Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

Ismertető Könyv felajánlása Gyakorlati tudnivalók Kapcsolat

Merre tart a magyar civilisztikai jogalkotás a XXI. század elején? corvina logo

Szerkesztők: Csöndes Mónika; Nemessányi Zoltán
További szerzők: Dudás Attiláné Korinek Beáta Zsófia; Hegedűs Andrea; Kovács Bálint; Somfai Balázs; Andorkó Imre; Bán Dániel; Csöndes Mónika; Fézer Tamás; Fuglinszky Réka; Görög Márta; Juhász Ágnes; Kecskés András; Márton Mária; Nagy Éva; Nemessányi Zoltán; Pusztahelyi Réka; Varga Nelli; Horváth E. Írisz; Nagy Adrienn; Nyilas Anna; Osztovits András; Szalai Péter; Wopera Zsuzsa
Cím: Merre tart a magyar civilisztikai jogalkotás a XXI. század elején?
Alcím: Tanulmánykötet
Megjelenési adatok: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány Kar, Pécs, 2010. | ISBN: 978-963-642-330-8

coverimage A XXI. század első évtizedének második fele a magyar civilisztikai jogalkotásban nem volt nyugodt időszak. Az új magyar Polgári Törvénykönyv kodifikációjának hányattatott sorsa, és a Polgári Perrendtartás azóta hatályba lépett számos novellája komoly szakmai kihívások elé állította-állítja a jogalkalmazót és a jogtudóst egyaránt. A magánjogot oktató fiatal jogászok harmadik országos konferenciája 2009-ben Pécsett ezen jogalkotási produktumok kritikai vizsgálatát tűzte ki céljaként. Az elhangzott előadások mind tudományos, mind gyakorlati szempontból elemezték az új Polgári Törvénykönyv tervezetét, valamint a Polgári Perrendtartás 2008. évi novelláját és a vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a Polgári perrendtartás módosításáról szóló 2009. évi tervezetet, amelyek tekintetében a kéziratok lezárása óta is komoly változások történtek. A rövid referátumokból született, jelen kötetben szereplő írások kéziratának lezárása más-más időpontokban történt, a rendkívüli mértékben felgyorsult fejleményeket ezért nem volt mód valamennyi esetben átvezetni a tanulmányok szövegébe. Ez az oka annak, hogy az új Polgári Törvénykönyv egyes munkákban Törvényjavaslatként, más dolgozatokban pedig már 2009. évi CXX. törvényként vagy új Ptk.-ként jelenik meg. Valamennyi tanulmányon egységesen érződik ugyanakkor a fiatal generáció — nevéhez méltóan — jobbító szándéka, a tudományos illetve didaktikus, de mindenképpen segítő hangvétele, amely szerzők és szerkesztők reménye szerint meghallgatásra talál majd a jövőbeli jogalkotás során. Sőt, kiolvasható belőlük a válasz is a kötet címében szereplő izgalmas kérdésre: merre tart a magyar civilisztikai jogalkotás a XXI. század elején?
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Polgári jog, Tanulmánykötet, Családjog, Társasági jog, Polgári eljárásjog
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék

