Magyar
English
Az Európai Parlament a Bíróság előtt
Szerző:
Mohay Ágoston Cím: Az Európai Parlament a Bíróság előtt
Alcím: Az Európai Unió Bírósága gyakorlatának hatása az Európai Parlament intézményi pozíciójára
Sorozatcím: Studia Europaea | Jurisprudentia et Practica ; 3.
Megjelenési adatok: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Európa Központ - Publikon, Pécs, 2012. | ISSN: 2062-5049 | ISBN: 978-615-5001-64-2
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1996 óta működő Európa Központ a pécsi felsőoktatás és kutatás, a régió közigazgatása és civil életének szereplői számára működésének első évtizedében széles körben és jó eredménnyel szolgálta alapító okiratában megfogalmazott célkitűzéseit. Az európai integrációról szóló általános és különös ismeretek oktatása és terjesztése, hosszabb és rövidebb távú képzések, konferenciák országos elismerést hoztak a Központnak. Az oktató és kutató munka termékei a Studia Europaea sorozat köteteiben láttak napvilágot. A 2004 utáni években, Magyarország uniós csatlakozását követően, a Központ célkitűzéseinek átalakítása és tevékenységének újragondolása időszerűvé vált. Az elv, amelyet a Központ jelenlegi formájában követni kíván, a tudomány és gyakorlat egy-
másra utaltságának elismeréséből és tiszteletéből fakad. Ennek jegyében a Központ - többek között - kísérletet tett könyvsorozatának újraindítására A STUDIA EUROPAEA sorozat papíralapú és online elemei: • Fontes Juris - dokumentumok, jogforrások közlésére fenntartott kiadvány, • Jurisdictio - a bírói gyakorlat bemutatásának és elemzésének helye, • Jurisprudentia et Practica - a jogászi tevékenység tudományos megalapozását jelentő müveket (monográfiákat, tanulmánygyűjteményeket, doktori disszertációkat) befogadó kötetek sorozata, valamint a • CERE Working Papers - az Európa Központ - angol nevén: Centre for European Research and Education (CERE) - magyar és külföldi előadói és kutatói által rendelkezésre bocsátott rövidebb-hosszabb tudományos közlemények idegen nyelvű, online megjelenési fóruma.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Európai Unió, Bíróság, Európai Parlament Európai Bíróság, Esetjog
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Európai Unió, Bíróság, Európai Parlament Európai Bíróság, Esetjog
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
[1]
Címlap
[2]
Impresszum
[3]
Előszó
[4]
Tartalomjegyzék
5-9
I. FEJEZET: BEVEZETÉS
11-13
1. A témaválasztás indokolása
11
2. A kutatás során alkalmazott módszerek
11-12
3. A kutatás célja - az értekezés hipotézisei
12-13
II. FEJEZET: AZ EURÓPAI PARLAMENT PERKÉPESSÉGE
14-39
1. Az Európai Parlament, mint beavatkozó
14-17
2. Az Európai Parlament perképessége a mulasztási eljárásban
17-20
2.1. Az Európai Parlament felperesi pozíciója
17-19
2.2. Az Európai Parlament alperesi pozíciója
20
3. Az Európai Parlament perképessége a semmissé nyilvánítási eljárásban
20-35
3.1. Az Európai Parlament alperesi pozíciója
21-27
3.1.1. Előzmények: a 230/81. és 108/83. sz. Luxemburg kontra Parlament ügyek elfogadhatósági kérdései
21-22
3.1.2. A Les Verts-ügy
22-25
3.1.3. A Parlament tisztán belső hatású, illetve harmadik személyek vonatkozásában joghatás kiváltására alkalmas aktusainak elhatárolása
25-27
3.2. A Parlament felperesi pozíciója
27-35
3.2.1. A komitológia-ügy
27-29
3.2.2. A komitológia-ügy kritikája
29
3.2.3. A Csernobil-ügy
30-32
3.2.4. A Csernobil-ügy értékelése
33
3.2.5. A Parlament perképességének további alakulása a semmissé nyilvánítási eljárás kapcsán Maastrichttól Lisszabonig
33-35
4. A Parlament részvétele előzetes döntéshozatali eljárásokban
35
5. Véleménykérés az Európai Uniótervezett nemzetközi megállapodásai kapcsán
36
