Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

Ismertető Könyv felajánlása Gyakorlati tudnivalók Kapcsolat

A magyar pénzügyi jog kézikönyve corvina logo

Szerző: Mariska Vilmos
Cím: A magyar pénzügyi jog kézikönyve
Alcím: Folytonos vonatkozással a magyar államháztartásnak a legújabb időig terjedő tényleges eredményeire
Megjelenési adatok: Franklin-Társulat, Budapest, 1896.
Megjegyzés: Hatodik, teljesen átdolgozott kiadás

coverimage Most, midőn minden honpolgár sóvárogva várja pénzügyi igazgatásunk s egész államháztartásunk gyökeres átalakulását, sokak előtt időszerűtlennek tűnhet fel e kézikönyv megjelenése. Mi ellenkező nézetben vagyunk, mert egy oly munkát a jövő szempontjából is hasznosnak tartunk, a mely államgazdaságunk ezen sokat hányatott időszakából a pénzügyi igazgatás fővonásait s a nevezetesebb pénzügyi intézményeket röviden összefoglalja. E tekinteten kívül még más czél is indított e kézikönyv közzétételére. Az ügyvédi rendtartás tárgyában hozott törvény, valamint a jog- és államtudományi egyetemi karoknál tartott tudorsági szigorlatokat szabályozó rendelet az ügyvédi vizsgálat, illetőleg az államtudományi szigorlatok tárgyai közé nagyon helyesen a pénzügyi törvényeket is felvette. Utjaink vajmi nehezen tehetnének eleget vizsgálati kötelezettségüknek, ha nem állana rendelkezésükre e czélnak némileg megfelelő tankönyv. A kir. jogakadémiák újjászervezése alkalmából a magas kormány a helybeli jog- és államtudományi karnál engem bízván meg a magyar pénzügyi törvények előadásával: kötelességemnek tartottam mindjárt az első évben egy e tárgyú kézikönyvet összeállítani. Az anyag feldolgozásánál a tudor- és ügyvédjelöltek igényeit tartottam szem előtt. Kézikönyvem hézagosságát legyen szíves ennek és még inkább azon körülménynek tulajdonítani az olvasó, hogy a kiadó mostoha irodalmi viszonyaink által indíttatva, a jelen munka terjedelmét előre meghatározta. Tevékenységem eredményével legkevésbbé sem vagyok megelégedve, és csupán az szolgál megnyugtatásomra, hogy én vagyok az első, ki a magyar pénzügyi törvényeket rendszeres tankönyvben közrebocsátom. Adja Isten, hogy 1—2 év múlva hazánk fináncztörténetének segédforrásává váljék e mű, mert a mostani államháztartási rendszer (kiterjedt állami magángazdaság, hiányos adórendszer és különösen a jelenleg érvényben levő lanyha adóigazgatás) mellett nem biztathatjuk magunkat pénzügyeink javulásával.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Kézikönyv, Pénzügyi igazgatás, Pénzügyi jog, Pénzügyi intézmények, Ügyvédi rendtartás, Pénzügyi törvények
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék

Címlap
Impresszum
Előszó az első kiadáshoz
[III]-IV
Előszó a második kiadáshoz
[VI]
Tartalom-jegyzék
[VII]-XXIV
Bevezetés
[1]-4
   1. §. Az államgazdaság. Államgazdaságtan és pénzügyi jog
[1]-3
   2. §. A magyar pénzügyi jog forrásai
3-4
Első rész: A magyar pénzügyi igazgatás szervezete
[5]-131
   3. §. A magyar pénzügyi igazgatás szervezetének történelmi fejlődése
[5]-10
   4. §. Az összes pénzügyi hatóságoknak és hivataloknak s a pénzügyminisztérium vezetése alatt álló egyéb közegeknek és intézeteknek sorozata
11-13
   Első fejezet: Az államháztartás szolgálatában álló hatóságok, hivatalok és közegek
13-92
      I. szakasz: A központi legfelső hatóságok
13-32
         A) A pénzügyminisztérium s a hozzá közvetetlenűl beosztott kezelő hivatalok
13-22
            5. §. A pénzügyminisztérium hatásköre és szervezete
13-15
            6. §. A pénzügyminisztérium ügybeosztása
15-18
            7. §. A pénzügyminiszteri számvevőségek
19-20
            8. §. A központi állampénztár. — Államépületi felügyelőség
20-22
         B) A pénzügyi közigazgatási bíróság
22-26
            9. §. A pénzügyi közigazgatási biróság szervezete
22-23
            10. §. A pénzügyi közigazgatási biróság hatásköre
24-25
            11. §. A pénzügyi közigazgatási biróság ügykezelése
25-26
         C) Az állami számvevőszék
26-32
            12. §. Az állami számvevőszék szervezete
26-28
            13. §. Az állami számvevőszék hatásköre
28-30
            14. §. Az állami számvevőszék ügykezelése
30-32
      II. szakasz: A tulajdonképi pénzügyi közigazgatást ellátó közép és alsó fokú hatóságok, hivatalok és közegek
32-78
         15. §. A pénzügyigazgatóságok
32-[49]
         16. §. A Budapest fő- és székváros törvényhatósága területén működő kir. adófelügyelő
50-51
         17. §. A törvényhatósági közigazgatási bizottság mint pénzügyi hatóság
51-54
         18. §. Az adókivető és adófelszólamlási bizottságok
54-56
         19. §. A földadó-kataszternél alkalmazott hivatalok és közegek
