Chronica minora

Mátyás Flórián „Chronica minora” című munkája a magyar történeti források egyik jelentős gyűjteménye, amely a középkori magyar történelem különböző aspektusait tárja fel. A kötet több történeti művet foglal magában, köztük a „Chronicon Posoniense”-t, amely a pozsonyi krónika néven ismert középkori forrás, és a magyar történelem eseményeiről tudósít. Szerepel benne továbbá Rogerius mester „Carmen miserabile” című műve, amely az 1241–42-es tatárjárás pusztításait írja le drámai részletességgel. Mátyás Flórián történészi igényességgel látta el a szövegeket történeti jegyzetekkel („Adnotationes historicae”), amelyek segítik az olvasót a források értelmezésében. A kötet tartalmaz egy háromféle változatban bemutatott magyar fejedelmi és királyi genealógiát („Ducum ac regum Hungariae genealogia triplex”), amely a dinasztiák összefüggéseit mutatja be. Helyet kapott benne Pietro Ransano „Epitome rerum Hungaricarum” című műve is, amely a magyar történelem rövid összefoglalását adja egy itáliai humanista szemszögéből. A szerkesztő emellett egy tudományos értekezést is csatolt a kötethez Szent István király születési évének kérdéséről („Disquisitio de anno natalis S. Stephani regis”), amely a korabeli történettudomány számára fontos kérdéseket vetett fel. Az 1885-ben Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelent mű a Historiae Hungaricae Fontes Domestici sorozat negyedik kötete, amely a magyar történeti források publikálását szolgálta. A kötet jelentősége abban rejlik, hogy több ritka és nehezen hozzáférhető középkori szöveget tesz elérhetővé a szakmai közönség számára. A benne található források nélkülözhetetlenek a magyar középkor politikai, társadalmi és kulturális történetének kutatásához. Rogerius tatárjárásról szóló beszámolója különösen fontos, mert egy kortárs szemtanú élményein alapul, hiteles képet festve a pusztításokról. A genealogiai táblázatok segítenek tisztázni a magyar uralkodók családi kapcsolatait és az öröklési rendet. Ransano műve pedig az itáliai humanista történetírás egyik fontos példája, amely a magyar történelem nemzetközi kontextusba helyezését segíti. Mátyás Flórián a kötet szerkesztése során nagy gondot fordított az eredeti szövegek hiteles közlésére és azok tudományos feldolgozására. Munkája nemcsak a 19. századi magyar történetírás számára volt meghatározó, hanem ma is alapvető forráskiadványként szolgál a középkori magyar történelem kutatói számára.