Hatásvizsgálat, felülvizsgálat corvina logo

Szerző: Magyar Emőke
További szerzők: Tombácz Endre; Szilágyi Péter
Cím: Hatásvizsgálat, felülvizsgálat
Sorozatcím: Környezetvédelmi kiskönyvtár; 4.
Megjelenési adatok: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1997. | ISSN: 1212-3208 | ISBN: 963-224-089-8

coverimage A környezeti hatásvizsgálat egy előrejelzési módszer, amelynek célja valamilyen tervezett emberi tevékenység következtében várható lényeges környezeti állapotváltozások becslése és értékelése, és ezen keresztül a tevékenységre vonatkozó döntés befolyásolása. A definícióból következik, hogy a környezeti hatások fogalma a környezetben beálló állapotváltozásokat takarja. Tehát a környezeti hatásvizsgálat (a továbbiakban hatásvizsgálat vagy KHV) folyamán az a legfontosabb eldöntendő kérdés, hogy az adott emberi tevékenység gyakorlása során kialakuló új környezetállapot elfogadható-e vagy sem. Az emberi tevékenység kifejezés itt magában foglalja a tevékenység megkezdéséhez szükséges lépéseket, magát a tevékenységet és a tevékenység felhagyását egyaránt. Így a hatásvizsgálat során foglalkozni kell a tevékenységhez szükséges körülmények kialakítása (általában az építési munkák), a tevékenység folytatása (azaz az üzemelés) és a tevékenység felhagyása következtében létrejövő környezeti állapotváltozásokkal is. Általában nem feladat viszont a KHV során tevékenység eredményeként létrejött termék vagy szolgáltatás minőségét, elfogadhatóságát vizsgálni, vagy a tevékenység megkezdése eredményeként az érintett terület munkaerőhelyzetében beálló változásokat elemezni. A könyv készítői azt a feladatot tűzték ki maguk elé, hogy a mondanivalót a hazai gyakorlat jellemzőihez kötik, tehát az „itt és most” alkalmazható rendszer bemutatása a cél, és nem a hatásvizsgálat ideáltípusának leírása. Ez utóbbi számos, fejlett országokból származó szakirodalomból megismerhető, de ott is szakadék van az elvárások és a gyakorlat között. Számunkra az igazán komoly feladat az, hogy a bevezethető módszereket be is vezessük és nem az, hogy a nem bevezethetők hiányán sajnálkozzunk. A gyakorlati megközelítés annak tisztázását is jelenti az olvasó számára, hogy mit várhat el és mit nem eredményül a módszer alkalmazásától. Ezen ok miatt a szerzők jelen munkájukban nem csupán a száraz tudományos adatközlésre kívánnak hagyatkozni, hanem sokéves gyakorlati munkájuk tapasztalatait is át kívánják adni. Ezért magyarázatként nemritkán gyakorlati munkáikból hoznak fel példákat.
Kategóriák: Környezetvédelem
Tárgyszavak: Környezetvédelem, Felülvizsgálat, Környezeti hatásvizsgálat, Környezeti állapotváltozás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Sorozati címlap
[2]
Címlap
[3]
Impresszum
[4]
Tartalomjegyzék
5-7
Bevezetés
9-10
I. A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT
[12]-186
1. A környezeti hatásvizsgálat során alkalmazott legfontosabb fogalmak
13-21
2. A módszer sajátosságai
21-24
3. A környezeti hatásvizsgálatokról általában
24-71
   3.1. Miért van szükség a környezeti hatásvizsgálatokra?
26-30
      a) A megelőzés elve (mint a környezetvédelmi tevékenység kiindulópontja)
26-27
      b) A határértékek, a terhelhetőségi határok alkalmazhatóságának korlátozott volta
27-28
      c) Az érintettek érdekeinek védelme
28-29
      d) Az átlag és a kritikus pontok
29
      e) A következmények ismeretének a hiánya
29-30
      f) A bizonytalanságok léte
30
   3.2. A hatásvizsgálati módszer alaplogikája
31-56
      a) A hatótényezők meghatározása
31-33
      b) A hatásfolyamatok feltérképezése
33-41
      c) Hatásterület-becslés
41-49
      d) A környezetállapot leírása
49-51
      e) A hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslése
51-54
      f) A változások értékelése
54-56
   3.3. Nemzetközi kitekintés
56-71
4. Hatásvizsgálati gyakorlatunk
71-90
   4.1. Milyen tevékenységek esetén kell hatásvizsgálatot készíteni?
73-77
   4.2. A hatásvizsgálati eljárás folyamata
77-81
   4.3. A résztvevők és feladatok
81-90
      a) A tevékenység kezdeményezői
82-84
      b) Döntéshozó hatóság
84-87
      c) A környezeti hatástanulmány készítői
87-89
      d) Az érintettek és képviselőik
89-90
5. A környezeti hatásvizsgálatok lépései
90-169
   5.1. Az előzetes hatástanulmány tartalma
90-127
      a) A tevékenység bemutatása
92-103
      b) A telepítési alternatívák előszűrése
103-104
      c) A hatótényezők létének feltárása, a potenciális hatásfolyamatok és hatásaik
104-117
      d) A hatásterület nagyvonallá becslése
117-118
      e) Állapotfelvétel és érzékenységi pontok
118-121
      f) A lehetséges hatásfolyamatok összehasonlítása az érzékenységgel
121
      g) Értékelés
122-124
      h) A részletes KHT tartalmi követelményei
124-126
      i) Javaslatok
126-127
      j) Közérthető változat (vagy összefoglaló)
127
   5.2. Áz előzetes KHT feldolgozása és a részletes vizsgálat előkészítése
127-133
   5.3. A részletes KHT tartalma
133-160
      a) Értékelés, minősítés
139-148
      b) Bizonytalanság, kockázat
148-154
      c) A gazdasági-társadalmi hatások
154-160
   5.4. A döntés és a nyilvánosság
160-169
6. A hatásvizsgálatok további lehetőségei
169-170
Irodalomjegyzék az I. részhez
170-171
Melléklet A hatásterület és éizékeny részei (Útmutató a lehatároláshoz fiktív példa alapján)
172-
   1. A fiktív példa - hatásterület-lehatárolás szempontjából - lényeges jellemzői
172-175
   2. A hatásterület és érzékeny részeinek lehatárolása (gyakorlati példa)
176-186
      2.1. Levegő
177-180
      2.2. Felszín és felszín alatti vizek
180-182
      2.3. A föld
182-183
      2.4. Élővilág
184
      2.5. Művi elemek-Települési környezet
184-185
      2.6. Táj
185-186
II. KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT
[187]-223
1. A környezetvédelmi felülvizsgálat fogalma
189-194
2. A környezetvédelmi teljesítményértékelés
194-195
3. A felülvizsgálat és a teljesítményértékelés közös szabályai
196-200
4. Bejelentési kötelezettség, ellenőizés
200-201
5. A környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás viszonya a hatályban levő egyéb környezetvédelmi jogszabályokhoz
202-203
6. A környezetvédelmi közigazgatási szeivek hatósági eljárásának különös szabályai
203-209
7. A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezetvédelmi követelményei
210-223
Függelék
223-240
   1. számú függelék. 2. számú melléklet a 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelethez
223-228
   2. számú függelék 1. számú melléklet a 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelethez
228-233
   3. számú függelék 2. számú melléklet a 106/1995. (IX. 8.)Korm. rendelethez
233-240
Mellékletek 11 darab
Hátsó borító