57-60
         20. §. A budapesti központi díj- és illetékkiszabási hivatal
60-62
         21. §. A királyi adóhivatalok
63-67
         22. §. Az állami végrehajtók
67-68
         23. §. A lotto-, dohány- és sójövedék igazgatása körül működő hatóságok és hivatalok
68-72
         24. §. A bélyeganyag forgalmát közvetítő közegek és a központi bélyegjelző hivatal
72-73
         25. §. Vámhivatalok
73-75
         26. §. A pénzügyőrség
75-78
      III. szakasz: Az államvagyon igazgatására rendelt hivatalok
78-81
         27. §. A mezőgazdasági, erdészeti és bányászati állambirtokok igazgatásával megbízott hivatalok
78-80
         28. §. A budapesti állami hidak felügyelősége
80-81
      IV. szakasz: A kincstári jogügyek képviseletével megbízott közegek
81-90
         29. §. A kincstári jogügyi képviselet szervezetének történelmi fejlődése
81-83
         30. §. A budapesti kincstári jogügyi igazgatóság
83-86
         31. §. A kincstári uradalmi ügyészségek
86-88
         32. §. A törvényhatósági tiszti ügyészek, mint az államkincstár adójogügyi képviselői
88-90
      V. szakasz: A főispánok s törvényhatósági és községi tisztviselők, mint a pénzügyi igazgatás terén működő közegek
90-92
         33. §. A főispánok, mint a pénzügyigazgatóságok ellenőrzésére rendelt közegek
90-91
         34. §. A törvényhatósági és községi tisztviselők, mint a pénzügyi igazgatás terén működő közegek
91-92
   Második fejezet: A pénzügyi államszolgálat viszonyai
93-131
      35. §. Az államszolgálat viszonyai általában
93
      I. szakasz: A pénzügyi államszolgálatba való felvétel
94-114
         36. §. Az államszolgálatba való felvételhez megkívántató általános kellékek
94-95
         37. §. A pénzügyi igazgatás fogalmazási szakában alkalmazott egyének minősítése
95-98
         38. §. A kir. adóhivataloknál, számvitelnél, a pénztári és irodai szakban alkalmazott egyéneknek s az adóvégrehajtóknak minősítése
98-103
         39. §. A dohány- és lottojövedéki tisztviselők minősítése
103-105
         40. §. Az állami mezőgazdasági birtokoknál, a kincstári bányászatnál és a műszaki szolgálatra alkalmazott egyének képesítése
106
         41. §. A vámtisztek képesítése
106-108
         42. §. A pénzügyőri testületbe való felvételnek kellékei
108-110
         43. §. A pénzügyi hivatali állomások betöltésének módja
111-114
      II. szakasz: A tisztviselők és hivatalszolgák szolgálati vétségei, azok büntetése és a fegyelmi eljárás
115-131
         Első czikk: A szolgálati vétségek s a rájuk szabott büntetések
115-120
            44. §. A szolgálati vétség fogalma és nemei
115-116
            45. §. A szolgálati vétségek büntetése
116-117
            46. §. A szolgálattól és fizetéstől való felfüggesztés
117-120
         Második czikk: A fegyelmi eljárás
120-131
            47. §. A fegyelmi hatóságok
120-123
            48. §. A fegyelmi vizsgálat tárgya s a vizsgálatot teljesítő közeg hatásköre
123-125
            49. §. Kihallgatások a fegyelmi vizsgálat körében
125-128
            50. §. A fegyelmi vizsgálat iránti végjelentés
128-129
            51. §. A fegyelmi határozatok ellen benyújtható felebbezésekre vonatkozó intézkedések
129-131
Második rész: Az állambevételek
[132]-665
   52. §. A magyar állam bevételei általában
[132]-133
   Első fejezet: Az államvagyon
133-150
      53. §. Az államvagyon általában
133-135
      54. §. A mezőgazdasági államjavak eladása
135-136
      55. §. A mezőgazdasági állambirtokok kezelése
136-138
      56. §. Az erdőgazdasági államuradalmak
138-140
      57. §. A kincstári bányászat
141-143
      58. §. A pénzverés
143-148
      59. §. Az államvasútak
148-149
      60. §. Az államnyomda
149-150
      61. §. Az államépületek
150
   Második fejezet: Az államegyedárúságok
151-248
      62. §. Az államegyedárúságok története
151-155
      I. A sójövedék
155-162
         63. §. A sójövedék tárgya és a törvény által megállapított sóárak
155-158
         64. §. A sóeladás
158-159
         65. §. A só tiltott használata és a sójövedéki kihágások
159-161
         66. §. A sójövedék tényleges eredményei
161-162
      II. A dohányjövedék
162-196
         67. §. A dohányjövedék terjedelme s a dohánytermelési engedély feltételei
162-165
         68. §. A termelésre való bejelentések s elintézésük
165-167
         69. §. A dohánytermelés és palántanevelés ellenőrzése
167-169
         70. §. A dohánytőkék eltávolítására, a dohányföldek legeltetésére és a sarjulevelek leszedésére vonatkozó határozatok
169-170
         71. §. A kincstár számára termesztett dohány beszállítása és a kivitelre termesztett dohány beraktározása, illetőleg külföldre szállítása
