Rendszeres svéd nyelvtan szerkezeti útmutatóval és példatárral corvina logo

Szerző: Mervel Ferenc
További szerzők: Csatlós János; Friberg, Bengt; Váradi György
Cím: Rendszeres svéd nyelvtan szerkezeti útmutatóval és példatárral
Megjelenési adatok: Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. | ISBN: 963-05-6472-6

coverimage Nyelvtan és költészet első pillantásra távol esik egymástól, e kettő mégis elválaszthatatlan. Mérvéi Ferenc új nyelvkönyvének megjelenésekor egy Kosztolányi-idézet jutott eszembe: Az én koromban beszéltek a falban a drótok, a lelkek. Az én koromban vad, bábeli nyelvzavarok feleseltek. A vers megjelenése óta eltelt ugyan két nemzedék, de azóta sem kisebb annak a szüksége, hogy az emberek közelebb kerüljenek egymáshoz, beszélni tudjanak egymással. Az emberi beszéd szolgálata egy nagy, európai humanista hagyomány része, az elszigetelődés, a a magáramaradás ellenszere. Ki tudná ezt jobban, mint a menekült? Amikor én 1956-ban Svédországba kerültem, így neveztek bennünket, egyenesen, kendőzetlenül. Ma bevándorlónak tisztelik az új jövevényt, mintha ez változtatna nehézségein. Ami lényegesen változtathat, az a Mervel Ferenc-féle tevékenység, mely a ködösítő bürokrata zsargon és a materiális anyagi segítség mellett és fölött azzal tesz szolgálatot, hogy a jövevényt bejuttatja egy addig zárt emberi és kulturális közösségbe: otthont ad neki. Mervel Ferenc nyelvtana emberi szolgálattétel, mely ugyanakkor magán viseli a kompetens szakember munkájának minden ismertetőjelét. Bibliográfiája a garancia rá, hogy a modem nyelvtudomány leglényegesebb alapműveinek eredményeire támaszkodott, de ezek néha túlságosan elvont tételeit a mindennapi életből vett konkrét példákkal eleveníti meg. Mindezeken túl külön élvezetet jelentenek nyelvtani példatárának mondatai. Ezekből nemcsak svéd nyelvtant, de ízes, jó magyarságot is tanulhat az olvasó. Itt már az irodalmár-nyelvész fogalmaz elismerésreméltó könnyedséggel és találékonysággal. Ez annál nagyobb teljesítmény, mert fordításai a lehető legközelebbről követik az eredeti svéd mondatok szerkezetét. Mervel Ferenc nyelvész-munkássága eddig körülbelül fél tucat kötetet eredményezett és eredetileg a Svédországba került magyarok szükségleteiből indult ki. Legújabb magyar-svéd nyelvtana már általánosabb célokat követ: nélkülözhetetlen minden magyar nyelvű érdeklődőnek, aki meg akar ismerkedni a svéd nyelv titkaival. Szakszerűség és vonzó forma egyesül benne, olyannyira, hogy - egyik svéd méltatója szerint - szinte a svéd olvasó is kedvet kap a magyartanulásra. Bar a próféta szólna belőle! És hogy a nyelvészetet befejezésül ismét összeházasítsam a költészettel, egy másik idézethez fordulok, egy némileg önkényesen alkalmazott, de ez esetben annál helytállóbb idézet-töredékhez (ki ne ismerné?): nem sekély e kéj, forgatni e nyelvtan lapjait. (...) Redan första gången jag hade glädjen att se igenom delar av Svensk grainnatik för ungersktalande av Frans Mervel i manuskript, greps jag av en häpen beundran. Var det möjligt att det nu förelåg, fix och färdig, en så kvalitativt högtstående och tillsynes - för praktiska ändamål - uttömmande grammatik rörande ett så litet språkområde scm de svensk-ungerska sammantagna utgör? Visst kan vi förvänta oss exempelvis en gedigen tysk grammatik för ungrare och en solid engelsk språklära för svenskar, och sådana har förstås också länge funnits att tillgå. Men en fullständig svensk grammatik för ungersktalande som fyller mycket hcgt ställda språkliga krav, både teoretiskt och praktiskt?
