bizánci művészet
42-46
      Az iszlám művészete
46-49
      A népvándorlás kori és Karoling-művészet
49-51
      Román kori művészet
51-54
      Gótikus művészet
54-58
   A bomló feudalizmus és a korai kapitalizmus művészete
59-73
      Reneszánsz művészet
59-65
      Barokk művészet
66-70
      A klasszicizmus művészete
70-73
   A kapitalizmus, az iperializmus és a szocializmus korának művészete
74-97
      A XIX. század művészete
74-80
      A XX. század művészete
80-97
Művészeti technikák
99-146
   Szobrászat
102-104
   Festészet
104-110
   Rajz és sokszorosító grafika
111-115
   A könyv művészete
115-119
   Fémművesség
120-127
   Fafaragás és bútorművesség
127-134
   Kerámia és üvegművesség
134-141
   Textilművesség
141-146
Ábrák
147-157
   Oszloprendek
149
   Térrendszerek
150
   Tagozatok díszítése
150
   Boltozatrendszerek és vasbetétes betonszerkezet
151
   Ablak- és ajtónyilások
152
   Homlokzati kőfelületkiképzések
152
   Gótikus székesegyhzáz metszete és alaprajza
153
   Palotahomlokzat tagolóelemei
154
   Vasbeton héjszekezetek
155
   Grafikai eljárások
156
   A könyv elődei
157
Művészeti szakkifejezések és témák
159-190
Képtáblák
191-353
   1. Művészeti stílusok I—LXXI.
192-333
      I. Őskor
192-193
      II. Őskor
194-195
      III. Egyiptom
196-197
      IV. Egyiptom
198-199
      V. Egyiptom
200-201
      VI. Elő-Ázsia
202-203
      VII. Elő-Ázsia
204-205
      VIII. Égei művészet
206-207
      IX. Görög művészet
208-209
      X. Görög művészet
210-211
      XI. Görög művészet
212-213
      XII. Görög művészet
214-215
      XIII. Etruszk - Római művészet
216-217
      XIV. Római művészet
218-219
      XV. Római művészet
220-221
      XVI. Ókeresztény művészet
222-223
      XVII. Bizánci művészet
224-225
      XVIII. Régi orosz művészet
226-227
      XIX. Az iszlám művészete
228-229
      XX. Népvándorláskori és Karoling művészet
230-231
      XXI. Magyarországi népek művészete a honfoglalásig
232-233
      XXII. Román kori művészet (Francia)
234-235
      XXIII. Román kori művészet (Olasz)
236-237
      XXIV. Román kori művészet (Német)
238-239
      XXV. Román kori művészet (Magyar)
240-241
      XXVI. Román kori művészet (Magyar)
242-243
      XXVII. Gótikus művészet (Francia, angol)
244-245
      XXVIII. Gótikus művészet (Német, cseh és lengyel)
246-247
      XXIX. Gótikus művészet (Olasz : trecento)
248-249
      XXX. Gótikus művészet (Németalföld)
250-251
      XXXI. Gótikus művészet (Magyar)
252-253
      XXXII. Gótikus művészet (Magyar)
254-255
      XXXIII. Reneszánsz művészet (Olasz : quattrocento)
256-257
      XXXIV. Reneszánsz művészet (Olasz : quattrocento)
258-259
      XXXV. Reneszánsz művészet (Olasz : cinquecento)
260-261
      XXXVI. Reneszánsz művészet (Olasz : cinquecento)
262-263
      XXXVII. Reneszánsz művészet (Francia, németalföldi)
264-265
      XXXVIII. Reneszánsz művészet (Német, lengyel)
266-267
      XXXIX. Reneszánsz művészet (Magyar)
268-269
      XL. Barokk művészet (Olasz)
270-271
      XLI. Barokk művészet (Spanyol)
272-273
      XLII. Barokk művészet (Angol, dél-németalföldi)
274-275
      XLIII. Barokk művészet (Holland)
276-277
      XLIV. Barokk művészet (Német)
278-279
      XLV. Barokk művészet (Francia)