170-172
         72. §. A dohánytermelő felelőssége a feles kertészei által elkövetett csempészetért
172-173
         73. §. A kincstár számára termesztett dohány beváltása
173-174
         74. §. A kincstárnak beszolgáltatandó s a kivitelre termesztett dohány ellen támasztott jogigények
174-176
         75. §. Tanintézetek és gazdasági egyesületek számára kísérletek czéljából engedélyezett dohánytermesztés és a kincstári vagy kiviteli termelők által kiállításra szánt dohánynak visszatarthatása
176
         76. §. Külföldi dohány behozatala
177-178
         77. §. A belföldi dohánylevelekkel űzött kiviteli kereskedelem
179
         78. §. A kincstári dohánygyártmányok eladása
179-181
         79. §. A dohányjövedéki kihágásokra rótt büntetések kiszabásának alapjáúl szolgáló fogyasztási illeték és a fogyasztási illetékért való kezesség
182-183
         80. §. A dohányjövedéki kihágások s a rájuk szabott büntetések
183-188
         81. §. A pénzbüntetés biztosítása s a jövedéki eljárás alá vett dohánnyal való elbánás
188-189
         82. §. A községi elöljáróságok, városi polgármesterek, törvényhatósági tisztviselők, a fővárosi államrendőrség s a csendőrség kötelességei a dohányjövedéki kihágások kiderítése és megakadályozása körül
189-191
         83. §. A királyi postánál, állami és társulati vasútaknál és a gőzhajózási társulatoknál alkalmazott személyeknek a dohánycsempészet följelentésére vonatkozó kötelessége
191
         84. §. A dohányjövedéki kihágások elévülése
191-192
         85. §. A dohány termelésére, beváltására s gyártására, a kormány által külföldön eszközölt dohánybevásárlásra, a dohánykivitelre s a dohányjövedék pénzügyi eredményeire vonatkozó fontosabb statisztikai adatok
192-196
      III. A lottojövedék
196-207
         86. §. A lottojövedék terjedelme
196-197
         87. §. A kincstári szám-sorsjáték
197-199
         88. §. A magán sorsjátékok
199-200
         89. §. Az igérvényi ügylet
200-201
         90. §. A lottojövedéki kihágások s a rájuk szabott büntetések
201-203
         91. §. A nyereménykölcsön-kötvények forgalmát megszorító törvényes intézkedések
203-205
         92. §. A lóversenyeken előforduló fogadásokra s a totalizatőr megadóztatására vonatkozó határozatok
205-207
      IV. Az italmérési jövedék
207-246
         93. §. Az italmérési jövedék tartalma. A kimérésnek s a kis mértékben való eladásnak engedélyezése
207-214
         94. §. A kimérés és kis mértékben való eladás után járó szolgáltatások
214-219
         95. §. A szeszitalmérési adó beszedése zárt városokban
219-221
         96. §. A szeszitalmérési adónak községenkénti biztosítása nyílt helyeken
221-227
         97. §. Az italmérési illeték és a szeszitalmérési adó befizetésének idejére, az államkincstárt az italmérési jövedékből megillető bevételeknek biztosítására és az italmérési illeték s adó elévülésére vonatkozó határozatok
227-228
         98. §. Az égetett szeszes italoknak nagyban való eladása nyílt helyeken
228-230
         99. §. A szesznek italmérési adótól mentesen való beszerezhetése és felhasználhatása
231-233
         100. §. Az égetett szeszes folyadékoknak más beszedési körből nyílt helyekre való bevitele
233-235
         101. §. Az italmérési jövedékről szóló törvények rendelkezéseinek megszegésére vonatkozó büntető határozatok
235-238
         102. §. A kizárólagos szeszitalmérési jogosultság haszonbérbe adása
238-242
         103. §. A törvényhatósági joggal felruházott városoknak, rendezett tanácsú városoknak és némely más községeknek részesülése az italmérési jövedék tiszta eredményében
242-243
         104. §. A szeszes italok kimérésénél és kis mértékben való elárúsításánál követendő egészségügyi rendszabályok s az italmérési üzletek fölött gyakorolt rendőri felügyelet
243-246
      V. A lőporjövedék
247-248
         105. §. A lőpor s az ezt pótló robbanó szerek termelésére és elárúsítására vonatkozó határozatok
247-248
         106. §. A lőporjövedéki kihágásokra szabott büntetések
248
   Harmadik fejezet: Az egyenes adók
248-366
      107. §. A magyar egyenes adók általában
248-253
      I. A földadó
254-266
         108. §. Az érvényben levő földadó történelmi előzményei
254-256
         109. §. A földadó tárgya és az időleges adómentességek
257-262
         110. §. A birtok térfogatában utólagosan mutatkozó különbségnek az adóztatásnál leendő érvényesítése, s az ármentesített területek kataszteri hozadékának 15 évre biztosított változhatatlansága
263
         111. §. A földadó-kataszter nyilvántartása
263-265
         112. §. A földadó kulcsa
265-266
      II. A házadó
