Biológia corvina logo

Szerző: Mándics Dezső
Szerkesztő: Bíró Eszter
További szerző: Molnár Katalin
Cím: Biológia
Alcím: Ennyit kell(ene) tudnod
Megjelenési adatok: Akkord - Panem, Budapest, 1996. | ISBN: 963-545-082-6
Megjegyzés: Harmadik kiadás

coverimage A biológia az élettel, az élőlényekkel foglalkozó tudomány. Az élő szervezeteket az élettelen világtól egyértelműen megkülönbözteti szabályozott anyagcseréjük és szaporodóképességük. Más szóval az élőlények életjelenségeket mutatnak. Anyagcserét folytatnak, azaz környezetükből különböző anyagokat vesznek fel, azokat átalakítják saját testük felépítéséhez, energiát nyernek belőlük, végül a felesleges anyagokat leadják. Mozognak, vagyis hely-, helyzetváltoztató, illetve belső mozgást végeznek. Ingerlékenyek, tehát felfogják a külső vagy belső környezetükből származó hatásokat, ingereket, és azokra úgy válaszolnak, hogy minél jobban megőrizzék saját, belső egyensúlyukat, tehát alkalmazkodnak. Szaporodnak, vagyis képesek önmagukhoz hasonló utódokat létrehozni. A sejt az élő anyag legkisebb olyan egysége, amelyre minden életjelenség jellemző. Az élőlényeket sejtfelépítésük és anyagcseréjük szerint csoportosítjuk. A prokarióták sejtjeiben nincs elkülönült sejtmag, míg az eukariótákban a mag anyagát hártya választja el a sejtplazmától. A prokarióták közé két törzs, a baktériumok és a kékbaktériumok (régebben: kékmoszatok) képviselői tartoznak. Az eukariótákat jellemző anyagcseretípusuk szerint három nagy csoportba, a növények, az állatok, illetve a gombák közé soroljuk. A növények autotróf élőlények, mert a napfény energiájának hasznosításával, szén-dioxidból és vízből, fotoszintézissel állítják elő az életműködéseikhez szükséges szerves anyagokat. Az állatok és a gombák ezzel szemben heterotrófok, azaz a környezetükből származó szerves tápanyagokat hasznosítják. Az egysejtűek sejtje minden életműködés ellátására képes. A többsejtűek sejtjei rendszerint eltérő felépítésűek és közöttük működésmegosztás van. A fejlettebb eukarióta élőlényekben a hasonló alakú és működésű sejtek szövetekbe csoportosulnak. A szöveti sejtek már nem az összes működést végző, hanem csupán meghatározott feladatokat ellátó, differenciálódott sejtek. (...) Az élő szervezetek vegyületeit felépítő elemeket biogén elemeknek nevezzük. A sejtek tömegének 99%-át C, H, O, N, P és S tartalmú vegyületek adják. Ezek mellett mindig megtalálható a K, Na, Mg, Ca, Fe és a Cl is. A biogén elemek mindegyike előfordul az élettelen anyagi világban is, eltérő arányban és másmilyen vegyületekben. A sejtek tömegének legnagyobb része, átlagosan 65-80% -a víz. A szerves vegyületek aránya 20-25%, az ásványi anyagoké pedig 5%. A víz az élet molekulája, hiszen a sejteket felépítő, magasan szervezett anyagi rendszerek kémiailag vizes oldatok. Dipólus jellegénél és hidrogénhíd képzési hajlamánál fogva számos szerves és szervetlen vegyület oldószere. A hidrogénkötések miatt a vizes oldatok belső szerkezete rendezett. De a víz nemcsak közege a sejtekben lejátszódó biokémiai átalakulásoknak, hanem fontos reakciópartner is (pl. fotoszintézis). Végül, de nem utolsósorban a víznek nagy, fajlagos hőkapacitása miatt hőmérséklet-kiegyenlítő szerepe is van.