6. A Parlament, mint a Bíróságnak tájékoztatást nyújtó intézmény
36
7. A Parlament bíróság előtti eljárásának eljárási-adminisztratív kérdései
36-39
7.1. Döntés bírósági eljárás kezdeményezéséről
37
7.2. A Parlament Jogi Szolgálata
37-38
8. A Parlament a Bíróság előtt - összegzés
38-39
III. FEJEZET: AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA ESETJOGÁNAK HATÁSA A PARLAMENT ÖSSZETÉTELÉRE, SZERVEZETÉRE ÉS MŰKÖDÉSÉRE
40-117
1. Az európai parlamenti választójog jogosulti körének értelmezése a Bíróság gyakorlatában
40-61
1.1. A Matthews-ügy és utóélete - az európai parlamenti választójog kiterjeszthetősége
41-53
1.1.1. Gibraltár sajátos státusza és helyzete az uniós jog szempontjából
41-42
1.1.2. A Matthews-ügy
42-43
1.1.3. A Spanyol Királyság kontra Egyesült Királyság ügy
44-51
1.1.3.1. Az ügy körülményei
44-45
1.1.3.2. A Bíróság előtti eljárás
46-51
1.1.4. Az ügyek jelentősége és a Lisszaboni Szerződés esetleges hatása
51-53
1.2. Az Ernán és Sevinger ügyek - Az európai parlamenti választójog korlátozhatósága
53-61
1.2.1. Az Eman és Sevinger ügyek tényállása
53-54
1.2.2. Aruba helyzete az uniós jogban
54
1.2.3. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések és a Bíróság válasza
54-58
1.2.4. Az előzetes döntés következményei
58-59
1.2.5. Az ügyek jelentősége
59-61
2. Mandátumvizsgálat az Európai Parlamentben - mire terjednek ki a Parlament jogai?
61-68
2.1. Az Olasz Köztársaság és Donnici kontra Parlament ügyek
61-66
2.1.1. Az Európai Parlament határozata
62-63
2.1.2. A Bíróság előtt indult eljárások és a felek érvei
63-64
2.1.3. A Bíróság ítélete
64-66
2.2. A képviselői hely megüresedése
66-68
2.3. Az ügyek jelentősége
68
3. A Parlament önigazgatási-önszervezési joga
68-69
4. A parlament szervezeti felépítése: a közös politikai meggyőződés, mint a frakcióalapítás feltétele
69-85
4.1. A Független Képviselők Technikai Csoportja létrejöttének körülményei
70-72
4.2. A Törvényszék (Elsőfokú Bíróság) előtt indult ügyek
72
4.3. Az elfogadhatóság problémája
72-73
4.4. Az ügy érdeméhez tartozó kérdések
74-82
4.5. A Bíróság elé terjesztett fellebbezések
82-84
4.6. Az Európai Parlament Eljárási Szabályzatának módositása az ítéletek fényében
84-85
4.7. Az ítéletek jelentősége
85
5. A Parlament ülésszakának értelmezése és a képviselők mentelmi joga
85-94
5.1. Az Európai Parlament ülésszakai
85-87
5.2. Az ülésszak időtartama és a mentelmi jog összefüggései
87-89
5.3. A mentelmi jog felfüggesztéséről való döntés
90-92
5.4. A mentelmi jog terjedelme
92-94
6. Az Európai Parlament székhelyének és működési helyeinek kérdése
94-116
6.1. Az Európai Parlament működései helyeinek kialakulása
95-96
6.2. A 230/81. számú Luxemburg kontra Parlament ügy
96-99
6.2.1. Az Európai Parlament elfogadhatósági kifogásai
96-97
6.2.2. Az ügy érdemét érintő kérdések
97-99
6.3. A 108/83. sz. Luxemburg kontra Parlament ügy
99-100
6.3.1. Az elfogadhatóság kérdése
99-100
6.3.2. Az ügy érdeméről
100
6.4. A 358/85. és 51/86. sz. Franciaország kontra Parlament egyesített ügyek
100-102
6.4.1. Az elfogadhatóságról
101
6.4.2. Az ügy érdemét érintő kérdések
101-102
6.5. Az EP 1989-es szervezeti állásfoglalása
103
6.6. A C-213/88. és C-39/89. sz. Luxemburg kontra Parlament egyesített ügyek
104-106
6.6.1. Az elfogadhatóság kérdése
104
6.6.2. Az ügy érdeméről
104-106
6.7. Az 1992. évi edinburghi európai tanácsi döntés és az EP új strasbourgi épületének megépítése
106-107
6.8. A C-345/95. sz. Francia Köztársaság kontra Parlament ügy
107-110
6.8.1. Az elfogadhatóságról
108
6.8.2. Az ügy érdeméről
108-110
6.9. Az Amszterdami Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv az intézmények székhelyéről és a Parlament kapcsolódó szervezési újításai