266-283
         113. §. A házadó történelmi fejlődése
266-267
         114. §. A házadó tárgya
267-270
         115. §. A házbéradó
270-273
         116. §. A házosztályadó
273-276
         117. §. A községen kívül fekvő házak után fizetendő adó
276
         118. §. Időleges mentességek a házadó alul
276-279
         119. §. A házadó elengedése és leírása
279-281
         120. §. A házbérvallomások és a házadóalapnak nyilvántartása
281-283
      III. A kereseti adó
284-312
         121. §. A kereseti adóra vonatkozó általános határozatok
284
         A) A kereseti adó I. osztálya
285-290
            122. §. A kereseti adó I. osztályába tartozó személyek s az ezen osztályra nézve megállapított adómentességek
285-287
            123. §. Az I. osztályú kereseti adó kivetése
288-290
         B) A kereseti adó II. osztálya
290-291
            124. §. A kereseti adó II. osztályába tartozó személyek
290
            125. §. A II. osztályú kereseti adó mértéke
290-291
         C) A kereseti adó III. osztálya
291-306
            126. §. A kereseti adó III. osztálya alá tartozó személyek s az ezen osztályra nézve megállapított adómentességek
291-295
            127. §. A kereseti adó III. osztályába sorozott adókötelesek keresetének bevallására vonatkozó határozatok
295-298
            128. §. A III. osztályú kereseti adó kivetésére vonatkozó határozatok
298-303
            129. §. Az állami kedvezményekben részesített gyárak időleges adómentessége
304-306
         D) A kereseti adó IV. osztálya
306-312
            130. §. A kereseti adó IV. osztálya alá tartozó személyek s az ezen osztályban fennálló adómentességek
306-307
            131. §. A kereseti adó IV. osztályába sorozott adózók keresetének bevallására vonatkozó határozatok
307-308
            132. §. A kereseti adó kivetése a IV. osztályban
308-312
      IV. A bányaadó
312-316
         133. §. A bányaadó tárgya és kulcsa
312-314
         134. §. A bányaadó alapjának meghatározása
314-316
      V. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója
316-325
         135. §. Ezen adó tárgya, kulcsa s az adóalap meghatározása
316-321
         136. §. Az adóköteles jövedelem bevallására, az adókivetésre s az adófizetési kötelezettség tartamára vonatkozó határozatok
321-324
         137. §. Az üzletüket az osztrák-magyar monarchia mindkét államára kiterjesztő vállalatok adója
324-325
      VI. A tökekamat- és járadékadó
325-337
         138. §. A tőkekamat- és járadékadó tárgya
325-331
         139. §. A tőkekamat- és járadékadó alapja
332-334
         140. §. A tőkekamat- és járadékadó kulcsa
334-335
         141. §. A tőkekamat- és járadékadó lerovásának módja, illetőleg ezen adó megállapítása
335-337
      VII. Az általános jövedelmi pótadó
337-341
         142. §. Az általános jövedelmi pótadó tárgya és mértéke
337-341
         143. §. Az általános jövedelmi pótadó összegének lejebb szállítása és törlése
341
      VIII. A nyereményadó
342-343
         144. §. A nyereményadó tárgya, kulcsa és beszedésének módja
342-343
         145. §. A nyereményadóról szóló törvény ellen elkövetett kihágások s azok büntetése
343
      IX. A vasúti és gözhajózási szállítás használata után fizetendő adó
343-347
         146. §. A szállítási adó tárgya és tételei
343-345
         147. §. A szállítási adó beszedése és a megrövidítésére szabott büntetés
345-347
      X. A vadászati adó és feqyveradó
347-355
         148. §. A vadászati adó mértéke, kivetése és beszedése
347-350
         149. §. A fegyveradó mértéke, kivetése és beszedése
351-353
         150. §. A vadászati adó s a fegyveradó lerovásának ellenőrzése. Az ezen két adónem iránt intézkedő törvény áthágásaira szabott pénzbüntetések
353-355
      XI. A hadmentességi díj
356-366
         151. §. A hadmentességi díj története
356-357
         152. §. A hadmentességi díj fizetésére kötelezett egyének
357-358
         153. §. A hadmentességi díjfizetési kötelezettség tartama
359-360
         154. §. A hadmentességi díj tételei
360-361
         155. §. A hadmentességi díj kivetése
362-364
         156. §. A hadmentességi díj befizetése
364-365
         157. §. A hadmentességi díjról szóló törvény áthágásaira szabott pénzbüntetések
365-366
   Negyedik fejezet: A fogyasztási adók
366-435
      158. §. A fogyasztási adók története
366-380
      I. A szeszadó
381-392
         159. §. A szeszadóra vonatkozó alapelvek
381-383
         160. §. Általános szabályok a szeszadó biztosítása iránt
383-384
         161. §. A termelt alkoholmennyiség megállapításának módjai s a szeszfőző-vállalatoknak a termelési és fogyasztási adó szerinti felosztása
