A könyvkultúra Magyarországon corvina logo

Szerző: Madas Edit
További szerzők: Monok István; Csapodi Csaba
Cím: A könyvkultúra Magyarországon
Alcím: A kezdetektől 1800-ig
Megjelenési adatok: Balassi Kiadó, Budapest, 2003. | ISBN: 963-506-452-7
Megjegyzés: 2. javított, bővített kiadás

coverimage Az európai történeti kutatásban az elmúlt évtizedekben újra előtérbe kerültek a forrástanulmányok, az újabban felfedezett dokumentumok kiadása, illetve a már ismert szövegek új szempontok szerinti elrendezésben való közreadása. Szükség is van erre, hiszen több humán tudományszak oktatása és művelése erősen elméleti irányba tolódott el, a szakember gyakran elveszíti a forrásokkal való kapcsolatát. A nagyobb nyugat-európai nemzetek több pozitivista vagy legalábbis forrásközpontú tudománytörténeti szakaszt éltek át, ennek ellenére ismét napirendre került a történelmi dokumentumok mostani elvárásoknak megfelelő kritikai kiadása. A középkori és kora újkori könyves műveltség kutatásában élenjáró Németország, Franciaország vagy Anglia szakemberei sok évtizedes, módszeres, alaposan megtervezett kutatómunka eredményeire támaszkodhatnak, amikor az írásbeliség, az olvasás, a könyvtárak és a könyvek használatának történetét modern kutatási és elemzési szempontok szerint újragondolják és -írják. Magyarországi kulturális és történelmi emlékek feltárása több okból is késik, és sajnálatos módon állandóan halasztódik. A könyves művelődés históriájának számos klasszikussá vált kutatója mellett az elmúlt évtizedekben mégis örvendetesen sok művelője akadt, és több országos program indult a kutatások szervezetté tételére. A retrospektív nemzeti bibliográfia munkálatai mellett, részben e munkák által inspiráltan, jól halad a máig fennmaradt könyvállományok számbavétele, központi nyilvántartása. Ezzel párhuzamosan a középkori kódexek és kora újkori kéziratok katalogizálása is lendületet vett. Tudományos kutatási programként e feltáró tevékenység kiegészül olyan szempontokkal, amelyek a hagyományos katalogizálás kereteit túllépik. Gondoljunk a kódextöredékek (fragmenta codicum) szervezeti kutatására vagy a nyomtatott könyvek kézírásos bejegyzéseinek gyűjtésére. Ezen alapkutatásokat egészíti ki a könyvkultúra levéltári forrásainak feltárása, s ez a kutatás az elmúlt időben olyan mennyiségi eredményt hozott, mellyel szükségessé teszi a magyarországi könyvtár- és olvasmánytörténet újragondolását. A könyvtárak régi könyvállományának feltárása igényli a szakembereket, elsősorban olyan könyvtárosokat, akik kutatóként is megállják a helyüket. Az országban több felsőoktatási intézetben is elindult a régi könyvekkel és kéziratokkal foglalkozni tudó szakemberek képzése. Ez a képzés azonban sok új tankönyvet, oktatási segédanyagként is használható kiadványt igényel, továbbá azt, hogy az elmúlt évtizedek kutatásának eredményei immáron tananyaggá válva épüljenek be a képzés folyamatába, lehetővé téve a kutatásokban való továbblépést. Mostani vállalkozásunk ilyen oktatási segédlet-sorozat első darabja. Az írásbeliség, a könyvtárak és a könyvhasználat története mellett szeretnénk a felsőoktatási intézmények, és persze a művelt olvasóközönség számára is elérhetővé tenni a magyarországi könyvkiadás és könyvkereskedelem modern szemléletű históriáját. A könyvdíszítés, a könyvillusztráció és a könyvkötés magyarországi történetét teljességében még nem írták meg, és hiányzik a levéltárak korai évszázadokra vonatkozó történetének tankönyve is.
