XXI. század és nevelés
Szerző: Nagy JózsefCím: XXI. század és nevelés
Megjelenési adatok: Osiris, Budapest, 2002. | ISBN: 963-379-769-1
Ez a könyv a személyiség, a nevelés és a pedagógia fejlődési lehetőségeiről szól. Megírását főleg az tette szükségessé és lehetővé, hogy a társadalmak a globalizáció kibontakozásával a fejlődés új, kritikus szakaszához érkeztek (a könyv címében a „XXI. század” erre utal), a nevelés gyakorlata és a pedagógia mint elmélet válságba került, a XX. század utolsó harmadában a pedagógia elmélete és gyakorlata szempontjából alapvető jelentőségű tudományok egész sora olyan új ismereteket tárt föl, amelyek pedagógiai célú integrálása, hasznosítása lehetővé teheti a pedagógia paradigmaváltását, ami elősegítheti a nevelés, a pedagógia válságának oldását. || A tudományos-technikai fejlődés társadalmat, életfeltételeket átalakító következménye, hogy a fejlett országokban az ipari forradalommal kezdődően másfél-két évszázad alatt a mezőgazdaságban dolgozók aránya mintegy 85%-ról 3-5%-ra csökkent. Eközben az iparban foglalkoztatottak aránya néhány %-ról 35-15%-ra növekedett, majd csökkenő' tendencia alakult ki. A fejlett országokban ma már csak 20-25%-ot tesz ki ez az érték, és a csökkenés tovább tart. Más szóval: a szolgáltató ágazatokban foglalkoztatottak aránya néhány %-ról mintegy 70-75%-ra növekedett. Ugyanakkor az anyagi javakat előállító csökkenő' arányú népesség is egyre kevesebb izomenergiát használ. Becslések szerint 200 évvel ezelőtt a javak előállítása több mint 90%-ban emberi és állati izomenergiával történt, és kevesebb mint 10%-nyi szellemi energiát tartalmazott. Az ezredfordulóig ez az arány ellenkezőjére fordult. A fejlett országokban a munkához szükséges izomenergia összmennyisége 10% alatti értékre esett (szellemi energiának tekintve a gépek létrejöttéhez és működtetéséhez szükséges tudást is). Ezek a folyamatok a 150-200 évvel korábbihoz viszonyítva gyökeresen új társadalmakat és életfeltételeket hoztak létre. A felzárkózó országokban ezek az átalakulások rendkívül gyorsak. A 150-200 év helyett 50-100 év alatt zajlottak, zajlanak le, gyakran igen súlyos konfliktusokat okozva. Ezek a változások hatalmas anyagi és szellemi potenciálokat halmoztak föl, amelyek hatékony működtetése, hasznosítása országos keretekbe zárva egyre kevésbé lehetséges. Az egész Földet egységként kezelőglobalizáció kényszerű valósággá vált. A kereskedelem globalizációja már évszázadokkal ezelőtt kezdődött. A pénzügyi, az informatikai globalizáció robbanásszerű kibontakozása szemünk előtt zajlik, és gyorsul a gazdaság globalizációja is. E folyamatok egyre súlyosabb környezeti, ökológiai, társadalmi problémákat okoznak. Még nem tudható, hogy az ember képes lesz-e elhárítani az előjelek alapján eddigi létezésének vélhetően legsúlyosabb katasztrófáját. Ennek megelőzésére, a válságok keze-
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Nevelés, Neveléstudomány, Pedagógia, Kompetenciafejlesztés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Nevelés, Neveléstudomány, Pedagógia, Kompetenciafejlesztés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Tartalomjegyzék
Bevezető
7-17
Globalizáció
7-9
A nevelés és a pedagógia válsága
9-11
A paradigmaváltás lehetősége
11-17
Komponensrendszer
12
Szempontrendszer
12-13
Funkció és kompetencia
13-14
Viselkedés és öröklés
14-15
Szerveződés és komponensek
15-16
Működés és optimalizáció
16
A személyiségfejlődés mint hierarchizálódás
16-17
A pedagógia mint hierarchikus multidiszciplína
17
Első rész: Általános alapok
18-61
Tartalom
19
1. fejezet: Komponensrendszer és nevelés
21-31
A komponensrendszerek sajátságai
21-23
Szocializációs rendszerek
23-27
Személyiség
27-29
Nevelés
30
Pedagógia
30-31
Konklúzió
31
2. fejezet: Kompetencia és személyiség
32-39
Kompetenciamodell
32-33
A személyiség egzisztenciális kompetenciái
34-37
A nevelés mint a kompetenciák fejlődésének segítése
37-39
Konklúzió
39
3. fejezet: A személyiség öröklött komponensei
40-50
Etológiai szemléletmód