385-387
         162. §. A szesznek a fogyasztási adót fizető szeszfőzők üzleti helyiségeiből vagy szabadraktárból való elszállítása
387-388
         163. §. A szeszadó esedékessége, hitelezése és az előlegesen befizetett fogyasztási adóból való kamatleszámítás
388-390
         164. §. A szeszadóról szóló törvény rendeletei ellen elkövetett kihágásokra vonatkozó büntető határozatok
390-392
      II. A sörtermelési adó
392-396
         165. §. A sörtermelési adóra vonatkozó általános szabályok
392
         166. §. A sörtermelési adó tárgya, mérve és az adófizetés módja
392-393
         167. §. A sörtermelési adó hitelezése
393-394
         168. §. A vámterületből kiszállított sör után járó adóvisszatérítés
394-395
         169. §. A sörtermelési adó iránti szabályok áthágásai s a rájuk szabott büntetések
395-396
      III. A czukoradó
396-406
         170. §. A czukoradóra vonatkozó alapelvek
396
         171. §. Általános intézkedések a czukoradó biztosítása iránt
397-399
         172. §. A czukortermékek megjelölésére vonatkozó határozatok
399-400
         173. §. A pénzügyi közegek ellenőrzési joga
400-401
         174. §. A czukortermékek elszállításának ideje és útja
401
         175. §. A czukoradó esedékessége, hitelezése és az előlegesen befizetett adóból való kamatleszámitás
401-402
         176. §. A czukortermékek elszállításának feltételei
402-403
         177. §. A czukoradóról szóló törvény rendeletei ellen elkövetett kihágásokra vonatkozó büntető határozatok
403-406
      IV. Az ásványolajadó
406-410
         178. §. Az ásványolajadóra vonatkozó alapelvek
406
         179. §. Az ásványolajadó biztosítása és beszedése
406-408
         180. §. Az ásványolajadóról szóló törvény ellen elkövetett kihágásokra vonatkozó büntető határozatok
409-410
      V. Bor-italadó és húsfogyasztási adó
410-426
         181. §. A bor-italadó és húsadó tárgyai, tételei és elévülése
410-415
         182. §. Az adózási eljárás a bor-italadóra nézve nyílt helyeken
415-416
         183. §. Különös szabályok a húsadó iránt
416-418
         184. §. A húsfogyasztási és bor-italadónak (valamint a sör-italadónak, szeszitalmérési és czukorfogyasztási adónak) községenkénti biztosítása nyílt helyeken
418-423
         185. §. A zárt városokra vonatkozó szabályok
423-424
         186. §. A bor-italadóra és húsadóra vonatkozó szabályok áthágásaira szabott büntetések
424-426
      VI. A czukorfogyasztási és sör-italadó
426-435
         187. §. A czukorfogyasztási és sör-italadó tárgyai, fizetői és tételei
426-427
         188. §. A czukorfogyasztási és sör-italadó megszabása nyílt községekben
427-430
         189. §. Az évi átalányösszegben és a havonkénti leszámolás alapján megszabott czukorfogyasztási és sör-italadó alul kivett czikkek
430-431
         190. §. A czukorfogyasztási és sör-italadó fizetésének határideje
432
         191. §. A likőr-gyártásra felhasznált czukor adómentessége
432-433
         192. §. A czukor- és sörfogyasztás megadóztatása zárt városokban
433-434
         193. §. A czukorfogyasztási és sör-italadó községenkénti biztosítása és beszedése
434
         194. §. A czukorfogyasztási és sör-italadóról szóló törvény rendelkezéseinek megszegésére vonatkozó büntető határozatok
435
   Ötödik fejezet: Az illetékek és díjak
436-665
      195. §. Az illetékek történelmi fejlődése
436-441
      I. szakasz: A bélyeg- és jogilletékek
441-642
         Első czikk: A bélyeg- és jogilletékekre vonatkozó általános határozatok
441-445
            196. §. A bélyeg- és jogilleték tárgya
441-442
            197. §. Az illetéklerovás módjai
442-443
            198. §. Illetékmentesség
444-445
            199. §. A kincstár illetékkövetelési jogának kezdeti időpontja
445
         Második czikk: Az illetéklerovás bélyegjegyek használatával
446-461
            200. §. A bélyegilleték lerovásának módjára vonatkozó általános szabályok
446-447
            201. §. A telekkönyvi bejegyzésektől és a távírati kérelmektől járó illeték lerovása bélyegjegyek által
447-449
            202. §. A pertárilag kezelt perekben benyujtott beadványok és a bírói szemle vagy tanúkihallgatás után járó bélyegilletékek lerovása
449-450
            203. §. A váltók, továbbá a kereskedői kötjegyek, utalványok és az előlegezési üzletről kiállított kötvények után járó bélyegilleték lerovása
450-452
            204. §. A kereskedelmi és ipari könyvek felülbélyegzése
452
            205. §. A külföldi okiratok bélyegkötelezettsége
452-453
            206. §. A hivatalos felűlbélyegzés módja
453
            207. §. Mikor tekintendő a bélyegjegy nem létezőnek?
