Gondolatok a kultúráról, a műveltségről és a közművelődésről

Ez a szöveggyűjtemény különböző években született írásaimat tartalmazza, három nagyobb témakörben. A kultúra, a műveltség és a közművelődés fogalma köré csoportosítva vizsgálja azok jelentését és a velük összefüggő problémákat. Célom ezzel az összeállítással, hogy érzékeltessem az egyes témakörök változó megítélését, és egyúttal azok többoldalú megközelítését. Az egymástól függetlenül kialakult cikkekben, előadások szövegeiben voltak ismétlődő megállapítások. Egy részüket töröltem, másokat azonban meghagytam, mert megtörték volna az eredeti gondolatmenet logikus rendjét. Az egyes írások csoportosítását inkább tartalmi összefüggések határozták meg, s nem annyira időrendiek. Keletkezésük idejét azonban - néhány kivételtől eltekintve - a szövegek végén jeleztem, így megállapítható, hogy az adott írás szemlélete hogyan kapcsolódik a korát meghatározó körülményekhez. Ahol a keltezés idejét nem tudtam feltüntetni, azok a fejtegetések általában régebbiek, és nem is jelentek meg nyomtatásban sehol sem. Talán mégis érdekesek lehetnek az olvasók számára, már csak azért is, mert kiolvasható belőlük, hogyan változott meg időközben a felfogásom és a stílusom. Tény, hogy a régebbi írásokat ma már másképpen fogalmaznám meg, de a hitelesség kedvéért jobbnak tartottam ezek meghagyását. A kötet összeállításával nem törekedtem egy témakör egészének átfogására, csak azokat az írásokat válogattam össze, amelyeknek ma is lehet valamilyen szempontból érvényesíthető mondanivalója. A kötet fogadtatása azonban jelezheti, hogy melyek azok a problémák, amelyeknek részletesebb értelmezésére a jövőben vállalkozni kell. (...) Soha oly fontossága nem volt még a művelődésnek, mint napjainkban a tudományos-technikai forradalom kezdetén. Soha ennyire nem volt szüksége az embernek arra, hogy helyét a társadalom és az emberiség egészén belül értelmezze. A tájékozottság és a tudás egyszeriben létszükségletté vált; igaz, hogy nem a létfenntartás, hanem az értelmes emberi élet érdekében. Ebben a helyzetben természetes, hogy a kulturális élet legizgalmasabb kérdése: hogyan alakul az emberek műveltsége, képesek-e átvenni és hasznosítani a kultúra eredményeit? S mert ennek sikere már nemcsak az egyén érdeke, hanem a társadalomé is, a művelődés nem magánügy többé. A művelődéspolitika döntései szabályozzák a kulturális életet, benne elsősorban a kultúra terjesztését, de ezzel hatnak az alkotásra és az elsajátításra is. A döntések ezért társadalmi érvényűek, felelősségük tehát óriási. Társadalmi folyamatokat szabályozó döntéseket hozni csak a társadalmi törvényszerűségek ismeretében szabad. Itt kezdődik számunkra a probléma, hiszen van művelődéspolitikánk, de nincs művelődéstudományunk, amely a művelődés állapotáról, alakulásáról és annak törvényszerűségeiről megbízható ismereteket adna. Van ugyan tudománypolitikánk a kutatások megszervezéséhez és irányításához, kellő elméleti megalapozottsággal. Van művészetpolitikánk, amelyet az esztétika támaszt alá, s a terjesztés, a műsorpolitika gondjait a közgazdaságtudomány is befolyásolhatja.