XXI. század és nevelés corvina logo

Szerző: Nagy József
Cím: XXI. század és nevelés
Megjelenési adatok: Osiris, Budapest, 2002. | ISBN: 963-379-769-1

coverimage Ez a könyv a személyiség, a nevelés és a pedagógia fejlődési lehetőségeiről szól. Megírását főleg az tette szükségessé és lehetővé, hogy a társadalmak a globalizáció kibontakozásával a fejlődés új, kritikus szakaszához érkeztek (a könyv címében a „XXI. század” erre utal), a nevelés gyakorlata és a pedagógia mint elmélet válságba került, a XX. század utolsó harmadában a pedagógia elmélete és gyakorlata szempontjából alapvető jelentőségű tudományok egész sora olyan új ismereteket tárt föl, amelyek pedagógiai célú integrálása, hasznosítása lehetővé teheti a pedagógia paradigmaváltását, ami elősegítheti a nevelés, a pedagógia válságának oldását. || A tudományos-technikai fejlődés társadalmat, életfeltételeket átalakító következménye, hogy a fejlett országokban az ipari forradalommal kezdődően másfél-két évszázad alatt a mezőgazdaságban dolgozók aránya mintegy 85%-ról 3-5%-ra csökkent. Eközben az iparban foglalkoztatottak aránya néhány %-ról 35-15%-ra növekedett, majd csökkenő' tendencia alakult ki. A fejlett országokban ma már csak 20-25%-ot tesz ki ez az érték, és a csökkenés tovább tart. Más szóval: a szolgáltató ágazatokban foglalkoztatottak aránya néhány %-ról mintegy 70-75%-ra növekedett. Ugyanakkor az anyagi javakat előállító csökkenő' arányú népesség is egyre kevesebb izomenergiát használ. Becslések szerint 200 évvel ezelőtt a javak előállítása több mint 90%-ban emberi és állati izomenergiával történt, és kevesebb mint 10%-nyi szellemi energiát tartalmazott. Az ezredfordulóig ez az arány ellenkezőjére fordult. A fejlett országokban a munkához szükséges izomenergia összmennyisége 10% alatti értékre esett (szellemi energiának tekintve a gépek létrejöttéhez és működtetéséhez szükséges tudást is). Ezek a folyamatok a 150-200 évvel korábbihoz viszonyítva gyökeresen új társadalmakat és életfeltételeket hoztak létre. A felzárkózó országokban ezek az átalakulások rendkívül gyorsak. A 150-200 év helyett 50-100 év alatt zajlottak, zajlanak le, gyakran igen súlyos konfliktusokat okozva. Ezek a változások hatalmas anyagi és szellemi potenciálokat halmoztak föl, amelyek hatékony működtetése, hasznosítása országos keretekbe zárva egyre kevésbé lehetséges. Az egész Földet egységként kezelőglobalizáció kényszerű valósággá vált. A kereskedelem globalizációja már évszázadokkal ezelőtt kezdődött. A pénzügyi, az informatikai globalizáció robbanásszerű kibontakozása szemünk előtt zajlik, és gyorsul a gazdaság globalizációja is. E folyamatok egyre súlyosabb környezeti, ökológiai, társadalmi problémákat okoznak. Még nem tudható, hogy az ember képes lesz-e elhárítani az előjelek alapján eddigi létezésének vélhetően legsúlyosabb katasztrófáját. Ennek megelőzésére, a válságok keze-
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Nevelés, Neveléstudomány, Pedagógia, Kompetenciafejlesztés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Tartalomjegyzék
Bevezető
7-17
   Globalizáció
7-9
   A nevelés és a pedagógia válsága
9-11
   A paradigmaváltás lehetősége
11-17
      Komponensrendszer
12
      Szempontrendszer
12-13
      Funkció és kompetencia
13-14
      Viselkedés és öröklés
14-15
      Szerveződés és komponensek
15-16
      Működés és optimalizáció
16
      A személyiségfejlődés mint hierarchizálódás
16-17
      A pedagógia mint hierarchikus multidiszciplína
17
Első rész: Általános alapok
18-61
   Tartalom
19
   1. fejezet: Komponensrendszer és nevelés
21-31
      A komponensrendszerek sajátságai
21-23
      Szocializációs rendszerek
23-27
      Személyiség
27-29
      Nevelés
30
      Pedagógia
30-31
      Konklúzió
31
   2. fejezet: Kompetencia és személyiség
32-39
      Kompetenciamodell
32-33
      A személyiség egzisztenciális kompetenciái
34-37
      A nevelés mint a kompetenciák fejlődésének segítése
37-39
      Konklúzió
39
   3. fejezet: A személyiség öröklött komponensei
40-50
      Etológiai szemléletmód
40-42
      Komponensfajták és komponenskészletek
42-46
      Az öröklött viselkedési komponensek szerepe a személyiség fejlődésében, fejlesztésében
46-50
      Konklúzió
50
   4. fejezet: Személyiségfejlődés
51-61
      A személyiségfejlődés elméletei
51-52
      Folyamatosság és egymásra épülés
52-53
      A személyiségfejlődés funkciója
54-55
      Hierarchizálódás
55-58
      Egyéni értékrend és személyiségfejlődés
59-61
      Konklúzió
61
Második rész: A kognitív kompetencia fejlesztése
62-173