110-111
6.10. Kampány az egységes székhelyért
111-113
6.11. Franciaország kontra Parlament harmadszor-folytatódik a végtelen történet?
114-116
7. Összegzés: a Parlament összetételének, szervezetének és működésének értelmezése a Bíróság gyakorlatában
116-117
IV. FEJEZET: AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA ESETJOGÁNAK HATÁSA A PARLAMENT HATÁSKÖREIRE
118-170
1. Véleményező-konzultatív hatáskör
118-119
2. Ellenőrző hatáskör: a képviselői kérdésfeltevés joga
119-121
2.1. A Stauner-ügy
119-121
2.2. Értékelés
121
3. Ellenőrző hatáskör: a Bizottság végrehajtási tevékenységének kontrollálása bírósági eljárások útján
121-124
3.1. A PNR-ügy
122-123
3.2. A Fülöp-szigeteki határbiztonsági projekt ügye
123-124
3.3. Értékelés
124
4. Keresetindítás a Bíróság előtt - a parlamenti ellenőrzés közvetett eszköze
124-127
4.1. Keresetindítási jog a mulasztási eljárásban
125-126
4.2. Keresetindítás a semmissé nyilvánítási eljárásban
126-127
4.3. Értékelés
127
5. A bírósági esetjog hatása a Parlament költségvetési hatáskörére
127-133
5.1. A költségvetési kiadások kategorizálása
128-129
5.2. A nem kötelező kiadások növelésének legnagyobb mértéke
129-130
5.3. Mulasztás-e a költségvetési tervezet elő nem terjesztése?
130-131
5.4. A költségvetési ellenőrzési hatáskör határai
131-132
5.5. Az ügyek értékelése
132-133
6. A Bíróság gyakorlatának hatása az EP jogalkotási hatáskörére
133-169
6.1. Az Európai Parlament jogalkotási részvételének célja
134-135
6.2. Az EP részvétele a konzultációs eljárásban
135-144
6.2.1. A parlamenti vélemény bevárásnak kötelezettsége
135-137
6.2.2. Az EP Eljárási Szabályzatának módosítása az izoglükóz-ítéletek fényében és a konzultáció időpontjának kérdése
138
6.2.3. Az ismételt konzultáció kérdése
139-142
6.2.4. A konzultáció késleltetésének korlátja - a jóhiszemű együttműködés kötelezettsége
142-143
6.2.5. Összegzés
143-144
6.3. A parlamenti jogalkotó hatáskör kiteljesedése: az EP részvétele az együttműködési és a rendes jogalkotási (együttdöntési) eljárásban
144-147
6.3.1. Az együttműködési eljárás
144
6.3.2. A rendes jogalkotási eljárás
145
6.3.2.1. Az egyeztetőbizottság hatásköre
145-147
6.4. Összegzés helyett, avagy törvényhozás-e az Európai Parlament?
147-148
6.5. A jogalap-viták
148-170
6.5.1. A jogalap-viták genezise: a 45/86. sz. Bizottság kontra Tanács ügy
149-150
6.5.2. A titándioxid-ügy
150-151
6.5.3. A jogalap-viták megoldásának logikai sémája a Bíróság gyakorlatában
151-153
6.5.4. A kettős jogalap megítélésének újragondolása?
153-156
6.5.5. A szekunder (másodlagos) jogalap megengedhetősége
156-158
6.5.6. A kisegítő hatáskör alkalmazásának kontrollálása és a parlamenti kompetenciák szélesítésére tett kísérletek
158-165
6.5.6.1. Az EUMSz. 352. cikk (EKSz. 308. cikk) alapján történő jogalkotás jogszerűségének ellenőrzése
159-161
6.5.6.2. A Parlament törekvése kompetenciái határainak jogalap-viták általi szélesítésére
161-165
6.5.7. „ Pillérek közötti ’’jogalap-viták
165-167
6.5.8. A jogalap-viták jelentősége
167-169
7. A Parlament hatáskörei a Bíróság értelmezésében - összegzés
169-170
V. FEJEZET: ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KONKLÚZIÓK
171-180
1. Az intézményi egyensúly elvének garantálása
171-174
1.1. Az elv fogalma
172
1.2. Az intézményi egyensúly elve érvényesülésének biztosítása a Parlamentet érintő esetjogban
172-174
2. Az Európai Parlament, mint a képviseleti demokrácia letéteményese
174-177
3. A Bíróság releváns jogfejlesztő-jogértelmező tevékenységének értékelése
178-180
Rövidítések jegyzéke
182
Irodalomjegyzék
183-190
Felhasznált jogesetek jegyzéke
191-194
Summary
195-196
Dr. Mohay Ágoston
197
A STUDIA EUROPAEA sorozat 1998-2000 között megjelent kötetei
198
A 2010-es újratervezés és újraindítás után megjelent STUDIA EUROPAEA kötetek
198
Hátsó borító
199