Korszerű épületbontás corvina logo

Szerző: Mueller Othmár
Cím: Korszerű épületbontás
Megjelenési adatok: Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985. | ISBN: 963-10-6097-7

coverimage Az épületbontásról szóló első hazai összefoglaló szakkönyv 1965-ben jelent meg. Azóta két évtized telt el, az első kiadás elfogyott, és közben megváltoztak a gazdasági körülmények, az építőipari technológiák. Mindezek indokolták a második, jelentősen átdolgozott kiadás megjelentetését. Az első 15 éves lakásépítési program végrehajtásának első éveiben még csak 800-1200, 8-10 éve már 3-4500 lakásnak megfelelő épületkubatúrát bontottak le Budapesten, főként hagyományos, kézi módszerekkel. Ahhoz, hogy e bontási teljesítményt közel négyszeresére tudják emelni, új bontási módszerek bevezetésére, nagy teljesítményű bontógépekre volt szükség. Azóta a gazdasági helyzet hatására a beruházások csökkentek és a felújítás-korszerűsítés került előtérbe. A tömeges bontásokra csak indokolt esetekben került sor. A régi lakónegyedek rehabilitációja során a részleges bontások, a foghíjbontások, a tömbbelsők kiszabadítása módosított bontási technológiát igényelt. A könyv újabb kiadása ezeket a változásokat is figyelembe veszi. Az átdolgozást megkönnyítette, hogy a bontással foglalkozó belföldi és külföldi szakemberek baráti tanácsokkal segítették a szerzőt. | A városok korszerűsítése, átépítése napjainkban sürgető, fontos feladat. A városrendezési tervek adatai alapján sok régi, elavult, egészségtelen épületet kell lebontani, hogy helyükre korszerű lakótelepek épülhessenek. A bontási munka jelentősége tehát megnövekedett. Az építési beruházások első tétele az építési területen levő házak lebontása. Nem közömbös sem a beruházó, sem a kivitelező — végső soron a népgazdaság — számára, hogy a beruházás bontási ütemét mennyi idő alatt, milyen költséggel hajtják végre, különösen akkor, ha évente több ezer épület lebontásáról van szó. A bontás az emberi települések fejlődésének, átalakításának évezredes folyamata során sűrűn ismétlődő művelet. Gyakorlatilag az építés folyamatának fordítottja. Az épületek bontása általában majdnem annyi időt vett igénybe, mint a megépítése, mert a bontás során a szerkezeti elemeket kézi erővel választották szét, a bontási anyagokat gondosan, aprólékosan kezelték, hogy újból felhasználhassák. Ezt a bontásmódot kézi vagy hagyományos bontási módnak nevezzük.
Kategóriák: Építészet
Tárgyszavak: Törmelék, Épületbontás, Robbantás, Bontott anyag, Bontás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Előszó
5
I. FEJEZET
7-12
   Bevezetés
7-8
   1. A bontási idő
8
   2. A bontási kézi munka csökkentésének módjai
9-10
   3. A bontási anyagok védelme
10-11
   4. A bontott anyagok újszerű felhasználása
12
II. FEJEZET
13-23
Bontás előkészítésének és lebonyolításának általános kérdése!
