Művészetről mindenkinek
Szerző: Kiss Pál, M.Cím: Művészetről mindenkinek
Megjelenési adatok: Corvina Kiadó, Budapest, 1966.
Korunk nagyarányú tudományos, technikai és társadalmi fejlődése a jobb élet lehetőségeit teremtette meg. A jobb és szebb élet megvalósításában jelentős szerep jut a művészetnek is, melynek megismerésére egyre többen vágyakoznak. Régi és modern mesterművek előtt azonban sokan állnak tanácstalanul, nem ismerik azokat az alapvető tudnivalókat, amelyek megkönnyítik a tájékozódást a művészet területén. Minél inkább hat egy mű az emberre, annál élénkebben érdekli, hogy melyik korban keletkezett, milyen művészi elgondolás hozta létre, milyen technikai megoldás eredménye stb. E könyv célja, hogy röviden összefoglalva, áttekinthetően adjon képet a művészeti stílusokról és technikákról. Művészeti szakkifejezések lexikális rövidségű magyarázata, összefoglaló táblázatok egészítik ki. A képanyag az egyetemes művészet legjelentősebb alkotásaiból áll. A képtáblákat bevezető szövegek a korra, stílusra, technikára vonatkozó általános tudnivalókat tartalmazzák. A képek melletti jegyzetek az egyes műalkotásokat ismertetik. A képek és ismertető szövegek azt a célt szolgálják, hogy a művészi alkotásokban rejlő értékek tudatos felismerésére neveljenek. A művészet „az emberiség tudatra ébredése” (Babits Mihály) s egyben az emberiség egyetemes nyelve. Az emberi haladásért és tökéletesedésért küzdő művészek alkotásai — mint a megismerés jelentős eszközei — tartalmasabbá, színesebbé teszik életünket, gazdagítják érzelmeinket. „Világképünk a művészet nélkül tökéletlen lenne” (C. Fiedler). De a művészet segít abban is, hogy ne csak a múzeumokban és képtárakban keressük a szépet, hanem közvetlen környezetünket, otthonunkat, munkahelyünket is úgy alakítsuk, formáljuk, hogy általa harmonikusabbá váljék életünk. A művészetek több ezer éves története az emberiség művészi tevékenységéről a legváltozatosabb képet tárja elénk. Ebben a hatalmas anyagban, amelyet a régészet (archeológia) és a művészettörténet rendszerez, nyomon követhetjük a fejlődés menetét, nemcsak egy-egy népnél, hanem az egyetemes művészet területén is. Az egymást felváltó korok más és más szellemű műveket teremtettek. A műalkotások az eszmei mondanivalóval együtt a művész érzelmeit, életfelfogását és világnézetét is tolmácsolják. így az alkotásokon keresztül tükröződik a kor gondolkodásmódja, valamint a művész egyénisége, sajátos látásmódja. Egy adott kor és ország társadalma által teremtett stílusjelleg minden műalkotásban, még a hétköznapi használati tárgyakban is jelentkezik. A könyv kereteinek megfelelően vázlatosan tárgyaljuk az egyes korszakok gazdasági viszonyait, társadalmi fejlődését. Egyébként is mindezek ma már általánosan ismertek. Az egyetemes művészettörténet legkiemelkedőbb emlékeinek áttekintésénél a történeti — ezen belül a sajátosan művészettörténeti — korszakbeosztáshoz igazodunk, és egy koron belül tárgyaljuk annak az időszaknak építészeti, szobrászati, festészeti és iparművészeti alkotásait. A műtárgyak puszta szemlélete, a bennük való gyönyörködés — és jelentőségük felismerése között nagy a különbség. Ahhoz, hogy értsük is, amit látunk, bizonyos tudásanyag elsajátítása szükséges. Ez teszi lehetővé, hogy az alkotás lényeges jellemvonásaira figyeljünk, a mellékes tulajdonságokat pedig elhanyagoljuk.