Kategóriák: Nyelvtudomány
Tárgyszavak: Nyelvtan, Svéd, Svenska, Grammatik
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap
Mervel Ferenc svéd nyelvtana elé
Förord
Néhány szó a svéd nyelvről
1.0. Nyomaték, hangsúly, ritmus
1-12
   A főhangsúly
1-5
      Rendhagyóság
4-5
   Két szó, egy nyomaték
5
   Egy szó, két nyomaték
5-6
   Nyomatékos szuffixumok
6
   A zenei hangsúly
7
   Kettős zenei hangsúly
8-12
1.1. A beszéd és az írás
13-23
   A magánhangzók
14-17
   A mássalhangzók
17-23
   Redukció
23
2.0. A főnév
24-30
   A főnév határozatlan alakja
24
   ’EN’-főnevek
24-29
   ’ETT’-főnevek
29-30
2.1. A főnévragozás
31-40
   Többes szám
31-40
      I. osztály
31
      II. osztály
32-33
      III. osztály
33-37
      IV. osztály
37
      V. osztály
38-40
2.2. Egyes szám, határozott alak
41-52
   Többes szám, határozott alak
45-49
   Főnévragozási táblázat
50-52
2.3. A névelők használatáról
53-60
2.4. A főnév esetalakjai
61-65
3.0. A jelzői melléknév
65-66
3.1. A melléknév határozatlan alakja
66-72
   A melléknév többes száma
67-70
      Rendhagyóság
68-69
      Összefoglaló
70
   Ragozhatatlan melléknevek
70-71
   Főnévként használt melléknevek
72
3.2. A melléknév határozott alakja
72-75
   Rendhagyóság
73
   Ragozási táblázat
74-75
3.3. Fokozás
75-88
   Az összehasonlítás
77-78
   Nyomósító szóval álló középfokú alak
78
   A fokozott melléknév ragozása
78-80
   Nyomósító szóval álló felsőfok
80-81
   Összefoglaló táblázatok
82-84
   A felsőfok határozatlan és határozott alakja
85
   Főnévként használt melléknevek
85-87
   A melléknév jelzője
87-88
   Megszólítás
88
   Általánosítás
88
4.0. A határozószó
89-103
   Igenlő és tagadó szavak
97
   Mondathatározók, mozgó v. >vándorló< határozószók
97-98
   Helyük a mondatban
98-101
   Fokozásuk
101-103
   Határozószó + viszonyszó
103
5.0. A számnév
103-112
   1. Tőszámnevek
103-104
   2. Sorszámnevek
104-105
   Törtszámok, tizedek, századok
105-106
   Mértékegységek
106
   A ’halv’ / ’halvt’ használatáról
106
   A négy számtani alapművelet
106
   Az óra
107-108
   Születési adatok
108
   Tőszámnévből képzett főnév
108-109
   Példák a -tál és a -tals használatára
109-110
   Gyakoriságot jelölő kifejezések
110
   Melléknévként használt számneves összetételek
110
   A »huszadik század< fordítása
110
   Határozós szerkezetek
110-111
   Keltezés
111
   Régies alakok
111
   Rendhagyó összetételek
111
   A főnévként használt számnevek birtokos esete
112
   Nyomósító szavak
112
   Költői túlzás
112
6.0. A névmások szerepe
113-118
   Példák a ’det' használatára
114
   ’DET ÄR ’DET FINNS
114-115
   ’DET LIGGER/STÅR/SITTER ’
115
   ’DET K0MMER/GÅR ’
115
   ’DET B0R/HÄNDER/SAKNAS/FATTAS ’
115-116
   ’DET’-tel álló válaszminták
117-118
