A rehabilitáció komplex szemlélete

A komplex rehabilitáció fontosságát megfogalmazó nemzetközi és hazai társadalmi gyakorlat-, illetve szemléletváltozás generálta igényekre válaszként 2008 őszén került sor a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar és az Egészségtudományi Kar együttműködésében a Komplex rehabilitációs mentor szakirányú továbbképzés megalapítására, majd egy esztendővel később indítására is. A nemzetközi gyakorlattal egyezően már a képzés kidolgozása is több szempontból „komplex” módon valósult meg: a képzési program a terület kiváló elméleti és gyakorlati szakemberei közös gondolkodásának eredményeként alakult, formálódott. A komplex rehabilitáció hangsúlyossá válása a gyakorlatban elkerülhetetlenné tette a rehabilitációs ismeretek komplex alapokra helyezését, az integrált ellátásokra épülő bővítését, az orvosi, foglalkozási, mentális/pszichológiai, képzési és szociális rehabilitációs ismeretek új típusú integrációját. A képzõőszakemberek számára célkitűzésként fogalmazódott meg, hogy a résztvevők képessé váljanak az ember és társadalmi környezete közötti harmónia kialakítására és megőrzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, problémák megelőzésére, illetve azok szakszerű kezelésére, az egyén társadalomba történő integrálására/reintegrálására a komplex rehabilitáció kapcsán felmerülő lehetőségek felhasználásával, alkalmazásával. Emellett célként határozódott meg, hogy a képzésben résztvevők – korábban megszerzett ismereteikre, kompetenciáikra, készségeikre alapozva, azok fejlesztésével és bővítésével – képessé váljanak az igényeknek, a szükségleteknek, a komplex rehabilitáció szakmai feladatainak megfelelő hatékony szakmai munkára. Egy képzés formálódása, alakulása – miként maga a professzionalizálódás is – hosszú, számos kérdést, problémát megfogalmazó folyamat. E tanulmánykötet szerzői gyógypedagógusként, jogászként, orvosként, szociális munkásként, pszichológusként, szociológusként és foglalkoztatási szakemberként a rehabilitáció legkülönbözőbb területéről érkeztek. Mégis egy közös gondolkodás, folyamatos párbeszéd részeseiként szólnak tanulmányaikban a komplex rehabilitáció alapkérdéseiről, a komplex rehabilitáció egyes területeiről, a közös gondokról, problémákról. Bármely oldalról közelítve osztják meg azonban elképzeléseiket, tapasztalataikat, kétségeiket, összeköti őket a rehabilitáció komplex szemlélete és az a tény, hogy az általuk leírtak fókuszában mindig egy formálódó, alakuló professzió, a komplex rehabilitációs mentor áll. A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által kiírt „Foglalkozási rehabilitációs témájú, felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon tanuló hallgatók költségtérítésének támogatása” pályázat lehetőséget nyújtott az elmúlt három év képzésfejlesztése során felhalmozott tapasztalatok írásban történő összegzésére és publikálására. A Szekszárdi Szociális Műhelytanulmányok kiadványsorozatban most közreadott tanulmányok a Komplex rehabilitációs mentor képzésben kifejlesztett, több esetben a hallgatókkal közösen alakított – számos tanulmányban a hallgatók tapasztalatait, kutatási eredményeit is beépítő – tananyag részei. E kötet a rehabilitáció komplex szemléletét hangsúlyozó törekvésekről készült, annak értékeit újrafogalmazó, 2010 nyarán készült pillanatfelvétel folyamatosan változó világunkban, amelynek eredményeit, kérdésfelvetéseit szívesen osztjuk meg a hallgatók, a szakemberek és a terület iránt érdeklődők legszélesebb körével!