Térség, közösség, minőség corvina logo

Szerkesztők: Adamik Mária ; Nagy Janka Teodóra
További szerzők: Mary, Nancy L.; Cambell, Heather; Duxbury, Nancy; Almeida, Antonio; Munday, Brian
Cím: Térség, közösség, minőség
Alcím: Nemzetközi kitekintés
Sorozatcím: Szekszárdi szociális műhelytanulmányok; 4. | Sorozat szerkesztő: Nagy Janka Teodóra
Fordítók: Barát Erzsébet; Farkas Éva ; Horváth Béla; Jász Krisztina ; Kleisz Terézia; Nagy Janka Teodóra
Megjelenési adatok: PTE IGYK Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet, Szekszárd, 2012. | ISSN: 2063-1448 | ISBN: 978-963-7305-48-1

coverimage A térség, közösség és minőség fogalmának értelmezési lehetőségei kapcsolják össze azt a négy tanulmányt, amelyet a kötet közre kíván adni. Nem titkoltan nemzetközi kitekintést szeretnénk nyújtani, fogódzókat, támpontokat találni arra keresve a választ, hogy mindazon a kérdések kapcsán, amelyek a hazai térségi fejlesztés iránt elkötelezett gazdaság- és társadalompolitikai szakembereket foglalkoztatják, milyen megoldási vagy kezelési alternatívák fogalmazódnak meg az Egyesült Államokban, itt Európában közösségi szinten és az egyes országokban. A kötetben megjelenő tanulmányok nemcsak tematikailag, de nyelvezetük, megfontolásaik, tudományos hátterük tekintetében is különbözőek. Gondolatiságukban, szövegeikben azonban mégis éppen úgy érintkeznek, illetve oly módon kerülnek egymással is „köszönő viszonyba”, hogy együttesen jelzik gondolkodásunk vakfoltjait. Amelyek nélkül igen csekély eséllyel indulhatnánk el… no, nem arra, amerre a tanulmányok a saját közegükben netán ajánlanák, hanem abban az irányban, hogy megfontolásaik értelmét aktuális saját problémáinkra értelmezzük. Közös valamennyi tanulmányban, hogy változást sürgetnek saját vizsgálati területükön. Egyenként is, együttesen is változást feltételeznek a humánszolgáltatások, szűkebben a szociális munka elméletében és gyakorlatában. A közös értelmezések háttérben vélhetően az áll, hogy a gazdaság és társadalom viszonyában a gazdasági megfontolások oly mértékben váltak dominánssá, hogy ez társadalmi színtereken súlyos válságjelenségekhez vezetett az elmúlt években. A tanulmánykötet azt kívánja megmutatni, hogy milyen módon, milyen koncepciókkal és nyelvezetben fejezik ki mindezt olyan országokban, ahol a gazdasági megfontolások „társadalom feletti uralmáról” – írnak és beszélnek. Az első tanulmány (Nancy L. Mary: A szociális munka szerepe a fenntartható jövőben) problémafelvetése a legerőteljesebb: „A szociális munka még mindig nem találja a saját szerepét a napjainkban globálisan összekapcsolódó társadalmi problémaként ismert jelenségek esetében. Ezek a problémák ugyanis nem oldhatók meg esetmunkával vagy terápiás megközelítéssel.” Azért lehet ilyen markáns és határozott a szerző megállapítása, mert koncepciója szerint a szociális munka a változó társadalomba beágyazott, és a szerző szociális munkása alkalmas és képes e változó társadalom elemzésére, az új követelmények megfogalmazására. Ez utóbbi Nancy L. Mary szerint a „fenntarthatóság”, de nem csupán ökológiai értelemben. „A fenntarthatóság elvén alapuló természeti és társadalmi világ a társadalmi és kulturális fejlődés partnerségi modelljének irányába való elmozdulást igényli, amelyben a társadalmi nemek, a kultúrák és a természet közötti kapcsolatrendszer egyenlőség-elvűbb a korábbiakhoz képest. Az eredmény: a megnövekedett társadalmi igazságosságon, a megosztott hatalmon alapuló, a kikényszerített hierarchián létrejövő viszonyokat mellőző, és egy olyan technológiát bevezető társdalom, ahol ez utóbbi az életminőség javulását, az egészséges élet megvalósítását, azaz a globális társadalmi és környezeti jólét megteremtését szolgálja (Eisler, 1995). A szociális munka gyakorlatának modellje egybevág a partnerségi modellel, és sok más egyébbel, így a feminista megközelítéssel, az empowermentet hangsúlyozó nézetekkel, a részvételen alapuló közösségfejlesztéssel és kutatási gyakorlattal, valamint a legutóbbi, együttműködésekre vonatkozó kutatásokkal.” A második tanulmány a Heather Campbell-Nancy Duxbury (A vidéki közösségek fejlesztése újraélesztése a művészetek és a kultúra révén) szerzőpárosé, akik célzottan a vidéki életminőség jobbításával foglalkoznak. Összességében a tanulmány az újdonság erejével hathat ránk, noha a kistelepülések problémái ismerősnek látszódnak, a tanulmány megoldási törekvései ismeretlenek számunkra. “A népesség megtartására irányuló erőfeszítések tartalmaznak képességfejlesztő programokat, azért, hogy támogassák az olyan munkaerőt, amelyik képes vonzani ilyen iparágakat, ezáltal biztosítva a fiataloknak, hogy a saját közösségükben maradjanak, ahelyett hogy utaznának a képzések, illetve munkalehetőségek miatt.” ...
Kategóriák: Szociológia
Tárgyszavak: Fenntartható fejlődés, Szociális ellátás, Szociális munka, Társadalmi fejlődés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék