Szociálpolitikai és szociális jogi alapok

A szociális jog fogalmát sokan, sokféleképpen írták körül. Napjainkban van egy uniós szintű és egy nemzeti szintű megközelítése, továbbá mindkettőn belül egy tágabb és egy szűkebb értelmezése. Kontinensünkön az e kérdéssel foglalkozó szerzők többnyire elfogadják kiindulópontnak, hogy az európai szociális jog központi elemének kell tekinteni a közösségi szinten kialakított valamennyi olyan normát, amellyel valamilyen szociálpolitikai célt, vagy koncepciói kívánnak elérni. Napjaink Európájában ilyen cél: a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem. Tágabb értelemben a szociális jogba tartozik a munkajog is. Szűkebb értelemben pedig: az Európai Közösség elsődleges és másodlagos joga /azaz: a Római szerződés (1957) és módosításai: Egységes Európai Okmány (1986), Maastrichti Szerződés (1992), Amszterdami Szerződés (1997), valamint az Európai Bíróság szociális jogi szempontból releváns gyakorlata. Az Európai Unió /a továbbiakban: EU/ jogi aktusai, amelyek szintén tartalmazhatnak szociális jogokat: európai törvény, kerettörvény, rendelet, határozat. (Ld. EU Alkotmánya 32. Cikk.) A szociális jog nemzeti szintű megközelítései is sokszínűek. Vannak szerzők, akik a szociális jogot az állam jogalkotó tevékenységének megjelenésétől eredeztetik, vannak, akik a közigazgatási jog speciális ágának tekintik,2 3 és vannak, akik a szociális jog lényeges elemének a megélhetési vagy reprodukciós zavarok elhárítását tartják. A napjainkban használatos egyetemi tankönyvek sokaságából emeljük ki Gitter, Wolfgang definícióját, aki szerint a szociális jog - egyebek mellett - azon jogterületek összessége, amely szociálpolitikai tartalmuk intenzitásán keresztül rajzolódik ki, vagy - azon részterülete a jognak, amelynek különös feladata meghatározott népességcsoportok deficitjének kiküszöbölése, úgymint: anyagi biztonság, esélyegyenlőség, képességek kifejtése, terén mutatkozó deficitek kiküszöbölése, a társadalmi ellentétek kiegyenlítése érdekében. Ebből a definícióból látszik leginkább a szociálpolitika és a jog elválaszthatatlan kapcsolata. A meghatározott népességcsoportokkal, illetve a felsorolt deficitekkel ugyanis egy külön tudományág a szociálpolitika foglalkozik. Éppen ezért a továbbiakban a szociálpolitika lényegével is kell foglalkoznunk. Ez a titokzatos szó: szociálpolitika, a gúny, gyűlölködés és a lelkes rajongás hangulatáramlatai között nagy utat tett meg a társadalmi fogalmak világában, amióta Wilhelm Heinrich Riehl a közgondolkodás irányába terelte - olvassuk Kovrig Béla5 egyik művében a szó keletkezéstörténetét. Azt is nyomban hozzáteszi, hogy népszerűségével együtt nőtt fogalmának tisztázatlansága. Jastrow boncolgatta a „szociális” és a „politika” szóelemeinek jelentőségét. A kor európai gondolkodói a szociálpolitika értelmét a közösség átfogó érdekeiből kikövetkeztetett etikus politikában látták. Minthogy ekként írható le a nemzet- vagy a kultúrpolitika is, a szociálpolitika sajátos céljának pontos meghatározása után kutattak, amelynek révén el lehet határolni a caritas-tól áthatott, de nem politikai természetű közigazgatási cselekvéseket és a jótékonysági gyakorlatot.