40-42
Komponensfajták és komponenskészletek
42-46
Az öröklött viselkedési komponensek szerepe a személyiség fejlődésében, fejlesztésében
46-50
Konklúzió
50
4. fejezet: Személyiségfejlődés
51-61
A személyiségfejlődés elméletei
51-52
Folyamatosság és egymásra épülés
52-53
A személyiségfejlődés funkciója
54-55
Hierarchizálódás
55-58
Egyéni értékrend és személyiségfejlődés
59-61
Konklúzió
61
Második rész: A kognitív kompetencia fejlesztése
62-173
Tartalom
63-64
5. fejezet: Kognitivizmus és az értelem kiművelése
66-79
Értelem
67-69
Kognitivizmus
70-74
A kogníció fázisai és komponensfajtái
74-76
Az értelem kifejlődése
76-79
Konklúzió
79
6. fejezet: A kognitív rutinok pedagódiai jelentősége
80-94
PDP és a kognitív rutinok
80-82
Egységfelismerő rutinok
82-90
Perceptuális egységfelismerő rutinok
82-84
Szófelismerő, szóközlő és fogalomfelismerő rutinok
84-85
A szórutinok elsajátításának pedagógiai problémai
85-90
Viszonyító rutinok
90-93
Perceptuális viszonyító rutinok
90-93
Konklúzió
93-94
7. fejezet: A kognitív készségek rendszere és fejlődése
95-106
Kognitív forradalom és kognitív készségek
95-99
Szerveződés
96-97
Működés
97-98
Viselkedés
98
Fejlődés
98-99
Merev kognitív készségek
99
Ciklikus kognitív készségek
100-102
Rugalmas kognitív készségek
101-104
Komplex kognitív készségek
104-105
Konklúzió
106
8. fejezet: A kognitív képességek rendszere és fejlődése
107-126
Kognitív kompetencia és kognitív képesség
107-110
A kognitív képességek rendszere
110-112
Gondolkodási képesség
112-114
Tudásszerző képesség
114-117
Kognitív kommunikációs képesség
117-118
Tanulási képesség
118-120
A kognitív képességek hatékonysága
120-123
A kognitív képességek fejlődése
123-126
Konlúzió
126
9. fejezet: A kognitív motívumok rendszere és fejlesztése
127-159
Integrációs törekvések
127-129
A motiváció működési fázisai és szintjei
129-130
A kognitív motívumok rendszere
130-133
Gondolkodási motívumok
133-135
Tudásszerző motívumok
135-147
Elsődleges tudásszerző motiváció
137-141
Ingerszükséglet
138
Kíváncsiság
138-140
Érdeklődés
140-141
Másodlagos tudásszerző motiváció
141-145
Megoldási késztetés
142
Elvárási motívumok
142-143
Tulajdonítási motívumok
143-145
Elsődleges és másodlagos tudásszerző motiváció
145-146
Alkotásvágy és játékszeretet
146-147
Tanulási motívumok
148-155
Elsajátítási motívum (Mastery motive)
149-150
Tanulási sikervágy és kudarcfélelem
150
Tanulási elismerésvágy
150-151
A kötődés mint tanulási motívum
151-152
Tanulási igényszint
152
Tanulási ambíció
152-153
A tanulás gyakorlagi értéke
153-154
Továbbtanulási szándék, továbbtanulási életprogram
154
Önfejlesztési igény
154-155
A kognitív motívumrendszerek fejlődése és fejlesztése
155-159
Rendszerképződés
155-157
Optimalizálódás
157-158
Hierarchizálódás
158-159
Konklúzió
159
10. fejezet: A kognitív készségek és képességek fejlesztése
160-173
Szemléltető példák
160-162
Tanulságok
162-166
A fejlesztési stratégia problémája
162-163
A fejlesztés és a nyitottság problémája
163-164
A "vagy kész válasz, vagy gondolkodtatás" problémája
164-165
A fejlesztéshez szükséges idő problémája
165
A taníthatóság problémája
165-166
Az eszközök és módszerek problémája
166
A motiváció problémája
166
Kritériumorientált fejlesztés
166-171
Szabályozási szintek és fejlesztés
167
Kritikus kognitív készségek
167-168
Készségfejlesztés egyéni fejlődési mutató alapján
168-171
Eszközök és módszerek
171
Konklúzió
172-173
Harmadik rész: A szociális kompetencia fejlesztése
174-244
Tartalom
175-176
11. fejezet: Szociális kompetencia és proszocialitás
178-191
Szociobiológiai alapok
178-182
Az önzés és az önzetlenség egyensúlya, adaptivitása
179-180
Az önzetlen viselkedés öröklött komponensei - három példa
180-182
Proszociális viselkedés, magatartás és proszoscialitás
182-185
Proszociális viselkedés és magatartás
183-184
Proszocialitás
184-185
A proszocialitás fejlődése és fejlesztése
185-190
Proszocializáció
185-186
A szociális, a proszociális kreativitás növekedése
186-189
A proszocialitás hatókörének kiterjedése
