Szellemi tulajdon menedzsment és technológia-transzfer

„A jogászok általában szakmaidegennek tekintik a technikát, a mérnökök pedig a jogot. A jog és a technika azonban csak látszólag idegen fogalmak, rokonságot teremt közöttük az, hogy mindkét képződmény forrása az emberi szellem, egyik sem csak a létező helyzet leíró visszatükrözése, hanem mindkettőnek közvetlenül a gyakorlatra ható, jövőalakító, előíró jellege van, lehetőségeket kifejező cselekvési minták, regulativ jelenségek”. Az iparjogvédelem nemzetközi hírű szakembere, Bobrovszky Jenő kicsit több mint tíz évvel ezelőtt leírt szavait találtuk a legalkalmasabbnak arra, hogy a lehető legtömörebben meghatározzuk azt a szakterületet, amivel tankönyvünk foglalkozik. A szellemi tulajdon menedzsment és a technológia-transzfer célja a gazdasági értékkel bíró, új szellemi alkotások, kutatási eredmények ipari-kereskedelmi hasznosításának, értékesítésének az elősegítése. A gazdasági folyamat innováció-elméleti alapjaival itt nem foglalkozunk részletesen, csak megemlítjük, hogy mintegy száz évvel ezelőtt lineáris, később visszacsatolásokkal tarkított innovációs folyamat „lelkét”, központi tényezőjét képezi a szellemi tulajdon menedzselésén keresztül megvalósuló technológia-transzfer. A gazdasági növekedés Solow-féle modellje értelmében három tényező: a megtakarítási ráta, a népességnövekedés és a technikai haladás hat a kibocsátás növekedésére. Az első két tényező, a megtakarítási ráta és a népességnövekedés a rövid távú növekedésnek lehet eszköze; hosszú távon a tényezők rögzítettsége mellett a gazdaság ismételten stacionárius állapotba kerül. A Solow-modell szerint tartós gazdasági (és ennek megfelelően életszínvonal-) növekedés a technikai haladással (és csak a technikai haladással) biztosítható. Amit viszont a Solow-modell nyitott kérdésként hagy, az a módszer: hogyan érhető el az áhított tartós gazdasági növekedés. Csak tapasztalatból tudjuk, hogy az innováció-centrikus, a kutatás-fejlesztést (K+F) központi tényezőként kezelő gazdaságok egészségesebb szerkezetűek, és jobbak a növekedési és versenyképességi mutatóik. Ezért egy ideje Magyarországon is politikai szintű prioritássá vált a tudásalapú gazdaság és az innovatív társadalom elérése. Meggyőződésünk, hogy egy ilyen célkitűzés egyben egy teljes gazdasági szerkezetváltást is jelent. Mint minden ilyennek, e folyamatnak is megvannak az emberekkel kapcsolatos követelményei. A technológia-transzfer mint a tudásgazdaság elérésének kulcstényezője a jelen tankönyv által megcélzott olvasói körtől, nevezetesen a jelen és a jövő kutatójától és a jövő technológia menedzserétől várja a gazdasági hasznosítást is szem előtt tartó kutatómunkát és ennek a felelősségteljes, szellemi tulajdon centrikus menedzselését. A tankönyvvel ezt a tanulási folyamatot és ennek gyakorlati megvalósítását kívánjuk elősegíteni.