453-454
            208. §. A bélyegköteles papirosívek szabályszerű nagysága
454
            209. §. Több okiratnak kiállítása egy íven. Több félnek közös beadványa. Több kérelem egy beadványban
454-455
            210. §. Egy okirat több jogügylet felett. Több okiratpéldány egy jogügylet felett
455-456
            211. §. Bélyegmentes okirat-alkatrészek
456-457
            212. §. A szerződési pontozatok és ügyletújitások bélyegkötelezettsége.—A jelzálogkölcsönök átváltoztatásakor adandó illetékmentességek
457-459
            213. §. A használhatatlanná vált bélyegjegyek kicserélése
459-460
            214. §. A bélyegilletéknek készpénzben történő lerovása
460-461
         Harmadik czikk: Az illetékek kiszabásánál alapúl veendő érték meghatározása
461-467
            215. §. A szolgáltatások értékének megállapítása
461-462
            216. §. Az érték mely időpont viszonyai szerint állapítandó meg?
463
            217. §. Az ingatlanok értékének megállapítása
464-466
            218. §. Az ingóságok értékének megállapítása
466-467
         Negyedik czikk: A készpénzben fizetendő illetékek
467-470
            219. §. A készpénzben fizetendő illeték megszabásának alapja és a százaléki illeték alá eső értékösszeg kiegészítése
467
            220. §. Az örökösödési illeték kiszabására vonatkozó határozatok
468-470
         Ötödik czikk: Az illetéklerovás iránti kötelezettség és jótállás
470-480
            221. §. Kik kötelesek a bélyegilletéket leróni?
470-472
            222. §. A bélyegilleték iránti kezesség
472
            223. §. Kik kötelesek a készpénzben lerovandó illetéket fizetni?
472-475
            224. §. A készpénzben fizetendő illetékek iránti kezesség
476-477
            225. §. Illetékvisszatérítés és illetéktörlés
477-479
            226. §. Pótilleték követelése és a helytelenül kiszabott illetéknek hivatalból történő visszatérítése
479-480
         Hatodik czikk: A bélyeg- és illetéki törvények és szabályok áthágásaira vonatkozó büntető határozatok
480-489
            227. §. Az áthágások esetei és a rájuk szabott büntetések
480-486
            228. §. A bélyeg- és illetéki törvények és szabályok áthágásainak elévülése
486
            229. §. Az állami, törvényhatósági és községi tisztviselők, bírák, bírósági hivatalnokok s a kir. közjegyzők kötelessége a bélyegilletékek megfelelő mértékben és szabályszerű módon való lerovásának ellenőrzésére nézve. A leletfelvétel s a bélyegellenőrző szemle
486-489
         Hetedik czikk: A készpénzben lerovandó illetékek kezelése
489-642
            230. §. Az illetékkiszabással megbízott hivatalok illetékessége
489-490
            231. §. A kir. adóhivatalok hatásköre az illetékek kiszabása körül
490-493
            232. §. Az illetékköteles jogügyletek és okiratok bejelentése
493-500
            233. §. Büntető határozatok a bejelentés elmulasztásának eseteire
500-502
            234. §. A fizetési meghagyás kiállítása és kézbesítése
502-505
            235. §. Az illetékek befizetése és a késedelmi kamatok
506-508
            236. §. A megszabott illetékek és bírságok elleni jogorvoslatok. — A bírságok mérséklése és elengedése
508-512
            237. §. Az illetékek telekkönyvi biztosítása
512-515
            238. §. Az illetéktartozások nyilvántartása, behajtása s a behajthatatlan illetékek törlése
515-516
            239. §. Az illetéktartozásoknak bírói úton való érvényesítése
517
            240. §. Az illetékek elévülése
517-522
            241. §. Az illetékek zálogjogi elsősége
522-523
            242. §. Az illetékek és bírságok behajtásának felfüggesztése
523-524
            Az illetéki díjjegyzék fontosabb tételei
525-642
      II. szakasz: A fogyasztási bélyegilletékek
642-651
         243. §. A fogyasztási bélyegilletékek általában
642-643
         244. §. A játékkártyák bélyegilleléke
643-646
         245. §. A naptárak bélyegilletéke
646-647
         246. §. A külföldi időszaki lapok bélyegilletéke
647-648
         247. §. A hirdetések és hírlapi beiktatások bélyegilletéke
648-651
      III. szakasz: A fémjelzési illetékek
651-657
         248. §. A fémjelzésre vonatkozó általános szabályok
651
         249. §. Az arany- és ezüstrudacsok fémjelzésére vonatkozó határozatok
651-652
         250. §. Az arany- és ezüstárúszerek fémjelzésére vonatkozó szabályok
652-655
         251. §. Az arany- és ezüsthuzalok ellenőrzésére vonatkozó határozatok
655-656
         252. §. A fémjelzési szabályok ellen elkövetett kihágásokra szabott büntetések
656-657
      IV. szakasz: A díjak
658-665
         253. §. A díjak általában
658
         254. §. A díjak nevezetesebb nemei
658-665
Harmadik rész: A közadók kezelése
