Általános jogi és alkotmányjogi ismeretek

A jegyzet célja a jogtudomány hatalmas birodalmának madártávlatból történő bemutatása, a jog alapfogalmainak megismertetése, amely képzésünkben egyrészt úgy jelenik meg, mint az általános műveltség egyik komponense, másrészt a szociális munkás, szociálpolitikus hivatásra felkészülés sajátos szakmai ismereteihez igazodó egyik diszciplína szelete. A képzés specifikumát már e megalapozó stúdiumban is érvényre kell juttatnunk, hiszen nyilvánvalóan más "bevezetést” igényel a jogtudományba a leendő jogtudós értelmiségi, akinél a jogászi hivatásra készülődés a hangsúlyos kezdettől fogva, ismét mást a gazdasági élet közgazdaságtan tudományával foglalkozó szereplője, továbbá mást az ember pszichés jelenségeivel foglalkozó lélekbúvár. A szociális munkás, szociálpolitikus pályát választónak tudatában kell lennie saját kompetencia-határaival. Azaz sohasem lesz jogász, perbeli képviseletre, szerződéskötésre nem vállalkozhat, legfeljebb figyelemfelhívó, segítő, vagy éppen vitapartnere lehet a jogászságnak éppúgy, mint a közgazdász vagy pszichológus társadalomnak. Mindemellett tudnia kell milyen jogai és kötelességei vannak, lehetnek a hozzáforduló ügyfelének az ügyes-bajos dolgai, mindennapi ügyintézése során. Röviden szólva mindehhez el kell igazodnia a jog erdejében, tudnia kell, mit tehet az állam a polgáraival, mi történik velük egy bírósági vagy más hatósági eljárás során. Ismernie kell a jogalkotás és a jogalkalmazás folyamatát, amely folyamatokban, mint szociálpolitikus akár már cselekvőén is részt vehet. Egy bevezető stúdiumnak, ha fel is öleli a tételes jogot, elsősorban a változatlan, az állandó és mindenütt érvényes jogi fogalmakat és jogtételeket kell részletesen kifejtenie. Ilyen fogalmakkal és tételekkel főleg a jogfilozófia, valamint a tradíciókhoz ragaszkodó és évezredes intézményekben bővelkedő magánjog területén találkozunk. Mind a szorosan vett magánjog, mind a külön fejezetet képviselő közjog vázlatos áttekintése azért szükséges, mert alapját képezi a későbbi stúdiumokban elsajátítandó egyes jogágak részletekbe hatoló megismerésének. Általános áttekintést vesz most kezébe tehát az olvasó, hiszen a közigazgatási jog, a munkajog, a társadalom- és egészségbiztosítási jog, a családjog és a büntetőjog külön szemeszter anyagát képezi, amelyekhez részben már meglévő, részben előkészületben lévő külön jegyzetek, tankönyvek állnak rendelkezésre. (...) A szociálpolitika és a szociális munka lényegéből kell kiindulnunk ahhoz, hogy a szociálpolitika és a jog, valamint a szociális munka és a jog kapcsolatát megvilágítsuk, s egyben választ adjunk arra a kérdésre, miért szükséges e hivatásokhoz is jogismeret. A mai szociálpolitikusok nem vállalkoznak egzakt fogalommeghatározásra mondván, hogy a szociálpolitika keretei és tartalma a társadalmi-politikai erőviszonyoknak megfelelően alakulnak. Ma Magyarországon a leginkább elterjedt közelítés alapján a szociálpolitika állampolgárok meghatározott szükségleteit a piac teljes vagy részleges megkerülésével kielégítő, részben vagy egészben "közpénzek" felhasználásával működő olyan intézmények és cselekvési rendszerek együttese, amelyeket valamilyen hagyomány a szociálpolitikához sorolt vagy sodort, s amely végeredményben az állam és az állampolgárok közötti viszony egyik intézményesülése.