Borító
[1]
Címlap
[3]
Impresszum
[4]
Tartalomjegyzék
5-7
Előszó
9
Családjog
11-55
Dudás Attiláné Körinek Beáta Zsófia: A távoltartás, gyermekbántalmazás családjogi vonatkozásai
13-21
      1. Aktuális kérdések a távoltartásról
13
      2. A „Freiburgi Intervenciós Csoport a Családi Erőszak Ellen” elnevezésű szervezet működése
13-14
      3. Nehézségek az eljárási gyakorlatban egy konkrét eset kapcsán
14
      4. Das Gewaltschutzgesetz
14
   Családi erőszak
14-15
      1. Távoltartás
15-16
         1.1 Az új távoltartás - amikor a rendőr is távol tartat
16-17
      2. Freiburgi intervenciós projekt a családon belüli erőszak ellen
17-18
         2.1 A koncepció
17-18
      3. Esetleírás
18-19
      4. Az erőszak elleni védelemről szóló német törvény
19-21
Hegedűs Andrea: Repedések a jóerkölcs határain, avagy kritikai észrevételek az új Ptk. Családjog Könyvhez
23-33
   1. A házasság és a család védelmének elve (1.§)
25
   2. A jegyesség fogalma továbbra is hiányzik a Családjogi Könyvből
25-26
   3. Mind a Szakértői Javaslat, mind pedig a Javaslat mellőzi a házasságkötés előtti várakozási idő előírását
26
   4. A cselekvőképességgel összefüggő szabályok, eljárások
26
   5. Rokoni, hozzátartozói kapcsolat értékelése a relatív házassági akadályok körében (13.§)
27
   6. Az egyező akaratnyilvánításon alapuló bontás közjegyzői hatáskörbe utalása (21. § (1) bekezdés c) pontja)
27-28
   7. A házasfelek hűséggel tartoznak egymásnak
28
   8. A házastársi tartás egy évnél rövidebb házasság esetén (30. § (3) bekezdés)
28
   9. A vállalkozás kifejezés értelemzavaró használata
28
   10. A bejegyzett élettársi kapcsolat szabályai (Családjog Könyv, Harmadik Rész)
29
   11. A élettársi kapcsolat (Családjog Könyv, Negyedik Rész)
29-30
   12. A reprodukciós eljáráson alapuló vélelem (108. §)
30
   13. Ivarsejt és embrió adományozás
30
   14. Az apai elismerő nyilatkozaton alapuló vélelemnél a 109. § (3) bekezdését célszerű lenne kiegészíteni a szakértői javaslatban foglaltakkal
31
   15. Az ügyész perindítási joga
31-32
   16. Az örökbefogadás (132. § (3) bekezdés)
32
   17. A szülői felügyelet
32
   18. A rokontartás szabályainál (201-203.§§)
33
   19. Összegzés
33
Kovács Bálint: Társasági jogi problémák a házassági vagyonjogban
35-41
   1. Bevezetés
35
   2. Az üzletrész sorsa a vagyonközösség megosztása körében
35-36
   3. A vélelmezett hozzájárulás
36-39
   4. A nem tag házastárs felelőssége a társaság nevében kötött ügyletekért
39-41
Somfai Balázs: A gyermeki jogokról
43-55
   1. A gyermek, mint jogalany
43-46
   2. A gyermeki jogok védelmezői
46-55
      2.1 A gyermeki jogok védelme hazánkban
49-53
      2.2. A gyermeki jogok védelme nemzetközi szinten
53-55
Polgári jog és társasági jog
57-194
Andorkó Imre: A kisajátítás története(i), a kisajátítás történetének dilemmái
59-68
   1. A kisajátítás jogintézményének lehetséges előzményei Kampis György szerint
60-62
   2. A kisajátítás lehetséges előzményei a Harrer Ferencz és Balás Gábor szerint
62-67
   3. Záró gondolatok
67-68
Bán Dániel: Megjegyzések a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés új Ptk-beli szabályozásához
69-79
   1. Érvényesség és/vagy érvénytelenség?
70-73
   2. Kontraktuális felelősség
73-78
      2.1. Teljesítési kötelezettség
74-75
      2.2. Culpa in contrahendo
75-78
   3. Összegzés
78-79
Csöndes Mónika: A 2009. évi Ptk. 5:152 §-ának kritikája — mi érvényesíthető szavatossági és mi kártérítési igényként hibás teljesítés esetén?
81-95
   1. „Kárigény a szavatossági jog érvényesítése mellett” - a 2009. évi Ptk. 5:152. §-a
82-84
   2. A „csak a kellékszavatosságra meghatározott sorrend figyelembevételével” fordulat normatartalma
84-91
      2.1. A kellékszavatossági jogok sorrendje a 2009. évi Ptk-ban
85-86
      2.2. A szolgáltatás tárgyában bekövetkezett vagyoni érdeksérelem megtérítésének jogcímei
87-91
   3. Kritika a 2009. évi Ptk. 5:152 §-ához és a miniszteri indokoláshoz (a Szakértői Javaslathoz)
91-92
   4. Javaslat a szavatossági jogok sorrendjének újragondolására a 2009. évi Ptk. 5:152 §-ának kritikája tükrében
93-95
Fézer Tamás: Lehet-e büntetni a magánjog eszközeivel? Gondolatok a sérelemdíj funkciójáról
97-106
Fuglinszky Réka: Néhány gondolat a termékszavatosság jogintézményéhez
107-117
   1. A termékszavatosság előzményei
107-110
      1.1. Hazai előzmények
108-109
      1.2. Külföldi előzmények
109-110
   2. A termékszavatosság szabályai és dogmatikai besorolása
110-112
   3. A jogintézmény által felvetett kérdések és problémák
112-117
      3.1. Félúton a kellékszavatosság és a termékfelelősség között
113-114
      3.2. Vitaindító gondolatok a kellékszavatossági és termékszavatossági szabályok kölcsönhatásáról
115-116
      3.3. A termékszavatosság önellentmondása
116-117
Görög Márta: A személyhez fűződő jogok védelmét deklaráló generálklauzula
119-126
   Köszönet-nyilvánítás
119
   1. A személyhez fűződő jogok védelmét deklaráló generálklauzula
119-126