[666]-737
   255. §. A közadók kezelésének történelmi fejlődése
[666]-667
   Első fejezet: Az egyenes adók kivetése, könyvelése és nyilvántartása
668-690
      256. §. Az egyenes adók kivetését teljesítő közegek s az adókivetés alapja
668-669
      257. §. Az adókötelesek s az adótárgyak összeírása és az adóbevallások gyűjtése
669-671
      258. §. Az I. és II. osztályú kereseti adónak, a házosztály- és házbéradónak, az általános jövedelmi pótadónak és a fegyveradónak kivetése
671-673
      259. §. A kereseti adó III. és IV. osztályának, a bányaadónak, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának, a tőkekamat- és járadékadónak és a hadmentességi díjnak kivetése
673-680
      260. §. A pénzügyigazgatóság (illetőleg fő- és székvárosi kir. adófelügyelő) által hozott határozatok ellen akár a közigazgatási bizottsághoz, akár a pénzügyi közigazgatási bírósághoz, akár végre a pénzügyminiszterhez intézett felebbezésekre vonatkozó törvényes intézkedések
680-681
      261. §. A közigazgatási bizottság határozatai ellen a pénzügyi közigazgatási bírósághoz, illetőleg a pénzügyminiszterhez és az adófelszólamlási bizottság határozatai ellen a pénzügyi közigazgatási bírósághoz intézett felebbezésekre vonatkozó törvényes intézkedések
681-685
      262. §. A pénzügyi közigazgatási bírósághoz felebbezett határozatok megsemmisítése alaki sérelmek miatt
685-686
      263. §. A pénzügyi közigazgatási bíróság illetékességének megállapítására vonatkozó határozatok
686-687
      264. §. A kivetett adóknak az adózók adókönyvecskéibe való bejegyzése
687-688
      265. §. Az egyenes adók könyvelése és nyilvántartása
688-690
   Második fejezet: Az egyenes adók befizetése, elengedése és leírása
690-702
      266. §. Az egyenes adók befizetése
690-694
      267. §. Fizetési halasztások engedélyezése
695-696
      268. §. Az egyenes adók elengedése
696-700
      269. §. Az egyenes adótartozás összegének helyesbítése, illetőleg leírása és visszafizetése
700-702
   Harmadik fejezet: A közadótartozásoknak, illetékeknek s az egyenes adók módjára beszedendő kincstári követeléseknek és egyéb tartozásoknak végrehajtás útján való behajtása
703-730
      270. §. A közadótartozások behajtására hivatott közegek
703-704
      271. §. A közadótartozások behajtásának fokozatai, és az adóbehajtással megbízott közegek eljárására vonatkozó panaszok elintézésére rendelt hatóságok
704-705
      272. §. A megintés
705
      273. §. A zálogolás tárgya és alapja
705-706
      274. §. Az ingóságok lezálogolása
706-709
      275. §. Az adóvégrehajtás alul kivett tárgyak és jövedelmek
709-713
      276. §. A lezálogolt tárgyakra nézve támasztott tulajdoni igények
713-715
      277. §. A lefoglalt zálogtárgyak összeírása és megőrzése. — A zárlat feloldása
715-716
      278. §. Az árverés kitűzése és kihirdetése
716-717
      279. §. Az árverés megtartásának módja
717-719
      280. §. Az árverésen befolyt pénz átvételével megbízott közegek
719-720
      281. §. Az adóbehajtási illetékek
721-722
      282. §. Az ingatlanokra vezetendő végrehajtás
723-724
      283. §. Az adóelőírás helyén kívül lakó adózók adóhátralékainak behajtása
724-725
      284. §. A behajthatatlan adótartozások törlése
725-726
      285. §. Az adóbehajtás ellenőrzése és az adóbehajtással megbízott közegek bírságolása
727
      286. §. Az adóbehajtással foglalkozó közegek felelőssége
728-729
      287. §. Az adóbehajtás körűl magukat kitüntetett közegek megjutalmazása
729
      288. §. Az adókötelesek kárára történt törvénysértések megbüntetése
729-730
   Negyedik fejezet: A közadók biztosítása
730-737
      289. §. A törvényhatóságoknak a közadók biztosításánál való közreműködése
730-731
      290. §. Az egyenes adók s az azok módjára behajtandó tartozások elsősége más követelések előtt
731-733
      291. §. A közadók elévülése
733-734
      292. §. Az egyenes adó- és illeték-hátralékok biztosítása telekkönyvi bekebelezés által
734-736
      293. §. Az ingatlant terhelő közadók fizetésére kötelezett személyek. A közös birtokosok, üzleti társasági tagok és házastársak egyetemleges adófizetési kötelezettsége
736-737
Negyedik rész: A határvámok kezelése
[738]-816
   Első fejezet: A vámköteles forgalomra vonatkozó általános határozatok
[738]-753
      294. §. A vámterület viszonyai
[738]-739
      295. §. A vámhivatalok és hatáskörük
739-742
      296. §. A külfölddel való forgalom feltételei
742-746
      297. §. A bemondó eljárásra vonatkozó általános határozatok
746-748
      298. §. A tengeri és határvízi közlekedésre vonatkozó szabályok
748-751
      299. §. A némely árúk forgalmára nézve előírt különös megszorítások
751-753
