Gondolatok Szent Benedek életéről

Ezen kis könyv Szent Benedek élete fontosabb eseményeihez fűzött gondolatok, melyek irányítók és segítők akarnak lenni a lelkiélet és a szerzetesélet terén. Elsősorban szerzeteseknek szól e kis könyv; de papok, lelkivezetők, nevelők, kispapok s lelki életet élő egyének is találnak a nagy szent életében és a hozzáfűzött reflexiókban segítő, bátorító és irányító gondolatokat. Célja e kis könyvnek az is, hogy a nyugati szerzetesség szent, bölcs nagy alapitója iránt az öntudatos tiszteletet és szeretetet fejlessze elsősorban fiaiban, azután mindazokban, akik az egyház és a világtörténelem ezen kiváló alakja iránt érdeklődnek. E helyen is hálás köszönetét mondok Méltóságos Dr. Hajdú Tibor, pannonhalmi főapát urnák, hogy kegyeskedett kiadni e kis munkámat. | Az ifjú Benedek elindul a szülei házból Nursiából, hogy tudományt, magas műveltséget szerezzen a római híres iskolákban kiváló mesterektől. Patriciusi családból előkelőén nevelt, vallásosan képzett szivet hozott Rómába. Gazdag, előkelő, vallásos, művelt szülei minden rossz hatástól védték otthon a fiatal fejlődő gyermeket. Lelke széppel, jóval, ideálissal volt tele, teste egészséges, fegyelmezett és nem kényeztetett volt. Igy jött vidékről Rómába. Itt saját családi, atyai házukban lakott. Innen, a patriciusi házból járt iskolába, innen járt a katakombákba, kolosszeumba, fórumra, bazilikákba, vértanuk és szentek sírjaihoz. Mártírok vérével öntözött földön járt. Ide hozta haza lelke tapasztalatait, mint a kis méh a virágról a mézet és himport. Itthon a kis Jézust-tartó Mária képe előtt imádkozott és élte át újra külső benyomásait. Itt fejlődött lelkében a vágy a tökéletes, a szép tiszta élet után. Itt közel szent Cecilia házához imádkozott és sirt a fiatal Benedek. Itt vergődött. Mert nemcsak szentet, nemcsak művészit, nemcsak tudományost, nemcsak hazafias történelmi emlékeket látott az ifjú Benedek fogékony lelke, éles esze, hanem hallotta tanulótársai bűnös beszédét, látta erkölcsük romlottságát; látta, mint öli meg soknak a testét is a bűn, az érzékiség a félig pogány Rómában. Látta, mint kerítik a gazdag ifjakat hálójukba pénzsóvár emberek, mint vonzza az izgató mulatság, a kéj vágy, a sok bűnalkalom, bűnös ember a sok ezer ifjú lelkét, és fogja őket rabszolgaságba a bűn. Lába, hány ifjú, ki akkor és úgy jött a családi körből, mint ő, már tönkre ment, erkölcsi és testi rom. Látta, hogy azok az ártatlan és jóságos ifjak mint durvultak el. Látta, hogy a társaság, az ár, még a jóakaratuakat is hogyan sodorja el idővel.