280-281
      XLVI. Barokk művészet (Francia, orosz)
282-283
      XLVII. Barokk művészet (Magyar)
284-285
      XLVIII. Barokk művészet (Magyar)
286-287
      XLIX. Klasszicista művészet (Francia, orosz)
288-289
      L. Klasszicista művészet (Német, olasz, dán)
290-291
      LI. Klasszicista művészet (Magyar)
292-293
      LII. Romantikus, eklektikus művészet (Építészet, szobrászat)
294-295
      LIII. Romantikus, eklektikus művészet (Magyar építészet, szobrászat)
296-297
      LIV. A XIX. század festészete (Romantika, kritikai realizmus, naturalizmus)
298-299
      LV. A XIX. század festészete (Német akadémizmus, historizmus, romantika, kritikai realizmus)
300-301
      LVI. A XIX. század festészete (Orosz, kritikai realizmus)
302-303
      LVII. A XIX. század festészete (Angol, svájci, svéd, dán, lengyel, cseh, román)
304-305
      LVIII. A XIX. század festészete (Magyar)
306-307
      LIX. A XIX. század festészete (Magyar)
308-309
      LX. A XIX. század festészete (Francia ipresszionizmus)
310-311
      LXI. Szecesszió
312-313
      LXII. A XX. század építészete
314-315
      LXIII. A XX. század építészete
316-317
      LXIV. A századforduló és a XX. század szobrászata
318-319
      LXV. A századforduló és a XX. század szobrászata
320-321
      LXVI. A századforduló és a XX. század szobrászata
322-323
      LXVII. A századforduló és a XX. század festészete
324-325
      LXVIII. A századforduló és a XX. század festészete
326-327
      LXIX. A századforduló és a XX. század festészete
328-329
      LXX. A századforduló és a XX. század festészete (Magyar)
330-331
      LXXI. A századforduló és a XX. század festészete (Magyar)
332-333
   2. Művészeti technikák LXXII—LXXXI.
334-353
      LXXII. Szobrászat (Agyag, fa, bronz, kő)
334-335
      LXXIII. Festészet (Monumentális: enkausztika, al fresco, al secco, mozaik, sgraffito, üvegfestés)
336-337
      LXXIV. Festészet (Tempera, akvarell, goutache, olaj, pasztell)
338-339
      LXXV. Rajz (Ceruza-, toll-, szén-, tus-, lavírozott rajz)
340-341
      LXXVI. Sokszorosító grafikai eljárások (Fametszet, rézmetszet, rézkarc, kőrajz, linóleummetszet)
342-343
      LXXVII. A könyv művészete
344-345
      LXXVIII. Fémművesség
346-347
      LXXIX. Bútor
348-349
      LXXX. Kerámia és üvegművesség
350-351
      LXXXI. Textilművesség
352-353
Képek jegyzéke
355-378
   1. Művészeti stílusok
357-376
      I. Őskor
357
      II. Őskor
357
      III. Egyiptom
357-358
      IV. Egyiptom
358
      V. Egyiptom
358
      VI. Elő-Ázsia
358
      VII. Elő-Ázsia
358-359
      VIII. Égei művészet
359
      IX. Görög művészet
359
      X. Görög művészet
359
      XI. Görögország
359-360
      XII. Görög művészet
360
      XIII. Etruszk - római művészet
360
      XIV. Római művészet
360
      XV. Római művészet
360-361
      XVI. Ókeresztény művészet
361
      XVII. Bizánci művészet
361
      XVIII. Régi orosz művészet
361
      XIX. Az iszlám művészete
361
      XX. Népvándorlás kori és Karoling művészet
362
      XXI. Magyarországi népek művészete a honfoglalásig
362
      XXII. Román kori művészet (francia)
362
      XXIII. Román kori művészet (olasz)
362
      XXIV. Román kori művészet (német)
362-363
      XXV. Román kori művészet (magyar)