      1.1. Bevezető gondolatok, a megváltozott személyi viszonyok
119-121
      1.2. A személyhez fűződőjogok védelmének garanciája
121-126
Juhász Ágnes: Rendhagyó szerződéskötési módozatok, különös tekintettel a távollévők között kötött szerződésekre és a versenyeztetési eljárásra
127-136
   1. Bevezetés
127
   2. A rendhagyó szerződéskötési módozatokról általában
127-135
      2.1. A távollévők között kötött szerződések
129-130
      2.2. A versenyeztetési eljárás alapján kötött szerződések
130-135
   3. Záró gondolatok
135-136
Kecskés András: A felelős vállalatirányítás új intézményei a magyar társasági jogban
137-144
   1. A felelős vállaltirányítás (corporate governance) szabályozásának rendszere: a soft law és jogszabályi út
137-139
   2. Felelős vállalatirányítási intézmények a magyar társasági törvényben
139-144
      2.1. A konferencia-közgyűlés, illetőleg a távközlési eszközök és az informatika hatásai a befektetők jogaira
139-140
      2.2 A felmentvény
140-141
      2.3. A fizetőképességi nyilatkozat
141-142
      2.4. A részvénytársaságok egyszintű és a kétszintű irányítási modellje a magyar társasági jogban
142-144
Márton Mária: Speciális felelősségi alakzatok az új Polgári Törvénykönyvben, különös tekintettel az állatok által okozott károkért való felelősségre
145-151
Nagy Éva: Néhány megjegyzés a „Pénz- és hitelviszonyok” tervezett szabályozásához
153-160
   1. Hitel és kölcsön
154-158
   2. Fogyasztói kölcsönszerződés
158-160
Nemessányi Zoltán: A jogügyleti képviselet fajtái az új Ptk-ban és a DCFR-ben
161-172
   1. A jogügyleti képviselet a DCFR-ben
162-164
   2. A képviselet fajtái a DCFR-ben
165-170
      2.1. De lege ferenda javaslat a DCFR képviseleti szabályaihoz
169-170
   3. A jogügyleti képviselet két formája az új magyar Ptk.-ban (a 2009. évi CXX. törvényben)
170-172
Pusztahelyi Réka: A tulajdoni várományost megillető elővásárlási jog
173-181
Varga Nelli: A lízingszerződés és a fogyasztói kölcsönszerződés az újPtk.-ban
183-194
   1. Bevezető gondolatok
183
   2. A lízingszerződés az új Ptk.-ban
183-191
      2.1. A lízingszerződés fogalma
184-185
      2.2. Hasznok, terhek, kárveszély
185
      2.3. A dolog használata
185-186
      2.4. A hibás teljesítés
186-187
      2.5. A lízingdíj
188
      2.6. A lízingszerződés megszűnése
188-190
      2.7. A lízingszerződésre vonatkozó szabályozás értékelése
190-191
   3. A fogyasztói kölcsönszerződés az új Ptk.-ban
191-193
   4. A fogyasztói pénzügyi lízingszerződés és a fogyasztói kölcsönszerződés kapcsolata
193-194
Polgári eljárásjog
195-257
Horváth E. Írisz: KEP-Zavar? Néhány kérdés a kis értékű perek kapcsán
197-204
   1. Bevezetés
197
   2. A kisértékű per
197-198
   3. „Kisértékű per” - „kis perértékű ügy”
198-199
   4. Kisértékű per - különleges per?
199-200
   5. A kisértékű perek szabályainak alkalmazhatósága
201-202
   6. Egymillió forint értékhatár
202-203
   7. Összegzés
204
Nagy Adrienn: Kritikai megjegyzések a fizetési meghagyásos eljárás reformjáról
205-214
   1. A fizetési meghagyásos eljárás reformjának alapvető indokai a 2008. évi XXX. törvényben
206-208
   2. A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem érdemi vizsgálatának eltörlése
208-209
   3. A fizetési meghagyásos eljárás kötelezővé tétele az értékhatár megemelése mellett
209-211
   4. A 2009. évi L. törvény újítása - a fizetési meghagyásos eljárás a közjegyzők hatáskörében
211-213
   5. Összegzés
214
Nyilas Anna: A kis értékű követelések egyszerűsített eljárása az európai jogharmonizáció fényben
215-221
Osztovits András: Új magyar polgári perrendtartás szükségességéről
223-234
   1. Az új polgári perrendtartás elméleti előkérdései
224-228
      1.1. bírói szerepfelfogás
224-225
      1.2. alapelvek
225-226
      1.3. perorvoslati rendszer
226-228
      1.4. különleges perek
228
   2. Az új polgári perrendtartás tartalmi határairól
229
   3. A közösségi jogaikotás hatása a nemzeti Pp-re
229-232
   4. Pp. kodifikáció nemzeti jogrendszeri keretek között?
232-233
   5. Összegzés
233-234
Szalai Péter: Kritikai észrevételek a Polgári perrendtartás legújabb módosításához
235-245
   1. A módosítások főbb pontjai
236-241
   2. A vázolt módosításokkal kapcsolatos észrevételek
241-243
   3. Összefoglalás
243-245
Wopera Zsuzsa: Kritikai megjegyzések az ideiglenes intézkedés céljának átértelmezéséről a vállalkozások egymás közötti pereiben
247-257
   1. Bevezető gondolatok a vállalkozások egymás közötti jogvitáira vonatkozó különös szabályozás szükségességéről
247-248
   2. Ideiglenes intézkedések a perindítást megelőzően
248-250
      2.1. Ideiglenes intézkedés a perindítást megelőzően, a gondnoksági perek körében
249
      2.2 Ideiglenes intézkedés a perindítást megelőzően a szellemi tulajdonvédelem területén
249-250
   3. Ideiglenes intézkedés a vállalkozások egymás közötti jogvitáiról szóló tervezetben
250-251
   4. A 2009. évi LXVIII. törvény ideiglenes intézkedésre vonatkozó szabályai
252-257
Contents
259-261