Kategóriák: Biológia
Tárgyszavak: Biológia, Tankönyv, Középiskola
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalom
5-8
Bevezetés
9-10
Sejtbiológia
11-47
   A sejteket felépítő anyagok
11-15
      Kémiai elemek
11
      Vegyületek
11-15
   A sejtanyagcsere általános jellemzése
15-18
   A sejtes szerveződés
18-26
      A biológiai membránok felépítése
18-20
      Az eukarióta sejt felépítése
20-24
      A prokarióta sejt felépítése
25
      A vírusok
25-26
   A membránok szerepe az anyagforgalomban
26-30
   A sejtanyagcsere-folyamatok áttekintése
30-41
      A lebontó folyamatok áttekintése
30-34
      A felépítő folyamatok áttekintése
34-41
         A fotoszintézis
35-36
         A nukleinsavak és a fehérjék bioszintézise
36-41
   A sejtciklus, a kromoszómaszám és a sejtosztódás
42-47
Szövetek
48-58
   Növényi szövetek
48-51
      Osztódószövetek
49
      Bőrszövetek
49-50
      Szállítószövetek
50-51
      Alapszövetek
51
   Állati szövetek
51-58
      Hámszövetek
52-54
      Kötő- és támasztószövetek
54-55
      Izomszövetek
55-57
      Idegszövet
57-58
Az élővilág rendszere
59-113
   A rendszerezés alapelvei
59
   A prokarióták országa
60-61
      Baktériumok törzse
60-61
         Kékbaktériumok törzse
61
   A gombák országa
61-62
   A növények országa
62-72
      A növények rendszerezése
62-72
         Az ostorosmoszatok törzse
64
         Zöldmoszatok törzse
64
         Vörösmoszatok törzse
65
         Barnamoszatok törzse
65
         Zuzmók törzse
65-66
         Mohák törzse
66-67
         Harasztok törzse
67-68
         A virágos növények törzsei
68-69
         Nyitvatermők törzse
69-70
         Zárvatermők törzse
70-72
   A hajtásos növények életműködései
72-80
      A vegetatív szervek felépítése és működése
72-77
      A szaporodás és egyedfejlődés
77-79
      A növények ingerlékenysége és mozgása
79-80
   Az állatok országa
80-113
      Egysejtű állatok
80-82
         Egyfélemagvúak törzse
81
         Kétfélemagvúak törzse
82
      Többsejtű állatok
82-113
         Szivacsok törzse
84-85
         Csalánozók törzse
85-88
         Laposférgek törzse
88-89
         Hengeresférgek törzse
89-90
         Gyűrűsférgek törzse
90-91
         Puhatestűek törzse
91-93
         Ízeltlábúak törzse
94-98
         Tüskésbőrűek törzse
98-99
         Előgerinchúrosok törzse
99-100
         Fejgerinchúrosok törzse
100
         Gerincesek törzse
101-113
Az emberi test felépítése és működése
114-158
   A keringés
114-117
   A táplálkozás
118-122
   A légzés
122-124
   Az immunitás
125-127
   A kiválasztás
127-130
   A bőr
130-131
   A mozgás
131-136
   Az idegi szabályozás
136-145
      Az elemi idegi jelenségek
136-139
      Az ember idegrendszere
139-145
   Az érzékelés
145-149
   A hormonális szabályozás
149-153
   A szaporodás
153-158
Etológia
159-162
   Öröklött magatartásformák
159-160
   Tanult magatartásformák
160-161
   Az állatok társas viselkedése
161
   Az állatok kommunikációja
162
Ökológia
163-174
   A populációk jellemzése
164-165
   A populációk kölcsönhatásai
165
   A társulások tulajdonságai és változásai
166-167
   A társulások anyag- és energiaforgalma
167-169
   A biomok
170-174
Genetika
175-187
   Az allélikus kölcsönhatások
176-180
      A domináns-recesszív öröklésmenet
177-179
      Az intermedier öröklésmenet
179-180
      A kodominancia
180
   Az ivari kromoszómához kötött jellegek öröklődése
180-182
   A független és a kapcsolt öröklődés
183-184
   Nem allélikus génkölcsönhatások
184-185
   A genetikai állomány öröklődő megváltozásai
186-187
Populációgenetika
188-191
   A genetikai egyensúly
188-190
   Az evolúció genetikai alapjai
190-191
A földi élővilág fejlődéstörténete
192-201
   A földtörténeti őskor
192-194
   A földtörténeti ókor
194-196
   A földtörténeti középkor
196
   A földtörténeti újkor
197-199
   Az ember evolúciója
199-201
Függelék
202-218
   Kémiai alapfogalmak
202-205
   A biológiai szempontból fontos szerves vegyületek
205-217
      Szénhidrátok
206-207
      Lippidek
208
      Aminosavak, fehérjék
209-213
      Nukleotidok, nukleinsavak
213-214
      Vitaminok
215-217
   Kódszótár
218
Tárgymutató
219-229
Kolofon