Korszerű épületbontás

Az épületbontásról szóló első hazai összefoglaló szakkönyv 1965-ben jelent meg. Azóta két évtized telt el, az első kiadás elfogyott, és közben megváltoztak a gazdasági körülmények, az építőipari technológiák. Mindezek indokolták a második, jelentősen átdolgozott kiadás megjelentetését. Az első 15 éves lakásépítési program végrehajtásának első éveiben még csak 800-1200, 8-10 éve már 3-4500 lakásnak megfelelő épületkubatúrát bontottak le Budapesten, főként hagyományos, kézi módszerekkel. Ahhoz, hogy e bontási teljesítményt közel négyszeresére tudják emelni, új bontási módszerek bevezetésére, nagy teljesítményű bontógépekre volt szükség. Azóta a gazdasági helyzet hatására a beruházások csökkentek és a felújítás-korszerűsítés került előtérbe. A tömeges bontásokra csak indokolt esetekben került sor. A régi lakónegyedek rehabilitációja során a részleges bontások, a foghíjbontások, a tömbbelsők kiszabadítása módosított bontási technológiát igényelt. A könyv újabb kiadása ezeket a változásokat is figyelembe veszi. Az átdolgozást megkönnyítette, hogy a bontással foglalkozó belföldi és külföldi szakemberek baráti tanácsokkal segítették a szerzőt. | A városok korszerűsítése, átépítése napjainkban sürgető, fontos feladat. A városrendezési tervek adatai alapján sok régi, elavult, egészségtelen épületet kell lebontani, hogy helyükre korszerű lakótelepek épülhessenek. A bontási munka jelentősége tehát megnövekedett. Az építési beruházások első tétele az építési területen levő házak lebontása. Nem közömbös sem a beruházó, sem a kivitelező — végső soron a népgazdaság — számára, hogy a beruházás bontási ütemét mennyi idő alatt, milyen költséggel hajtják végre, különösen akkor, ha évente több ezer épület lebontásáról van szó. A bontás az emberi települések fejlődésének, átalakításának évezredes folyamata során sűrűn ismétlődő művelet. Gyakorlatilag az építés folyamatának fordítottja. Az épületek bontása általában majdnem annyi időt vett igénybe, mint a megépítése, mert a bontás során a szerkezeti elemeket kézi erővel választották szét, a bontási anyagokat gondosan, aprólékosan kezelték, hogy újból felhasználhassák. Ezt a bontásmódot kézi vagy hagyományos bontási módnak nevezzük.