Kategóriák: Képző-, vizuális művészet, Építészet
Tárgyszavak: Művészettörténet, Egyetemes művészettörténet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Művészettörténet, Egyetemes művészettörténet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Címlap
Copyright/Impresszum
Előszó
5-6
Művészeti stílusok
7-97
Az őstársadalom művészete
9-12
A rabszolgatartó társadalom művészete
13-41
Egyiptom művészete
13-18
Elő-Ázsia művészete
19-23
Égei művészet
23-25
Görög művészet
25-32
Etruszk és római művészet
32-39
Ókeresztény művészet
39-41
A feudális társadalom művészete
42-58
Bizánci művészet
42-46
Az iszlám művészete
46-49
A népvándorlás kori és Karoling-művészet
49-51
Román kori művészet
51-54
Gótikus művészet
54-58
A bomló feudalizmus és a korai kapitalizmus művészete
59-73
Reneszánsz művészet
59-65
Barokk művészet
66-70
A klasszicizmus művészete
70-73
A kapitalizmus, az iperializmus és a szocializmus korának művészete
74-97
A XIX. század művészete
74-80
A XX. század művészete
80-97
Művészeti technikák
99-146
Szobrászat
102-104
Festészet
104-110
Rajz és sokszorosító grafika
111-115
A könyv művészete
115-119
Fémművesség
120-127
Fafaragás és bútorművesség
127-134
Kerámia és üvegművesség
134-141
Textilművesség
141-146
Ábrák
147-157
Oszloprendek
149
Térrendszerek
150
Tagozatok díszítése
150
Boltozatrendszerek és vasbetétes betonszerkezet
151
Ablak- és ajtónyilások
152
Homlokzati kőfelületkiképzések
152
Gótikus székesegyhzáz metszete és alaprajza
153
Palotahomlokzat tagolóelemei
154
Vasbeton héjszekezetek
155
Grafikai eljárások
156
A könyv elődei
157
Művészeti szakkifejezések és témák
159-190
Képtáblák
191-353
1. Művészeti stílusok I—LXXI.
192-333
I. Őskor
192-193
II. Őskor
194-195
III. Egyiptom
196-197
IV. Egyiptom
198-199
V. Egyiptom
200-201
VI. Elő-Ázsia
202-203
VII. Elő-Ázsia
204-205
VIII. Égei művészet
206-207
IX. Görög művészet
208-209
X. Görög művészet
210-211
XI. Görög művészet
212-213
XII. Görög művészet
214-215
XIII. Etruszk - Római művészet
216-217
XIV. Római művészet
218-219
XV. Római művészet
220-221
XVI. Ókeresztény művészet
222-223
XVII. Bizánci művészet
224-225
XVIII. Régi orosz művészet
226-227
XIX. Az iszlám művészete
228-229
XX. Népvándorláskori és Karoling művészet
230-231
XXI. Magyarországi népek művészete a honfoglalásig
232-233
XXII. Román kori művészet (Francia)
234-235
XXIII. Román kori művészet (Olasz)
236-237
XXIV. Román kori művészet (Német)
238-239
XXV. Román kori művészet (Magyar)
240-241
XXVI. Román kori művészet (Magyar)
242-243
XXVII. Gótikus művészet (Francia, angol)
244-245
XXVIII. Gótikus művészet (Német, cseh és lengyel)
246-247
XXIX. Gótikus művészet (Olasz : trecento)
248-249
XXX. Gótikus művészet (Németalföld)
250-251
XXXI. Gótikus művészet (Magyar)
252-253
XXXII. Gótikus művészet (Magyar)
254-255
XXXIII. Reneszánsz művészet (Olasz : quattrocento)
256-257
XXXIV. Reneszánsz művészet (Olasz : quattrocento)
258-259
XXXV. Reneszánsz művészet (Olasz : cinquecento)
260-261
XXXVI. Reneszánsz művészet (Olasz : cinquecento)
262-263
XXXVII. Reneszánsz művészet (Francia, németalföldi)