6.1. A személyes névmás
118-123
   Alanyeset
119
   Tárgy- és részes eset
119-120
   A megszólítás
121-122
   A visszautaló jelölés
122-123
6.2. A visszaható névmás
123-125
   Az ikes igék svéd megfelelői
124-125
6.3. A birtokos névmás
125-131
   Jelzői helyzetben
127
   Állítmánykiegészítőként
127
   Több birtok esetén
128
   Példák a SIN/SITT/SINA használatára
128-129
   Összehasonlító kifejezésekben
130
   Összevont mondatokban
130-131
6.4. A vonatkozó névmás
131-133
   A birtokos körülírása
132-133
   Vonatkozó határozók
133
6.5. A kölcsönös névmás
134
   Birtokos esete
134
6.6. A meghatározó névmás
135
   A szerkezetben használt főnév alakja
135
6.7. A mutató névmás
135-138
   Szövegben, tájnyelvi kifejezésekben
136-137
   A hímnem -e ragja
137-138
6.8. A kérdő névmás
139-143
   Közvetlen kérdés
140
   Függő beszédben szereplő kérdés
140-142
   Viszonyszóval álló névmásos szerkezetek
142-143
6.9. A határozatlan névmás
143-150
   Mikor a megfelelő magyar mondatban is szerepel
143
   Mikor a magyar mondatból kimarad
143-144
   Tárgyként, részeshatározóként
144-145
   A ’nágon’ és a 'någonting’ használatáról
145
   A ’nágon’ szerepe a kérdő mondatban
145-147
   Az INGEN/INGET/INGA és az INGENTING felbontása
147
   Mikor ismeretlen birtokra kérdezünk
147-148
   ’INGEN’-nel álló kérdő szerkezet
148-150
7.0. Az ige
151-152
7.1. Gyenge igék
152-154
   Első igeosztály
152
   Második igeosztály
152-153
   Harmadik igeosztály
153-154
   Rendhagyó igék
154
7.2. Erős igék
154-155
7.3. A gyakrabban használt erős és rendhagyó igék jegyzéke
155-156
7.4. Segédigék
157-168
   Időbeli segédigék
157-158
   Módbeli segédigék
158-165
   Passivum képző segédigék
165-168
7.5. Igeidők és igemódok
167-181
   Kijelentő mód
167-173
      I. Presens (jelen idő)
167-168
      II. Preteritum (egyszerű v. elbeszélő múlt)
168-170
      III. Perfektum (presens perfekt v. összetett múlt)
170-171
      IV. Pluskvamperfektum (összetett régmúlt)
171-172
      V. Futurum (Jövő idő)
172-173
   Az igeidők egyeztetése
173-174
   Kötőmód
174-176
   Felszólító mód
176-178
   Az udvarias kérés
178-179
   A tiltás
179-180
   Feltételes mód
180-181
      Valóságos feltétel
180
      >Ha lenne <
180-181
      >Ha lett volna <
181
      Udvarias kérdés
181
      Óhaj
181
      Utólagos meggondolás
181
7.6. Az igenevek
182-202
   I. Infinitiv
182-184
   II. Supinum
184
   III. Presens particip (folyamatos melléknévi igenév)
184-185
   IV. Perfekt particip (befejezett melléknévi igenév)
185
   Képzésmódja
186
   Igeosztály szerint rendszerezett példák
187-188
   A perfekt particip határozott alakja
188
   Használatának feltételei
188-189
   S-Passivum
190-192
   Deponens (álszenvedő) igék
192
   ’DET FINNS ’
192-193
   ’FINNS DET ?’