363
      XXVI. Román kori művészet (magyar)
363
      XXV. Gótikus művészet (francia, angol)
363
      XVIII. Gótikus művészet (német, angol és lengyel)
363
      XXIX. Gótikus művészet (olasz : trecento)
363-364
      XXX. Gótikus művészet (Németalföld)
364
      XXXI. Gótikus művészet (magyar)
364
      XXXII. Gótikus művészet (magyar)
364-365
      XXXIII. Reneszánsz művészet (olasz : quattrocento)
365
      XXXIV. Reneszánsz művészet (olasz : quattrocento)
365
      XXXV. Reneszánsz művészet (olasz : cinquecento)
365
      XXXVI. Reneszánsz művészet (olasz : cinquecento)
365-366
      XXXVII. Reneszánsz művészet (francia, németalföldi)
366
      XXXVIII. Reneszánsz művészet (német, lengyel)
366
      XXXIX. Reneszánsz művészet (magyar)
366-367
      XL. Barokk művészet (olasz)
367
      XLI. Barokk művészet (spanyol)
367
      XLII. Barokk művészet (angol, dél-németalföldi)
367
      XLIII. Barokk művészet (holland)
368
      XLIV. Barokk művészet (német)
368
      XLV. Barokk művészet (francia)
368
      XLVI. Barokk művészet (francia, orosz)
368-369
      XLVII. Barokk művészet (magyar)
369
      XLVIII. Barokk művészet (magyar)
369
      XLIX. Klasszicista művészet (francia, orosz)
369
      L. Klasszicista művészet (német, olasz, dán)
370
      LI. Klasszicista művészet (magyar)
370
      LII. Romantikus, eklektikus művészet (építészet, szobrászat)
370
      LIII. Romantikus, eklektikus művészet (magyar építészet, szobrászat)
370-371
      LIV. A XIX. század festészete
371
      LV. A XIX. század festészete (német akadémizmus, historizmus, romantika, kritikai realizmus)
371
      LVI. A XIX. század festészete (orosz, kritikai realizmus)
371
      LVII. A XIX. század festészete (angol, svájci, svéd, dán, lengyel, cseh, román)
372
      LVIII. A XIX. század festészete (magyar)
372
      LIX. A XIX. század festészete (magyar)
372
      LX. A XIX. század festészete (francia ipresszionizmus)
372-373
      LXI. Szecesszió
373
      LXII. A XX. század építészete
373
      LXIII. A XX. század építészete
373-374
      LXIV. A századforduló és a XX. század szobrászata
374
      LXV. A századforduló és a XX. század szobrászata
374
      LXVI. A századforduló és a XX. század szobrászata
374
      LXVII. A századforduló és a XX. század festészete
374-375
      LXVIII. A századforduló és a XX. század festészete
375
      LXIX. A századforduló és a XX. század festészete
375
      LXX. A századforduló és a XX. század festészete (magyar)
375
      LXXI. A századforduló és a XX. század festészete (magyar)
375-376
   2. Művészeti technikák
376-378
      LXXII. Szobrászati (agyag, fa, bronz, kő)
376
      LXXIII. Festészet (monumentális : enkausztika, al fresco, al secco, mozaik, sgraffito, üvegfestés)
376
      LXXIV. Festészet (tempera, akvarell, goauche, olaj, pasztell)
376-377
      LXXV. Rajz (ceruza-, toll-,szén-,tus-,lavírozott rajz)
377
      LXXVI. Sokszorosító grafikai eljárások (fametszet, rézmetszet, rézkarc, kőrajz, linóleummetszet)
377
      LXXVII. A könyv művészete
377
      LXXVIII. Fémművesség
377-378
      LXXIX. Bútor
378
      LXXX. Kerámia és üvegművesség
378
      LXXXI. Textilművesség
378
Művésznevek mutatója
379-394
Tartalomjegyzék
395-396
Kolofon