264-265
XXXVIII. Reneszánsz művészet (Német, lengyel)
266-267
XXXIX. Reneszánsz művészet (Magyar)
268-269
XL. Barokk művészet (Olasz)
270-271
XLI. Barokk művészet (Spanyol)
272-273
XLII. Barokk művészet (Angol, dél-németalföldi)
274-275
XLIII. Barokk művészet (Holland)
276-277
XLIV. Barokk művészet (Német)
278-279
XLV. Barokk művészet (Francia)
280-281
XLVI. Barokk művészet (Francia, orosz)
282-283
XLVII. Barokk művészet (Magyar)
284-285
XLVIII. Barokk művészet (Magyar)
286-287
XLIX. Klasszicista művészet (Francia, orosz)
288-289
L. Klasszicista művészet (Német, olasz, dán)
290-291
LI. Klasszicista művészet (Magyar)
292-293
LII. Romantikus, eklektikus művészet (Építészet, szobrászat)
294-295
LIII. Romantikus, eklektikus művészet (Magyar építészet, szobrászat)
296-297
LIV. A XIX. század festészete (Romantika, kritikai realizmus, naturalizmus)
298-299
LV. A XIX. század festészete (Német akadémizmus, historizmus, romantika, kritikai realizmus)
300-301
LVI. A XIX. század festészete (Orosz, kritikai realizmus)
302-303
LVII. A XIX. század festészete (Angol, svájci, svéd, dán, lengyel, cseh, román)
304-305
LVIII. A XIX. század festészete (Magyar)
306-307
LIX. A XIX. század festészete (Magyar)
308-309
LX. A XIX. század festészete (Francia ipresszionizmus)
310-311
LXI. Szecesszió
312-313
LXII. A XX. század építészete
314-315
LXIII. A XX. század építészete
316-317
LXIV. A századforduló és a XX. század szobrászata
318-319
LXV. A századforduló és a XX. század szobrászata
320-321
LXVI. A századforduló és a XX. század szobrászata
322-323
LXVII. A századforduló és a XX. század festészete
324-325
LXVIII. A századforduló és a XX. század festészete
326-327
LXIX. A századforduló és a XX. század festészete
328-329
LXX. A századforduló és a XX. század festészete (Magyar)
330-331
LXXI. A századforduló és a XX. század festészete (Magyar)
332-333
2. Művészeti technikák LXXII—LXXXI.
334-353
LXXII. Szobrászat (Agyag, fa, bronz, kő)
334-335
LXXIII. Festészet (Monumentális: enkausztika, al fresco, al secco, mozaik, sgraffito, üvegfestés)
336-337
LXXIV. Festészet (Tempera, akvarell, goutache, olaj, pasztell)
338-339
LXXV. Rajz (Ceruza-, toll-, szén-, tus-, lavírozott rajz)
340-341
LXXVI. Sokszorosító grafikai eljárások (Fametszet, rézmetszet, rézkarc, kőrajz, linóleummetszet)
342-343
LXXVII. A könyv művészete
344-345
LXXVIII. Fémművesség
346-347
LXXIX. Bútor
348-349
LXXX. Kerámia és üvegművesség
350-351
LXXXI. Textilművesség
352-353
Képek jegyzéke
355-378
1. Művészeti stílusok
357-376
I. Őskor
357
II. Őskor
357
III. Egyiptom
357-358
IV. Egyiptom
358
V. Egyiptom
358
VI. Elő-Ázsia
358
VII. Elő-Ázsia
358-359
VIII. Égei művészet
359
IX. Görög művészet
359
X. Görög művészet
359
XI. Görögország
359-360
XII. Görög művészet
360
XIII. Etruszk - római művészet
360
XIV. Római művészet
360
XV. Római művészet
360-361
XVI. Ókeresztény művészet
361
XVII. Bizánci művészet
361
XVIII. Régi orosz művészet
361
XIX. Az iszlám művészete
361
XX. Népvándorlás kori és Karoling művészet
362
XXI. Magyarországi népek művészete a honfoglalásig