193
   ACTIVUM, PASSIVUM. Összefoglaló nyelvtani táblázat
194
   >Abszolút< értelemben használt -s végű igék
195
   Kifejezések, szófordulatok
196
   Személytelen igék
197
   Tárgyas ('Transitiv') és tárgyatlan ('Intransitiv') igék
197-199
   Elváló és nem elváló igekötők
199-201
   A hangsúlyos igekötő (partikula)
201
   Mikor elhagyható előle az ige
201-202
8.0. A viszony szó
202-207
   Amikor az elöljáró a sor végén kullog
206-207
9.0. A kötőszó
207-210
   Mellérendelő
207-209
   Alárendelő
209-210
10.0. Az indulatszó
210-212
   Birtokos névmással szerkesztett kifejezések
211
   Felkiáltások
211
   Köszönési formák
211-212
11.0. A szórend
212-271
   Főmondat
212-215
   Mellékmondat
215-216
   A tagadószó / mozgó v. >vándorló< határozószó helye a fő- és a mellékmondatban
216-217
   Mondatszerkesztés - Gyakorlati útmutató és példatár
217-218
   Állítmánykiegészítős mondatok
218-219
   Szenvedő szerkezetek
219
   A kijelentő mondat vázlata
219
   A kérdő mondat felépítése
220
   A határozók helye
220
   Ha a mondatot nem alany vezeti be
221-222
   Tárgy a mondat élén
222
   Mellékmondattal bevezetett főmondat
222
   A tagadószó / mozgó v. >vándorló< határozószó helye ’har’/’hade’-val összetett ige esetén
222-223
   Szórend-sémák (Főmondat, mellékmondat)
223-224
   >Mozgó< mellékmondat
224
   Egyszerűbb mellékmondat szerkezeti felépítése
224-225
   Implikatív mellékmondat
225
   Rendszerezett példamondatok
225-231
      1. ’att’ bevezetésé mellékmondat
225-226
      2. Időhatározói mellékmondat
226
      3. Okhatározói mellékmondat
226-227
      4. Feltételes mellékmondat
227
      5. Megengedő mellékmondat
227-228
      6. Célhatározói mellékmondat
228
      7. Következményes mellékmondat
228
      8. Összehasonlító mellékmondat
229
      9. Kérdő mellékmondat
229-230
      10. Vonatkozó mellékmondat
230-231
   A lehetséges, az irreális és a be nem teljesült feltétel kifejezése
231
      1. Lehetséges feltétel
231
      2. Irreális v. be nem teljesült feltétel
231
   A tárgy helye a viszonyszós és a részeshatározós kifejezésekben
232
      1. (till, at = -nak, -nek)
232
      2. (részeshatározói szerkezetben)
232
   ’ATT’ és ’FÖR ATT’ bevezetésé infinitiv szerkezetek
232
   Rövidített célhatározói mellékmondat
233
   A nyomatékos kiemelés
233
   Képzett és összetett szavak
234-239
      I. Szóképzés elő- és utóképző segítségével
234
   Hagyományos szuffixumok
239-248
   Szuffixummal képezhető szóláncok
248-249
   Ritkábban előforduló görög-latin eredetű prefixumok
249-250
   Csonkítással képzett deverbális főnevek
250
   A szóösszetétel
251
   A főnévi összetétel nyelvtani neme
251-253
   Mikor az előtag nem kap kötőragot
253-255
   Mikor az előtag elveszti végmagánhangzóját
255-256
   Mikor az előtag végmagánhangzója megváltozik
257-258
   Régies összetételek
259
   Képzős főnévi összetételek
259-260
   Kurtítások, betűszók, szóösszevonások
260
   Becenevek
261
   Az -is végű főnevek
261
   Több tagból álló elnevezések rövidítése
261
   Mikor az összetett szó nem kap két nyomatékot
262
   Példák a ’tro’, a ’tycka’ és a 'tänka’ használatára
263-266
   Fosztóképzőink svéd megfelelői
266-268
   A mondat súlypontja
269
   Szembeállító hangsúly
269
   Érzelmi hangsúly
269
   Befejezés
270
   Továbbfutó intonáció
270
   Mondatzáró intonáció
270
   Különböző mondattípusok hangsúlymintái
270-271
Mondatszerkesztési táblázatok
272-273
Nyelvtani szójegyzék
274-275
Elválasztás, írásjelek
275
Tartalomjegyzék
276-280
Tárgymutató
281
Irodalom
283
Előszó az első kiadáshoz
285
Recension
286-287