Az igazgató vezetői hatáskörének alakulása a felszabadulástól 1985-ig

1945-ben az Ideiglenes Kormány 6650/1945. ME sz. rendelete meghatározta az általános iskola megszervezését. Az l. §. alapján:,A-népiskola 1—8. és a gimnázium, illetőleg a polgári iskola 1—4. osztályai helyett .általános iskola’ elnevezéssel új iskolát kell szervezni. ” A magyar közoktatás legnagyobb tette a felszabadulás után az általános iskola létrehozása volt. Az iskola vezetésének alakulását akkor az 1942-ben kiadott Rendtartás határozta meg, mindaddig, amíg a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az egyes iskolatípusokra különböző időpontokban nem adott ki külön útmutatást az igazgató kiválasztására, kinevezésére és hatáskörének meghatározására. Érdemes — ha röviden is — feleleveníteni, hogy az 1942-es Rendtartás hogyan fogalmazza meg az iskola igazgató feladatait, megbízásának módját. A népiskolákra vonatkozó Rendtartás 5. fejezet 61—64.§-a foglalkozik a népiskola vezetésével, az igazgatók megbízásával. E szerint az állami népiskolában az igazgatót a tankerületi királyi főigazgató bízta meg az igazgatással, a királyi tanfelügyelő javaslatára. A tanfelügyelő három tanító személyére tett javaslatából a főigazgató választotta ki az iskola igazgatóját. A községi népiskolában az igazgatót a királyi tanfelügyelő bízta meg. A Rendtartás kimondja, hogy az igazgatói megbízásnál csak a nevelési, az oktatási és a közszolgálati szempontokat lehet figyelembe venni. Ez a közszolgálati szempont gondolom, senkit nem vezet félre, és világos, hogy ez az adott társadalmi renddel való azonosulás igényét jelenti. Az igazgató feladatát és hatáskörét a Rendtartás 64. §-a a következőkkel kezdi: „Az igazgató a népiskola felelős vezetője, a tanítótestületi értekezletek elnöke, a közoktatásügyi hatóságok rendelkezéseinek és a tanítótestület határozatainak végrehajtója. Irányítja és ellenőrzi a tanítók, nevelők oktatómunkáját, intézi a népiskola iroda ügyeit és őrzi annak pecsétjét.” Az igazgató tehát az iskola felelős vezetője. Amikor a Rendtartás részletesebben fejti ki feladatait, akkor világossá válik, hogy ez a vezetés elsősorban a végrehajtásra vonatkozik, tehát egyrészt a felsőbb szervek intézkedéseinek, döntéseinek betartását és azok végrehajtását kellett biztosítania, másrészt ezek ellenőrzése is feladatkörébe tartozott.