13-23
   A) A bontás előkészítése
13-16
   B) A Bontás biztonsági irányelvei
16-22
      1. A környezet védelme a bontás hatásaitól
17-18
      2. A dolgozók egyéni védelme
18-20
      3. A munkahelyi felszerelések és berendezések védelme
20
      4. A vezetés operatív intézkedési lehetőségeinek fokozása
20-22
   C) A bontási felvonulás kérdései
22-23
IlI. FEJEZET
24-62
Bontás döntéssel és húzással
24-62
   A) A döntés és húzás erőtani alapelvei
24-41
      1. Merev, nem befogott pillér vagy oszlop elhúzása és döntése
24-30
      2. Heterogén anyagú, nem befogott oszlop vagy pillér húzása és döntése
30-31
      3. Merev, terhelt oszlop ki- és lehúzása
31-33
      4. Vízszintes szerkezet húzása, tolása
33-34
      5. Egyik oldalon befogott, merev szerkezet húzása és döntése
34-35
      6. Mindkét oldalán befogott, terhelt, merev vagy merevített oszlop lehúzása
35-36
      7. Dinamikus erőhatás esetei
36-37
      8. Erőkifejtő eszközök erőtani kérdései
37-41
   B) A döntés és a húzás eszközei
41-46
      1. Stabil eszközök
41-43
      2. Mozgó, de statikus erőt kifejtő eszközök
43-44
      3. Mozgó és dinamikus erőt kifejtő eszközök
44-46
      4. Segédeszközök
46
   C) A döntés és húzás megszervezése és lebonyolítása
46-61
      1. A szerkezeti szakaszok és a bontási sorrend meghatározása
47-48
      2. A döntési-húzási irányok meghatározása, az erőgép helye
48
      3. A segédeszközök elhelyezése
49-51
      4. Tetőszerkezetek és födémek húzása és döntése
51-57
      5. Falak, pillérek és kémények lehúzása, döntése
58-61
   D) A döntési-húzási módszer értékelése
62
IV. FEJEZET
63-108
Bontás robbantással
63-108
   A) A robbantásról általában
63-92
      1. A robbantás és a robbantóanyagok fogalma
64
      2. A robbanóanyagokról
64-66
      3. A robbantószerek használata
66-70
      4. A robbantótöltet elhelyezése és robbanási hatása
71-75
      5. A robbanóerő hatásának erőtani kérdései
75-77
      6. A robbantásos bontás gyakorlati esetei
77-78
      7. Töltetszámítási alapképletek
78-87
      8. Összetett szerkezetek (építmények) robbantási méretezése
87-89
      9. A töltetnagyságok, az egyszerre felrobbanó anyagmennyiség és a környezet védelmének meghatározása
89-92
   B) A robbantásos bontás végrehajtása
92-108
      1. A robbantás előkészítése
92-97
      2. Robbantási utótevékenység
97
      3. Teljes építményrobbantás
97-101
      4. Épületrészek (szerkezetek) robbantása
102-107
   C) A robbantásos bontás értékelése
108
V. FEJEZET
109-131
Törmelék és bontott anyag kezelése
109-131
   A) Kezelés a bontási területen
110-119
      1. Helyszíni előkészítés és osztályozás
111-112
      2. A rakodás megszervezése és végrehajtása
113-119
   B) Kezelés a bontási területen kívül
119-131
      1. A bontási szállítás
119-124
      2. A törmelék feldolgozása
125-126
      3. A haszonanyag kezelése, forgalmazása és felhasználása
126-131
VI. FEJEZET
[132]-172
Gépi bontás
[132]-172]
   A) Egygépes bontás
133-155
      1. Kotrógépes bontás
134-139
      2. Tológépes bontás
139-141
      3. Bontóharckocsis bontás
141
      4. Darus bontás
141
      5. Az egygépes bontási folyamat elméleti kérdései
142-155
   B) Többgépes bontás
156-172
      1. Bontás homogén összetételű gépcsoporttal
156-163
      2. Bontás heterogén összetételű gépcsoporttal
163-172
   C) A gépi bontás értékelése
172
VII. FEJEZET
173-192
Különleges bontási módok és eszközök
173-192
   A) Bontás égetéssel
173-180
   B) Bontás vízzel
180-182
   C) Bontás porlándzsával
182-183
   D) Repesztés jéggel
183-184
   E) Helikopter, a bontás segédeszköze
184-186
   F) Hidraulikus repesztés
186-189
   G) Bontás vibrációs törőberendezéssel
190
   H) Föld alatti térségek bontása
191-192
Irodalomjegyzék
193-196
Tartalomjegyzék
197-199
Kolofon
[200]
Hátsó borító