Magyarország hagyományos lakókörnyezeti kulturáinak tipológiája

Ez a kutatási munka elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy a jelenlegi magánlakásépitési gyakorlat számára a hagyományos hazai lakókörnyezeti kultúrák tanulságait hozzáférhetővé tegye. Ezt a célkitűzést az építésügyi kormányzat többek között az ajánlott terveknek a hagyományok ma is értelmezhető elemeit is érvényesitő korszerüsitésével kivánja elérni. Ebből a szempontból a jelen munka egy háromlépcsős "project" középső részének tekinthető. Az első lépcsőt az a dokumentáció képviseli, amit a megyei főépitészek állítottak össze az ajánlott tervek általuk szükségesnek Ítélt tervezési programjához. Az összeállításból kiderül, hogy a főépitészek jelentős része /19-ből 10/ a hagyományos beépítési formáknak és az építészeti hagyományoknak fontos szerepet tulajdonit./l/ A project második fázisaként e munka keretében a hagyományok területileg differenciált bemutatására kerül sor, majd harmadik lépésként ez utóbbira is támaszkodva megyénként különböző ajánlott tervek készülnének. A kitűzött célt azonban - a kutatásban résztvevők egyöntetű véleménye szerint - egyidejűleg több párhuzamos akció megszervezésével lehet csak megközelíteni. A magánlakásépités jelenlegi építészeti jellegtelensége, a hagyományoktól való elszakadás túlságosan mélyen gyökerezik a társadalmi viszonyokban ahhoz, hogy torz megnyilvánulásainak felületi kezelésétől eredményeket lehessen elvárni. Ha helyre akarjuk állítani a környezetkultúra, megszakadt folyamatosságát, vagy a társadalmi viszonyokat kellene átalakítanunk, vagy legalább is a környezetkultúra terén széleskörű, népnevelői jellegű akció-programokat kellene szerveznünk. Miután az előbbi számunkra nem járható ut, az utóbbi lehetőséget kell választani. Szerencsére a kultúra társadalmilag, gazdaságilag és politikailag számtalan módon meghatározott, de nem determinált jelenség. Ennélfogva a hagyományok felélesztése nem reménytelen vállalkozás - még akkor sem, ha erre jelenleg széleskörű társadalmi igény nincsen. Mint ahogy nem volt "társadalmi igény" Bartók és Kodály századelőn elkezdett népzene-mentési programjára sem, mégis az egyetlen olyan kulturális teljesítmény alapja lett, amelyik sajátosan magyar és ugyanakkor a szó legmélyebb értelmében egyetemesen emberi. Vállalkozásunk sikere igy azon múlik, hogy mennyire lehet környezetkultúránk ma is értelmezhető és folytatható hagyományait visszahelyezni a társadalmi köztudatba. Ez a célkitűzés a sajtó, a rádió, a televízió, az oktatás, a társadalmi egyesületek stb.: egyszóval a közélet minden fórumán megjelenő és annak sajátos lehetőségeit figyelembe vevő akció-programok kidolgozásával és végrehajtásával közelíthető csak meg. E programok kidolgozása nem ennek a kutatásnak a feladata, de az igen, hogy ennek jelentőségére a figyelmet felhívja.