   Második fejezet: A behozatali árúk vámkezelése
754-787
      300. §. Az árúbevallás szerkesztésére vonatkozó szabályok
754-759
      301. §. Az árúbevallás átvétele
759-760
      302. §. Valótlanság az árúbevallásban
760
      303. §. Az árúbevallásért való jótállás
761-762
      304. §. A teljes-súly, göngysúly és tisztasúly fogalma s az ezen súlyok meghatározására vonatkozó szabályok
762-766
      305. §. Az árúbevallások megvizsgálása
766
      306. §. A vámhivatali vizsgálat
766-768
      307. §. A postaküldemények vámkezelése
768-769
      308. §. A vámdíj kiszámítása és beszedése
769-771
      309. §. A vámhitel és feltételei
771-773
      310. §. A vámkezelés alkalmával fizetendő mellékilletékek
773-775
      311. §. A vámmentességek és vámkedvezmények
775-787
   Harmadik fejezet: A kiviteli árúk kezelése
788-792
      312. §. A kiviteli árúk vámhivatal elé állítása és bevallása
788-789
      313. §. Az árúbevallások megvizsgálása
789-790
      314. §. A vámhivatali vizsgálat
790
      315. §. A kiviteli vám kiszámítása és beszedése
790-791
      316. §. A postaintézet által szállított mustrák és csekély kiviteli árúmennyiségek vámmentes kezelése
791-792
   Negyedik fejezet: Az árúk utalása
792-803
      317. §. Az árúk utalása általában
792-793
      318. §. Az utalt árúk kezelése a behozatalban
793-799
      319. §. Külföldi megvámolt árúk és belföldi termékek utalása külföldre leendő kivitel végett
799-800
      320. §. A belső forgalomban vámvonalon átmenő tárgyak utalása
801-803
   Ötödik fejezet: A megrövidített utaló vagy bemondó eljárás
804-816
      321. §. A bemondó eljárás általában
804-805
      322. §. A postai küldemények utalása
805-806
      323. §. Bemondó eljárás a vasúti forgalomban
806-811
      324. §. A Dunán és Száván közlekedő hajókra nézve érvényben levő bemondó eljárás
811-816
Ötödik rész: Az államháztartás rendje s az államkiadások
[817]-846
   325. §. Az államköltségvetés
[817]-822
   326. §. Az állami zárószámadás és az országgyűlést megillető ellenőrzési hatáskör
822-827
   327. §. A rendes államkiadások
827-843
   328. §. Beruházási kiadások
843-844
   329. §. Az állami kiadások és bevételek közötti arány
844-846
Hatodik rész: A magyar állam adósságügye
[847]-870
   Első fejezet: Az államadósságok tekintetében Magyarország és Ausztria közt fennálló viszony
[847]-856
      330. §. A magyar állam viszonya az 1867-iki közjogi kiegyezés létesűléséig keletkezett osztrák általános állandósított államadóssághoz
[847]-849
      331. §. Az 1867. XV. t.-czikknek a monarchia két állama által netalán felveendő közös kölcsönre vonatkozó határozatai
849
      332. §. Az osztrák-magyar bankot cselekvőleg illető, eredetileg 80 millió forintot tett államadósság
849-851
      333. §. A közös jótállás alatt levő függő államadósság
851-856
   Második fejezet: Kizárólag a magyar államot terhelő adósságok
856-870
      334. §. A magyar állandósított államadósságok
856-865
      335. §. A magyar függő államadósság
865-867
      336. §. Az államadóssági teher nagysága
867-870
Hetedik rész: A magyar jövedéki büntetőjog alapvonalai
[871]-909
   Első fejezet: A magyar jövedéki büntetőjog általános elvei
[871]-885
      337. §. A magyar jövedéki büntetőjognak s a pénzügyi büntető bíráskodásnak történelmi fejlődése
[871]-873
      338. §. A jövedéki büntetőjog forrásai
873-874
      339. §. A jövedéki kihágások fogalma, felosztása és nemei
874-875
      340. §. A jövedéki kihágások beszámításának elvei
875-876
      341. §. A jövedéki kihágásokra szabott büntetések nemei
876-879
      342. §. A büntetések kiszabásakor figyelembe veendő súlyosító és enyhítő körülmények
879-880
      343. §. Kezesség a jövedéki kihágások következményeiért
880-881
      344. §. A büntethetőségnek s a büntetésért való kezességnek elenyészése
881-885
   Második fejezet: A jövedéki büntető eljárás vázlata
885-909
      345. §. A jövedéki kihágások feljelentése
885-886
      346. §. A tényleírás felvétele
886-887
      347. §. A kincstári érdekek biztosítására szolgáló intézkedések
887-891
      348. §. Az elővizsgálat
891-893
      349. §. A tulajdonképi vizsgálat
893-897
      350. §. Az általános büntető törvények alá eső cselekmények iránti eljárás
898
      351. §. A vádkereset beadása
898-899
      352. §. A jövedéki kihágások felett hozott bírói határozatok s az ellenük használható jogorvoslatok
900-902
      353. §. A jövedéki kihágások felett hozott ítéletek végrehajtása
902-904
      354. §. A jövedéki kihágásokra kiszabott büntetések végrehajtásának elévülése
904-905
      355. §. A pénzbüntetésből a feljelentőket és tettenérőket megillető jutalmak
905-909
Betűsoros tárgymutató
[910]-934