Kategóriák: Könyvtár- és Információtudomány
Tárgyszavak: Könyvtár, Könyv, Könyvhasználat, Olvasás, Írásbeliség
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap
Tartalom
5-6
Előszó
7-8
Írás. Könyv és könyvtárhasználat a középkori Magyarországon, 1000-1526 (Madas Edit)
10-88
   Bevezetés
11-12
   Ajánlott irodalom
12-13
      Több korszakot átfogó művek
12
      Katalógusok
12
      Összefoglaló tanulmányok
12-13
   I. A középkori könyvkultúra kutatásának elsődleges forrásai
15-17
      Fennmaradt kódexek és nyomtatványok
15-16
      Kódextöredékek
16
      Könyvjegyzékek
16
      Használói glosszák, az olvasó megjegyzései
17
      Középkori magyarországi szerzők közvetlen forrásai
17
   II. A kódextől a nyomtatott könyvig
18-31
      A kódex
18-20
      Íróanyagok és íróeszközök
20
      A scriptor
21-22
      A scriptorium fogalma és a könyvmásolás meggyorsításának lehetőségei
23
      Az írás
23-26
      A nyomtatott könyv megjelenése
26-27
      A kódexek és a nyomtatott könyvek értéke
27
      A könyvbeszerzés módjai
28
      A könyvek tárolása
29
      A könyvek nyilvántartása
30-31
      Ajánlott irodalom
31
   III. Könyvhasználat a középkori Magyarországon
32-88
      A könyvkultúra kezdetei (11-12. század)
32-37
         Püspökségek és keresztelő egyházak
32-33
         Bencés könyvjegyzékek és könyvek a 11-12. századból
33-37
         A királyi udvar könyvei
37
      Az írás és a könyv szerepének növekedése a 13. századtól a 15. század közepéig
38-52
         A kolduló rendek hazai megjelenése és gyors térhódítása
39-40
         Az első anyanyelvű olvasmányok
41
         Magyar diákok külföldi egyetemjárása: Párizs és Bologna hatása
41-42
         A felső papság jogi műveltsége
42-43
         Káptalani könyvtárak, a kanonokok könyvhasználata, káptalani iskolák
43-51
         Az Anjou királyok reprezentatív kódexei és Zsigmond király szerény könyvtára
51-52
      A középkori könyvkultúra virágkora (a 15. század közepétől 1526-ig)
53-81
         A latin nyelvű egyházi műveltség könyvei
54-64
            Plébániai könyvtárak és iskolák, a lelkészkedő papság könyve
54-64
            Késő középkori kolostori könyvkultúra
57-64
               Bencések
58-59
               Kartauziak
59-61
               Pálosok
61-62
               Kolduló rendek
62-64
         A magyar nyelvű kódexirodalom felvirágzása 1470 és 1526 között
64-68
         Csapodi Csaba: A reneszánsz könyvkultúra (Humanista könyvtárak)
68-81
            Vitéz János könyvtára
69-71
            Janus Pannonius könyvtára
71-72
            A Bibliotheca Corviniana
72-76
            Humanista főpapi könyvtárak
76-81
            Világi humanisták könyvei
81
      Ajánlott irodalom
82-88
A könyvtárak és a könyvolvasás a Kárpát-Medencében, 1526-1800 (Monok István)
89-217
   Bevezetés
91-92
   Ajánlott irodalom
92-95
      Bibliográfiák
92-93
      Forrásgyűjtemények
93-95
      Összefoglaló tanulmányok
95
   I. A források
90-111
      Az olvasmánytörténet nem jegyzékszerű forrásai
98-103
         Levelezés
98-99
         Irodalmi források
99-100
         Idézetek (idézetjegyzékek)
100-101
         Könyvbejegyzések
101-103
      Az olvasmánytörténet jegyzékszerű forrásai
103-110
         Katalógusok
103-106
         Hivatalos szervek összeírásai
106-110
      Ajánlott irodalom
111
   II. Intézményi könyvtárak
112-138
      A budai és a gyulafehérvári udvar könyvgyűjteményei
113-115
      Városi és világi jellegű könyvtárak
116-120
      Iskolai könyvtárak
120-125
      Egyházi könyvtárak
125-136
         Katolikus könyvtárak
123-135
         Protestáns könyvtárak
136
      A Kárpát-medencén kívüli magyar könyvtárak
136-137
      Ajánlott irodalom
137-138
   III. Magánkönyvtárak
139-174
      A főúri udvarok gyűjteményei
139-150
      Köznemesi könyvtárak
150-153
      Tudósok könyvtárai
153-160
      Főpapjaink bibliotékái
161-164
      Katolikus papok és protestáns lelkészek magánkönyvtárai
164-169
      A polgárság olvasmányai
169-173
      Ajánlott irodalom
174
   IV. Kitekintés a 18. századra
175-195
      Egyházi könyvtárak
175-180
         Világi egyházak könyvtárai
176-178
         Szerzetesi közösségek könyvtárai
178-180
      Iskolai könyvtárak
181-187
         Katolikus iskolák
181-184
         Protestáns iskolák
184-187
      Világi könyvtárak
187-194
         Egyetemi könyvtárak
187-188
         Tudósok könyvtárai
188-189
         Főurak könyvtárai
189-194
      Ajánlott irodalom
194-195
   V. Az olvasmányok nyelvi összetétele
196-205
      Ajánlott irodalom
205
   VI. Gyűjtő vagy olvasó? A könyvgyűjtési szokások
206-217
      Ajánlott irodalom
217
Névmutató
219-232
Lelőhelymutató
233-238
Kolofon