Fragmentumok a szociálpolitika történetéből a kezdetektől 1944-ig corvina logo

Szerző: Molnár Margit
Cím: Fragmentumok a szociálpolitika történetéből a kezdetektől 1944-ig
Megjelenési adatok: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pécs, 2011. | ISBN: 978-963-642-394-0

coverimage Az 1990-es években beinduló hazai felsőfokú szociális képzések - érthető módon - a kor kívánalmainak megfelelő szociálpolitikai rendszer kiépítésén gondolkodva az „akkori jelen" állapotok kutatását helyezték előtérbe, s csak részterületeit érintették az európai és a magyar szociálpolitika történetének. Az azóta eltelt évtizedek újabb kutatási eredményekkel bővítették ezt az amúgy több ezer éves történetet, legfeljebb eredeti dokumentumok alapján összeállított szöveggyűjtemények születtek, de összefoglaló, rendszerező munka nem született, így reményeim szerint a mostani hiánypótló a szakmában. Természetesen most is csak mozaikokat tudunk összeilleszteni. Erre utal a jelenlegi tankönyv-kísérlet már a címében is, hiszen csak töredékek - a szerző reményei szerint azonban jelentős, és az adott korra legjellemzőbb mozzanatok - kiemelésére nyílik mód. A szerző jelen munkájában részben saját kutatási eredményeit foglalja össze, részben a hazai szakirodalom tárházából merít. A szociálpolitika, mint társadalmi gyakorlat, mint a gyengébbek segítésének egyetemes parancsaként számon tartott emberi magatartás kezdetei az ókori állammá szerveződött alakulatokig nyúlnak vissza. A szociálpolitika, mint tudomány, pedig csupán a XIX. század második felében jelenik meg. A szerző elsődlegesen a szociálpolitika intézményrendszerét kíséri figyelemmel kronologikus rendben, elsődlegesen a jogi normákban megnyilvánuló szociális tartalmak elemzésén keresztül. A kronologikus rend néhol azért törik meg, mert az intézmény fejlődéstörténete folytatódik a későbbi korokban is, az erre történő utalás elengedhetetlen. A mű az ókorban az európai történet „egyetemes” gyökereit kutatja, a középkortól kezdve, pedig az európai szociálpolitika-történetbe ágyazza a magyar szociálpolitika-történetet azzal a céllal, hogy az olvasó maga végezhesse el az összehasonlítást, s a társadalomtörténeti háttér ismeretében maga vonhasson le következtetéseket az eredmények vonatkozásában, és maga döntse el, melyik korszak inkább szegénypolitika, melyik a szociálpolitika, és melyik a társadalompolitika korszaka. (...) Ez a titokzatos szó: szociálpolitika, a gúny, gyűlölködés és a lelkes rajongás hangulatáramlatai között nagy utat tett meg a társadalmi fogalmak világában, amióta Wilhelm Heinrich Riehl a közgondolkodás irányába terelte - olvassuk Kovrig Béla egyik művében a szó keletkezéstörténetét. Azt is nyomban hozzáteszi, hogy népszerűségével együtt nőtt fogalmának tisztázatlansága. Jastrow boncolgatta a „szociális” és a „politika” szóelemeinek jelentőségét. A kor európai gondolkodói a szociálpolitika értelmét a közösség átfogó érdekeiből kikövetkeztetett etikus politikában látták. Minthogy ekként írható le a nemzet- vagy a kultúrpolitika is, a szociálpolitika sajátos céljának pontos meghatározása után kutattak, amelynek révén el lehet határolni a caritas-tól áthatott, de nem politikai természetű közigazgatási cselekvéseket és a jótékonysági gyakorlatot.
Kategóriák: Közgazdaságtudomány, Szociológia, Történelem
Tárgyszavak: Politika, Szociálpolitika, Társadalombiztosítás, Történelem
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék