Magyar iskolatípusok, 996-1990

Több, mint 150 iskolatípus kerül szóba ebben a magyar történeti iskolatipológiában. A legjelentősebb iskolatípuséi ezek. amelyek zömét a szakirodalom is említi. Szabatos leírásuk, egymásból való viszonyuk és fejlődésrajzuk bemutatása, rendszer-befoglalásuk azonban eddig még nem történt meg. Szerény munkánk nem teljes, még sok kiegészítést, csiszolást, pontosítást kíván. Azt is jó! tudjuk, hogy a felsorolt alapvető iskolatípusokon kívül számos jelentős és fontos oktató-nevelő intézmény működött hazánkban az elméit ezer esztendő alatt. De nem tudtunk kitérni a különféle tanfolyam jellegi iskolákra, esti és levelező oktatási szervezetekre és hasonlókra. Mégis reméljük, hogy összefoglalásunk - mint első' kísérlet e témakörben - segítséget tud adni nemcsak az iskolatörténet kutatóinak, a magyar nevelés története iránt érdeklődőknek, hanem a jelen és a jövő hazai iskolarendszerét jelenleg tervezőknek, az erről vitatkozóknak is. Sőt talán ösztönzést adhat az utópiák elkerüléséhez is... (...) A hazai neveléstörténeti szakirodalom "népiskola" névvel nevezi azt az alsó-szintű iskolatípust, amelyben a tanulóik anyanyelvükön - a tanító vezetésével - megtanulták vallási, erkölcsi és állapotbeli kötelességeiket; a magasabb Iskolába készülők elsajátították az elemi készségeket (olvasás, írás, számolás). illetőleg a latin nyelvtan elemeit. Az első hivatalos hazai rendelkezést 1580-ban fogalmazták meg a népiskoláról, az Oláh Miklós esztergomi érsek elnöklete alatt ülésezett nagyszombati zsinaton. E kezdeti népiskola tananyaga és szervezete a 17-18. század folyamán jelentősen bővült. A 19. század közepe előtti Időszakban a korabeli tanügyi szaknyelvben a .népiskola'’ megnevezés nem volt használatos. különféle más nevekkel illették ezt az iskolatípust. (ld. Általánosan képzi alsó szinti iskolák.) Eötvös József 1868. évi 38. törvényinek címe: „a népiskolai oktatás tárgyában”. A törvény 8. paragrafusában a következő „népoktatási tanintézetek"-ét sorolja fel: elemi népiskola, felsőbb népiskola, polgári iskola, tanitóképezde. A 48. paragrafus szerint „az elemi népiskolai oktatás", vagyis az elemi népiskola két részlegből áll: a hat évig tartó mindennapi 'elemi népiskolából, valamint a három évre terjedő ismétlő elemi népiskolából. Ezért a kétfajta népiskola tananyagát együttesen tartalmazó tantervek címlapján a név többes számban szerepel: ..Tanterv az elemi népiskolák számára”. Hamar leegyszerűsödött azonban a két tagozat megnevezése a pedagógiai köznyelvben: „elemi népiskola" névvel általiban a mindennapi elemi népiskolát, „ismétlő iskola” megnevezéssel pedig az ismétlő elemi népiskolai tagozatot jelölték. Az 1921. évi 30. törvény így különböztette meg a népiskola két tagozatát: a szülő köteles gyermekét „1/ hat éven át elemi népiskolai, 2/ továbbá három tanéven át továbbképző (ismétlő) népiskolai oktatásban részesíttetni.” Ez utóbbi hivatalos neve 1935-től: általános továbbképző népiskola: változata 1938-tói: mezőgazdasági népiskola. (Ld. Általánosan képző alsó szintű iskolák) Az általános iskola 1945-48 közötti kiépülése óta a hazai tanügyi szaknyelvben nem szerepe! a „népiskola” név.