Hatásvizsgálat, felülvizsgálat

A környezeti hatásvizsgálat egy előrejelzési módszer, amelynek célja valamilyen tervezett emberi tevékenység következtében várható lényeges környezeti állapotváltozások becslése és értékelése, és ezen keresztül a tevékenységre vonatkozó döntés befolyásolása. A definícióból következik, hogy a környezeti hatások fogalma a környezetben beálló állapotváltozásokat takarja. Tehát a környezeti hatásvizsgálat (a továbbiakban hatásvizsgálat vagy KHV) folyamán az a legfontosabb eldöntendő kérdés, hogy az adott emberi tevékenység gyakorlása során kialakuló új környezetállapot elfogadható-e vagy sem. Az emberi tevékenység kifejezés itt magában foglalja a tevékenység megkezdéséhez szükséges lépéseket, magát a tevékenységet és a tevékenység felhagyását egyaránt. Így a hatásvizsgálat során foglalkozni kell a tevékenységhez szükséges körülmények kialakítása (általában az építési munkák), a tevékenység folytatása (azaz az üzemelés) és a tevékenység felhagyása következtében létrejövő környezeti állapotváltozásokkal is. Általában nem feladat viszont a KHV során tevékenység eredményeként létrejött termék vagy szolgáltatás minőségét, elfogadhatóságát vizsgálni, vagy a tevékenység megkezdése eredményeként az érintett terület munkaerőhelyzetében beálló változásokat elemezni. A könyv készítői azt a feladatot tűzték ki maguk elé, hogy a mondanivalót a hazai gyakorlat jellemzőihez kötik, tehát az „itt és most” alkalmazható rendszer bemutatása a cél, és nem a hatásvizsgálat ideáltípusának leírása. Ez utóbbi számos, fejlett országokból származó szakirodalomból megismerhető, de ott is szakadék van az elvárások és a gyakorlat között. Számunkra az igazán komoly feladat az, hogy a bevezethető módszereket be is vezessük és nem az, hogy a nem bevezethetők hiányán sajnálkozzunk. A gyakorlati megközelítés annak tisztázását is jelenti az olvasó számára, hogy mit várhat el és mit nem eredményül a módszer alkalmazásától. Ezen ok miatt a szerzők jelen munkájukban nem csupán a száraz tudományos adatközlésre kívánnak hagyatkozni, hanem sokéves gyakorlati munkájuk tapasztalatait is át kívánják adni. Ezért magyarázatként nemritkán gyakorlati munkáikból hoznak fel példákat.