   Tartalom
63-64
   5. fejezet: Kognitivizmus és az értelem kiművelése
66-79
      Értelem
67-69
      Kognitivizmus
70-74
      A kogníció fázisai és komponensfajtái
74-76
      Az értelem kifejlődése
76-79
      Konklúzió
79
   6. fejezet: A kognitív rutinok pedagódiai jelentősége
80-94
      PDP és a kognitív rutinok
80-82
      Egységfelismerő rutinok
82-90
         Perceptuális egységfelismerő rutinok
82-84
         Szófelismerő, szóközlő és fogalomfelismerő rutinok
84-85
         A szórutinok elsajátításának pedagógiai problémai
85-90
      Viszonyító rutinok
90-93
         Perceptuális viszonyító rutinok
90-93
      Konklúzió
93-94
   7. fejezet: A kognitív készségek rendszere és fejlődése
95-106
      Kognitív forradalom és kognitív készségek
95-99
         Szerveződés
96-97
         Működés
97-98
         Viselkedés
98
         Fejlődés
98-99
      Merev kognitív készségek
99
      Ciklikus kognitív készségek
100-102
      Rugalmas kognitív készségek
101-104
      Komplex kognitív készségek
104-105
      Konklúzió
106
   8. fejezet: A kognitív képességek rendszere és fejlődése
107-126
      Kognitív kompetencia és kognitív képesség
107-110
      A kognitív képességek rendszere
110-112
      Gondolkodási képesség
112-114
      Tudásszerző képesség
114-117
      Kognitív kommunikációs képesség
117-118
      Tanulási képesség
118-120
      A kognitív képességek hatékonysága
120-123
      A kognitív képességek fejlődése
123-126
      Konlúzió
126
   9. fejezet: A kognitív motívumok rendszere és fejlesztése
127-159
      Integrációs törekvések
127-129
      A motiváció működési fázisai és szintjei
129-130
      A kognitív motívumok rendszere
130-133
      Gondolkodási motívumok
133-135
      Tudásszerző motívumok
135-147
         Elsődleges tudásszerző motiváció
137-141
            Ingerszükséglet
138
            Kíváncsiság
138-140
            Érdeklődés
140-141
         Másodlagos tudásszerző motiváció
141-145
            Megoldási késztetés
142
            Elvárási motívumok
142-143
            Tulajdonítási motívumok
143-145
         Elsődleges és másodlagos tudásszerző motiváció
145-146
         Alkotásvágy és játékszeretet
146-147
      Tanulási motívumok
148-155
         Elsajátítási motívum (Mastery motive)
149-150
         Tanulási sikervágy és kudarcfélelem
150
         Tanulási elismerésvágy
150-151
         A kötődés mint tanulási motívum
151-152
         Tanulási igényszint
152
         Tanulási ambíció
152-153
         A tanulás gyakorlagi értéke
153-154
         Továbbtanulási szándék, továbbtanulási életprogram
154
         Önfejlesztési igény
154-155
      A kognitív motívumrendszerek fejlődése és fejlesztése
155-159
         Rendszerképződés
155-157
         Optimalizálódás
157-158
         Hierarchizálódás
158-159
      Konklúzió
159
   10. fejezet: A kognitív készségek és képességek fejlesztése
160-173
      Szemléltető példák
160-162
      Tanulságok
162-166
         A fejlesztési stratégia problémája
162-163
         A fejlesztés és a nyitottság problémája
163-164
         A "vagy kész válasz, vagy gondolkodtatás" problémája
164-165
         A fejlesztéshez szükséges idő problémája
165
         A taníthatóság problémája
165-166
         Az eszközök és módszerek problémája
166
         A motiváció problémája
166
      Kritériumorientált fejlesztés
166-171
         Szabályozási szintek és fejlesztés
167
         Kritikus kognitív készségek
167-168
         Készségfejlesztés egyéni fejlődési mutató alapján
168-171
         Eszközök és módszerek
171
      Konklúzió
172-173
Harmadik rész: A szociális kompetencia fejlesztése
174-244
   Tartalom
175-176
   11. fejezet: Szociális kompetencia és proszocialitás
178-191
      Szociobiológiai alapok
178-182
         Az önzés és az önzetlenség egyensúlya, adaptivitása
179-180
         Az önzetlen viselkedés öröklött komponensei - három példa
180-182
      Proszociális viselkedés, magatartás és proszoscialitás
182-185
         Proszociális viselkedés és magatartás
183-184
         Proszocialitás
184-185
      A proszocialitás fejlődése és fejlesztése
185-190
         Proszocializáció
185-186
         A szociális, a proszociális kreativitás növekedése
186-189
         A proszocialitás hatókörének kiterjedése
189-190
      Konklúzió
191
   12. fejezet: Szociális kommunikáció és nevelés
192-206
      Kognitív és szociális kommunikáció
192-194
      A szociális kommunikáció öröklött alapjai
194-199
         Az állatok érzelmi kommunikációjának tanulságai
195-196
         Az ember érzelmi kommunikációja