362
XXII. Román kori művészet (francia)
362
XXIII. Román kori művészet (olasz)
362
XXIV. Román kori művészet (német)
362-363
XXV. Román kori művészet (magyar)
363
XXVI. Román kori művészet (magyar)
363
XXV. Gótikus művészet (francia, angol)
363
XVIII. Gótikus művészet (német, angol és lengyel)
363
XXIX. Gótikus művészet (olasz : trecento)
363-364
XXX. Gótikus művészet (Németalföld)
364
XXXI. Gótikus művészet (magyar)
364
XXXII. Gótikus művészet (magyar)
364-365
XXXIII. Reneszánsz művészet (olasz : quattrocento)
365
XXXIV. Reneszánsz művészet (olasz : quattrocento)
365
XXXV. Reneszánsz művészet (olasz : cinquecento)
365
XXXVI. Reneszánsz művészet (olasz : cinquecento)
365-366
XXXVII. Reneszánsz művészet (francia, németalföldi)
366
XXXVIII. Reneszánsz művészet (német, lengyel)
366
XXXIX. Reneszánsz művészet (magyar)
366-367
XL. Barokk művészet (olasz)
367
XLI. Barokk művészet (spanyol)
367
XLII. Barokk művészet (angol, dél-németalföldi)
367
XLIII. Barokk művészet (holland)
368
XLIV. Barokk művészet (német)
368
XLV. Barokk művészet (francia)
368
XLVI. Barokk művészet (francia, orosz)
368-369
XLVII. Barokk művészet (magyar)
369
XLVIII. Barokk művészet (magyar)
369
XLIX. Klasszicista művészet (francia, orosz)
369
L. Klasszicista művészet (német, olasz, dán)
370
LI. Klasszicista művészet (magyar)
370
LII. Romantikus, eklektikus művészet (építészet, szobrászat)
370
LIII. Romantikus, eklektikus művészet (magyar építészet, szobrászat)
370-371
LIV. A XIX. század festészete
371
LV. A XIX. század festészete (német akadémizmus, historizmus, romantika, kritikai realizmus)
371
LVI. A XIX. század festészete (orosz, kritikai realizmus)
371
LVII. A XIX. század festészete (angol, svájci, svéd, dán, lengyel, cseh, román)
372
LVIII. A XIX. század festészete (magyar)
372
LIX. A XIX. század festészete (magyar)
372
LX. A XIX. század festészete (francia ipresszionizmus)
372-373
LXI. Szecesszió
373
LXII. A XX. század építészete
373
LXIII. A XX. század építészete
373-374
LXIV. A századforduló és a XX. század szobrászata
374
LXV. A századforduló és a XX. század szobrászata
374
LXVI. A századforduló és a XX. század szobrászata
374
LXVII. A századforduló és a XX. század festészete
374-375
LXVIII. A századforduló és a XX. század festészete
375
LXIX. A századforduló és a XX. század festészete
375
LXX. A századforduló és a XX. század festészete (magyar)
375
LXXI. A századforduló és a XX. század festészete (magyar)
375-376
2. Művészeti technikák
376-378
LXXII. Szobrászati (agyag, fa, bronz, kő)
376
LXXIII. Festészet (monumentális : enkausztika, al fresco, al secco, mozaik, sgraffito, üvegfestés)
376
LXXIV. Festészet (tempera, akvarell, goauche, olaj, pasztell)
376-377
LXXV. Rajz (ceruza-, toll-,szén-,tus-,lavírozott rajz)
377
LXXVI. Sokszorosító grafikai eljárások (fametszet, rézmetszet, rézkarc, kőrajz, linóleummetszet)
377
LXXVII. A könyv művészete
377
LXXVIII. Fémművesség
377-378
LXXIX. Bútor
378
LXXX. Kerámia és üvegművesség
378
LXXXI. Textilművesség
378
Művésznevek mutatója
379-394
Tartalomjegyzék
395-396
Kolofon