189-190
Konklúzió
191
12. fejezet: Szociális kommunikáció és nevelés
192-206
Kognitív és szociális kommunikáció
192-194
A szociális kommunikáció öröklött alapjai
194-199
Az állatok érzelmi kommunikációjának tanulságai
195-196
Az ember érzelmi kommunikációja
196-199
Verbális szociális kommunikáció
199-206
A szóbeli szociális kommunikáció mint a nonverbális szociális kommunikáció kiegészítője
200-201
A nonverbális és a szóbeli szociális kommunikáció közötti összefüggés
201
A közlés és a reagálás közötti viszony figyelembevétele
202-204
A szociális kommunikáció alapfunkciói
204-206
Konklúzió
206
13. fejezet: A kötődési háló szerepe a nevelésben
207-217
Kötődés
207-208
A kötődési hajlam összetevői és működése, fejlődése
208-210
Kötődés és viselkedés
210-214
A kötődés iránya és ereje
210-211
A kötődés funkciója
211
A kötődés motívumai
211-212
A kötődés fajtái
212-214
Kötődési háló
214-216
Konklúzió
216-217
14. fejezet: Csoportlétre, szervezési és társadalmi létre nevelés
218-229
A csoportlét alaptényezői
218-219
A csoport létfunkciói
219-220
A csoport szerveződése, működése és viselkedése
220-226
Szociális vonzódás
220-221
Rangsorképző hajlam
221-222
Hovatartozási hajlam
222-223
Csoportméret
223-226
Nevelési feladatok
226-229
Csoportlétle, szervezeti létre nevelés
226-229
Társadalmi létre nevelés
229
Konklúzió
229
15. fejezet: Az érdekérvényesítő szociális képességek fejlesztése
230-244
Szociális képesség
230-231
Szociális érdekérvényesítés
231-233
A proszociális képesség és a nevelés
234-237
A proszociális képesség alapszabályai
234
Öröklött alapok
234-235
A nevelés alapszabályai
235-237
A proszociális képesség fejlesztése
237
Az együttműködési képesség fejlesztése
238-239
A vezetési képesség fejlesztése
239-242
A vezetési képesség alapszabályai
239-241
A nevelés mint vezetés, a vezetésképesség fejlesztése
241-242
A versengés képességének fejlesztése
242-244
Konklúzió
244
Negyedik rész: A személyes kompetencia fejlesztése
245-319
Tartalom
246-247
16. fejezet: Személyes kompetencia és perszonalizáció
248-256
A személyes kompetencia és funkciói
248-249
A személyes kompetencia szerveződése és működése
249-253
Személyes motívumrendszer
249-250
Személyes képességrendszer
251-252
Érdekértékelő rendszer
252-253
Affektív apparátus
252
Habitus
252
Világtudat
252-253
Éntudat
253
A személyes kompetencia fejlődése
253-255
Perszonalizáció
255
Konklúzió
255-256
17. fejezet: Önállóságra nevelés
257-275
Önállósulás
257-259
Önellátás
259-271
Biológiai önellátás
260-261
Komfort
262
Mozgás
262-264
Élmény
264-271
A motívumrendszer fejlesztése
264-266
A befogadóképesség fejlesztése
266-268
Az önkifejezési képesség fejlesztése
269-271
Önvédelem
272-274
Szabadságvédelem
272
Egészségvédelem
272-273
Identitásvédelem
274
Konklúzió
275
18. fejezet: Egyéniségfejlesztés
276-295
Az egyéni különbségek problémája
276-286
A megoldásikísérletek problémái
277-282
Merev évfolyamrendszer
278-279
Rugalmas évfolyamrendszer
279-282
Optimális egyéniségfejlesztés
282-286
Affektív különbségek
286-291
Habiturális különbségek
291-293
Kognitív különbségek
291-294
Tehetségbeli különbségek
294
Konklúzió
294-295
19. fejezet: A személyes tudat és az én fejlődésének segítése
296-319
Személyiség, én és tudat
296-297
Személyes tudat és világtudat
297-300
Általános személyes világtudat
298-299
Természettudat
299-300
Társadalomtudat
300
Kognitív tudat
300
Az én
300-301
Éntudat
301-308
Az éntudat tartalmi hierarchiája
302-303
Éntudattartalmak
303-305
Azonosságtudat
305-306
Az éntudat funkcionális rétegei
306-307
Az éntudatfejlődés segítése
307-308
Önreflektív képességek
308-310
Önértékelőképesség
309
Önmegismerő képesség
309-310
Önfejlesztő képesség
310
Az én evolúciója
311-314
Az én egyedfejlődése
314-319
Az önreflektív képességek fejlődése
314-315
Fejlődési szintek
315-316
Az énfejlődés forrásai
316-317
Tartalmi énfejlődés
318
Az énműködés fejlődése
318-319
Konklúzió
319
Irodalom
321-332
Ábrajegyzék
333
Tárgymutató
335-346
Névmutató
347-351
Kolofon
352
Hátsó borító