196-199
      Verbális szociális kommunikáció
199-206
         A szóbeli szociális kommunikáció mint a nonverbális szociális kommunikáció kiegészítője
200-201
         A nonverbális és a szóbeli szociális kommunikáció közötti összefüggés
201
         A közlés és a reagálás közötti viszony figyelembevétele
202-204
         A szociális kommunikáció alapfunkciói
204-206
      Konklúzió
206
   13. fejezet: A kötődési háló szerepe a nevelésben
207-217
      Kötődés
207-208
      A kötődési hajlam összetevői és működése, fejlődése
208-210
      Kötődés és viselkedés
210-214
         A kötődés iránya és ereje
210-211
         A kötődés funkciója
211
         A kötődés motívumai
211-212
         A kötődés fajtái
212-214
      Kötődési háló
214-216
      Konklúzió
216-217
   14. fejezet: Csoportlétre, szervezési és társadalmi létre nevelés
218-229
      A csoportlét alaptényezői
218-219
      A csoport létfunkciói
219-220
      A csoport szerveződése, működése és viselkedése
220-226
         Szociális vonzódás
220-221
         Rangsorképző hajlam
221-222
         Hovatartozási hajlam
222-223
         Csoportméret
223-226
      Nevelési feladatok
226-229
         Csoportlétle, szervezeti létre nevelés
226-229
         Társadalmi létre nevelés
229
      Konklúzió
229
   15. fejezet: Az érdekérvényesítő szociális képességek fejlesztése
230-244
      Szociális képesség
230-231
      Szociális érdekérvényesítés
231-233
      A proszociális képesség és a nevelés
234-237
         A proszociális képesség alapszabályai
234
         Öröklött alapok
234-235
         A nevelés alapszabályai
235-237
         A proszociális képesség fejlesztése
237
      Az együttműködési képesség fejlesztése
238-239
      A vezetési képesség fejlesztése
239-242
         A vezetési képesség alapszabályai
239-241
         A nevelés mint vezetés, a vezetésképesség fejlesztése
241-242
      A versengés képességének fejlesztése
242-244
      Konklúzió
244
Negyedik rész: A személyes kompetencia fejlesztése
245-319
   Tartalom
246-247
   16. fejezet: Személyes kompetencia és perszonalizáció
248-256
      A személyes kompetencia és funkciói
248-249
      A személyes kompetencia szerveződése és működése
249-253
         Személyes motívumrendszer
249-250
         Személyes képességrendszer
251-252
         Érdekértékelő rendszer
252-253
            Affektív apparátus
252
            Habitus
252
            Világtudat
252-253
            Éntudat
253
      A személyes kompetencia fejlődése
253-255
      Perszonalizáció
255
      Konklúzió
255-256
   17. fejezet: Önállóságra nevelés
257-275
      Önállósulás
257-259
      Önellátás
259-271
         Biológiai önellátás
260-261
         Komfort
262
         Mozgás
262-264
         Élmény
264-271
            A motívumrendszer fejlesztése
264-266
            A befogadóképesség fejlesztése
266-268
            Az önkifejezési képesség fejlesztése
269-271
      Önvédelem
272-274
         Szabadságvédelem
272
         Egészségvédelem
272-273
         Identitásvédelem
274
      Konklúzió
275
   18. fejezet: Egyéniségfejlesztés
276-295
      Az egyéni különbségek problémája
276-286
         A megoldásikísérletek problémái
277-282
            Merev évfolyamrendszer
278-279
            Rugalmas évfolyamrendszer
279-282
         Optimális egyéniségfejlesztés
282-286
      Affektív különbségek
286-291
      Habiturális különbségek
291-293
      Kognitív különbségek
291-294
      Tehetségbeli különbségek
294
      Konklúzió
294-295
   19. fejezet: A személyes tudat és az én fejlődésének segítése
296-319
      Személyiség, én és tudat
296-297
      Személyes tudat és világtudat
297-300
         Általános személyes világtudat
298-299
         Természettudat
299-300
         Társadalomtudat
300
         Kognitív tudat
300
      Az én
300-301
      Éntudat
301-308
         Az éntudat tartalmi hierarchiája
302-303
         Éntudattartalmak
303-305
         Azonosságtudat
305-306
         Az éntudat funkcionális rétegei
306-307
         Az éntudatfejlődés segítése
307-308
      Önreflektív képességek
308-310
         Önértékelőképesség
309
         Önmegismerő képesség
309-310
         Önfejlesztő képesség
310
      Az én evolúciója
311-314
      Az én egyedfejlődése
314-319
         Az önreflektív képességek fejlődése
314-315
         Fejlődési szintek
315-316
         Az énfejlődés forrásai
316-317
         Tartalmi énfejlődés
318
         Az énműködés fejlődése
318-319
      Konklúzió
319
Irodalom
321-332
Ábrajegyzék
333
Tárgymutató
335-346
Névmutató
347-351
Kolofon
352
Hátsó borító