Szellemi tulajdon menedzsment és technológia-transzfer
Szerző: Molnár IstvánCím: Szellemi tulajdon menedzsment és technológia-transzfer
Megjelenési adatok: InnovAID Innovációs és Gazdasági Tanácsadó Kft., Kecskemét, 2008. | ISBN: 978-963-06-6396-0
„A jogászok általában szakmaidegennek tekintik a technikát, a mérnökök pedig a jogot. A jog és a technika azonban csak látszólag idegen fogalmak, rokonságot teremt közöttük az, hogy mindkét képződmény forrása az emberi szellem, egyik sem csak a létező helyzet leíró visszatükrözése, hanem mindkettőnek közvetlenül a gyakorlatra ható, jövőalakító, előíró jellege van, lehetőségeket kifejező cselekvési minták, regulativ jelenségek”. Az iparjogvédelem nemzetközi hírű szakembere, Bobrovszky Jenő kicsit több mint tíz évvel ezelőtt leírt szavait találtuk a legalkalmasabbnak arra, hogy a lehető legtömörebben meghatározzuk azt a szakterületet, amivel tankönyvünk foglalkozik. A szellemi tulajdon menedzsment és a technológia-transzfer célja a gazdasági értékkel bíró, új szellemi alkotások, kutatási eredmények ipari-kereskedelmi hasznosításának, értékesítésének az elősegítése. A gazdasági folyamat innováció-elméleti alapjaival itt nem foglalkozunk részletesen, csak megemlítjük, hogy mintegy száz évvel ezelőtt lineáris, később visszacsatolásokkal tarkított innovációs folyamat „lelkét”, központi tényezőjét képezi a szellemi tulajdon menedzselésén keresztül megvalósuló technológia-transzfer. A gazdasági növekedés Solow-féle modellje értelmében három tényező: a megtakarítási ráta, a népességnövekedés és a technikai haladás hat a kibocsátás növekedésére. Az első két tényező, a megtakarítási ráta és a népességnövekedés a rövid távú növekedésnek lehet eszköze; hosszú távon a tényezők rögzítettsége mellett a gazdaság ismételten stacionárius állapotba kerül. A Solow-modell szerint tartós gazdasági (és ennek megfelelően életszínvonal-) növekedés a technikai haladással (és csak a technikai haladással) biztosítható. Amit viszont a Solow-modell nyitott kérdésként hagy, az a módszer: hogyan érhető el az áhított tartós gazdasági növekedés. Csak tapasztalatból tudjuk, hogy az innováció-centrikus, a kutatás-fejlesztést (K+F) központi tényezőként kezelő gazdaságok egészségesebb szerkezetűek, és jobbak a növekedési és versenyképességi mutatóik. Ezért egy ideje Magyarországon is politikai szintű prioritássá vált a tudásalapú gazdaság és az innovatív társadalom elérése. Meggyőződésünk, hogy egy ilyen célkitűzés egyben egy teljes gazdasági szerkezetváltást is jelent. Mint minden ilyennek, e folyamatnak is megvannak az emberekkel kapcsolatos követelményei. A technológia-transzfer mint a tudásgazdaság elérésének kulcstényezője a jelen tankönyv által megcélzott olvasói körtől, nevezetesen a jelen és a jövő kutatójától és a jövő technológia menedzserétől várja a gazdasági hasznosítást is szem előtt tartó kutatómunkát és ennek a felelősségteljes, szellemi tulajdon centrikus menedzselését. A tankönyvvel ezt a tanulási folyamatot és ennek gyakorlati megvalósítását kívánjuk elősegíteni.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Európai Unió, Európa jog, Kutatás-fejlesztés, Iparjogvédelem, Szellemi alkotások joga
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Európai Unió, Európa jog, Kutatás-fejlesztés, Iparjogvédelem, Szellemi alkotások joga
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
[1]
Impresszum
[2]
Tartalomjegyzék
3-4
1. BEVEZETÉS
5-7
2. SZELLEMI TULAJDON, TECHNOLÓGIAMENEDZSMENT ÉS TECHNOLÓGIA-TRANSZFER
8-18
2.1. Szellemi tulajdon
8-14
2.2. Technológiamenedzsment
14
2.3. Technológia-transzfer
14-17
Irodalomjegyzék
18
3. SZELLEMI TULAJDON MENEDZSMENT ÉS A TECHNOLÓGIATRANSZFER JOGSZABÁLYI BEÁGYAZOTTSÁGA
19-24
3.1. Jogszabályi háttér
19-21
3.2. A szellemi tulajdon kezelési szabályzatokról
21
3.3. Az Európai Unió Bizottságának ajánlása a szellemi tulajdon kezelésről a tudástranszfer során
21-24
Irodalom- és jogszabály-jegyzék
25
4. TECHNOLÓGIA-TRANSZFER SZERVEZETEK
26-30
4.1. A technológia-transzfer szervezetek meghatározása
26-27
4.2. A technológia-transzfer szervezetek küldetése
27-29
4.3. A technológiamenedzser feladatai
29
Irodalom- és jogszabály-jegyzék
30
5. KUTATÁSMENEDZSMENT
31-114
5.1. Felkutatás, értékelés és az iparjogvédelem megszervezése
31-32
5.2. Az iparjogvédelemről dióhéjban
32-74
5.2.1. Iparjogvédelmi alapfogalmak
32-59
5.2.2. Külföldi bejelentések (Párizsi Uniós Egyezmény szerinti bejelentés, PCT, EP)
60-68
5.2.3. A technológiamenedzser szabadalmaztatással kapcsolatos teendői
68-75
5.3. A technika állásának kutatása
75-94
5.3.1. Az iparjogvédelmi kutatás általános megfontolásai
76-77
5.3.2. Az újdonságkutatás információforrásai
77-94
5.4. Az anyagátadási megállapodások menedzselése
95-97
5.4.1. Az anyagátadási szerződés fogalma
95-96
5.4.2. Az anyagátadási szerződés tartalma
96-97
5.4.3. Eljárás az anyagátadási megállapodások menedzselése során
97
5.5. A kutatási megállapodások menedzselése
97-114
5.5.1. A kutatási megállapodások fogalma
97-98
5.5.2. A kutatási megállapodás tartalma
98-109
5.5.3. A K+F támogatások szerződéskötési háttere az Európai Unió jogában
109-112
Irodalom- és jogszabály-jegyzék
113-114
6. TECHNOLÓGIA-TRANSZFER
115-207
6.1. A technológia-transzfer folyamata, eszközei
115-127
6.1.1. Általános megfontolások
117-118
6.1.2. Technológia-azonosítás
118
6.1.3. Alkalmazásorientált műhelymunka
119-120
6.1.4. A technológia-értékelés
120
6.1.5. A technológia-transzfer stratégia előkészítése
120-123
6.1.6. A technológia-transzfer stratégiák típusai
123-124
6.1.7. A technológia-transzfer stratégia megvalósítása
124-126
6.1.8. A technológia-transzfer tevékenység értékelése
127
6.2. A szellemi tulajdon átruházása
127-133
6.2.1. Önkéntes átruházás
129-132
6.2.2. Más szellemi termék-átruházások
132-133
6.3. A szellemi tulajdon hasznosításának engedélyezése
133-149
6.3.1. A licencia alapvonalai
133-138
6.3.2. A licenciaszerződések változatossága a nemzetközi gyakorlatban
138-140
6.3.3. A licenciaszerződések jellemző vonásai az egyetemi technológia-transzfer folyamatokban
141-145
6.3.4. Trendek és folyamatok a nemzetközi licenciaszerződési gyakorlatban
145-146
6.3.5. Licencia-portfoliók és értékelésük: a CAPM-modell alkalmazása
146
6.3.6. A kényszerlicencia
147
6.3.7. A licencia-menedzsment esetpéldái
147-149
6.4. A spin-off vállalkozások és menedzselésük
149-185
6.4.1. A spin-off vállalkozások definíciója
149-151
6.4.2. A spin-off vállalkozások növekvő szerepe: külföldi és belföldi helyzetkép
151-155
6.4.3. A spin-off vállalkozások jelenlegi jogi szabályozása
155-173
6.4.4. Stratégiai döntéskényszer: spin-off alapítás vagy létező vállalkozásnak történő technológia-átadás?
173-177
6.4.5. A spin-off vállalatban történő hasznosítás előtt megfontolandó kérdések: kockázatok mérséklése az üzleti tervezéskor
178-183
6.4.6. Gyakorlati megfontolások
183-185
6.5. Az innováció állami és finanszírozása, ennek elszámolása és adózása
185-206
6.5.1. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által kiírt innovációs pályázatok
185-189
6.5.2. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) operatív programjainak pályázatai
189-195
6.5.3. Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (FP7) pályázatai
195-197
6.5.4. A támogatások Adójogszabályokkal való kapcsolata és számviteli elszámolása
198-206
Irodalom- és jogszabály-jegyzék
207
7. AZ INNOVÁCIÓ-MARKETING JELLEGZETESSÉGEI AZ ÁTTÖRÉSI INNOVÁCIÓK TERÜLETÉN
208-220
7.1. Az innovációs kultúra marketingje
208-211
7.3. Az innovációs miliő marketingje
211-212
7.4. Az innovációs eredmények marketingje
212-217
Irodalom- és jogszabály-jegyzék
218-220
Szerzőkről
221-223
Hátsó borító
224