Ökologikus - környezetbarát építés
Szerző: Nemcsics ÁkosCím: Ökologikus - környezetbarát építés
Alcím: 1. kiadás
Megjelenési adatok: Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, Budapest, 1999.
Mára az emberiség olyan pusztítást végzett a természeti környezetben, ha nem változtat ezen a tendencián, akkor az katasztrófához vezet. Minden felelősen gondolkodó embernek ki kell vennie a részét ennek a jelenlegi hibás fejlődési iránynak a megváltoztatásából. Minden ipari tevékenység, így az építés is terheli a
környezetet. Az épület a felépítés előtt az építőanyaggyártás során, az építkezés során az élőhely pusztítása által, és működése közben is kapcsolatba kerül a környezettel. A kiút, hogy az épületek környezetbarát technológiával épüljenek, és működésükhöz a legkevesebb fosszilis energiát igényeljenek. A könyv célkitűzése, hogy ehhez a környezetbarát, ökologikus építéshez nyújtson segítséget. A könyv a posztgraduális képzés számára készült, de haszonnal forgathatják egyetemi, főiskolai hallgatók, valamint a tervezésben és kivitelezésben dolgozó mérnökök is. Ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni Török Ferenc egyetemi tanárnak a jegyzet gondos áttanulmányozása során tett észrevételeiért és tanácsaiért. Továbbá köszönöm dr. Alexay Zoltán főiskolai docensnek az alapos lektori munkáját. A stiláris kérdésekben és a gépelési munkában feleségem volt segítségemre. A jegyzet ábrái, ahol forrásra való utalás nem jelzi, a szerző munkái. | 1923-ban T. Midley a General Motors feltalálója egy találmánnyal állt elő. A belső égésű motorok hatásfoka nagymértékben növelhető a benzin ólmozásával. Noha az ólom egészségre káros hatása ismert volt, az engedélyező bizottság a várható haszon és az alacsony ólomdózis mérlegelésével az engedélyezés mellett döntött. Ma már tudjuk, hogy a belélegzett ólomvegyület csaknem teljesen felszívódik a szervezetben, aminek főleg a nagyvárosok lakói látják kárát. Egy felmérés szerint a csecsemők vérében mért ólomkoncentráció mértéke fordítottan arányos a szellemi képességükkel... Ma már kapható ólmozatlan benzin is. 5 évvel később ugyanezen feltaláló egy újabb találmánnyal lepte meg a világot: a freonnal. Ez az anyag egy igen stabil vegyület, mely könnyen cseppfolyósítható és az egészségre közvetlenül nem ártalmas. Hűtőgépek, légkondicionálók hűtőközegeként, szóróflakonok hajtógázaként jól felhasználható. A légkörbe kiszabadult freon lassan feldifümdál az ózonpajzsig, s ott ezt az UV-sugárzás ellen védő pajzsot a vegyületben található klór segítségével gyorsan lebontja. Továbbá erős üvegházhatása miatt a föld globális felmelegedését fokozza... A freont igen erős környezetromboló hatása ellenére még mindig előállítják. Az emberi fejlődés mindig valamiféle természetátalakítással járt. A természet a rajta ütött sebet, míg az ember harmóniában élt vele, regenerálni tudta. Az ipari termelés rohamos növekedésével a természeti környezet egyre inkább károsodott, a természet már nem tudta maradéktalalul reprodukálni önmagát. Mára már eljutottunk odáig, ha hamarosan nem változtatunk a környezetet kizsákmányoló magatartáson, akkor maga az emberi civilizáció léte forog kockán.
Kategóriák: Építészet
Tárgyszavak: Főiskolai jegyzet, Ökölogikus építkezés, Környezetbarát építkezés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Főiskolai jegyzet, Ökölogikus építkezés, Környezetbarát építkezés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Tartalom
3-5
ELŐSZÓ
7
ELSŐ RÉSZ: Ökológiai alapvetés
9-18
1.1. A környezetszennyezés hatás
9
1.2. Ökológikus szemléletmód
10-11
1.3. Ökológia az építészetben
11-18
1.3.1. Épület, környezet egység
11-13
1.3.2. Anyag, energia háztartás
13-14
1.3.3. A méret, mint ökológiai fogalom
14-15
1.3.4. Az ökológia idődimenziója a fejlődés
15-18
MÁSODIK RÉSZ: A megújuló energiaforrások
19-57
2.1. A napenergia
19-28
2.1.1. Termodinamikai alapok
19-21
2.1.2. A hőmérsékleti sugárzás
21-23
2.1.3. A napsugárzás spektruma
24-25
2.1.4. A napsugárzás időbeli és térbeli eloszlása
26-28
2.2. Hőcsapda
28-32
2.2.1. Az üveg
28-31
2.2.2. Üvegházhatás
31-32
2.3 Termikus napkollektor
33-35
2.3.1. A napkollektor működése
33-34
2.3.2. A napkollektor fel építése
35
2.4. A napelem
36-44
2.4.1. A mikrovilág törvényei
36-38
2.4.2. Elektromosenergia nyerése napelemmel
39-42
2.4.3. A napelem konstrukciója
42-45
2.5. Másodlagos megújuló energiaforrások
45-57
2.5.1. A szélenergia
45-48
2.5.2. Vízhasznosítás
48-50
2.5.3. Biológiai energiák
50-53
2.5.4. A geotermikus energia
53-57
HARMADIK RÉSZ: Ökologikus épületkonstrukciók
58-90
3.1. Az épület mérete és elhelyezése
58-66
3.1.1. A felület - térfogat viszonya
58-59
3.1.2. Tájolás, természetes megvilágítás
59-61
3.1.3. A benapozás és az árnyék
61-64
3.1.4. Környezeti adottságok
64-66
3.2. A napsugárzást passzív módon hasznosító rendszerek
66-73
3.2.1. A fal mint hőtároló szerkezet
66-69
3.2.2. A víz mint hőtároló- és hűtőközeg
70-71
3.2.3. Hűtés - fűtés levegővel
71-73
3.3. Természetes hang-, hőszigetelés és szellőztetés
74-85
3.3.1. A növényzet szerepe
74-76
3.3.2. A föld mint építő- és szigetelőanyag
77-79
3.3.3. Védekezés a radonnal szemben
80-82
3.3.4. A természetes szellőzés és huzatvédelem
82-85
3.4. Az ökologikus tartószerkezet
85-90
3.4.3. A szerkezetek gazdaságossága ill. célszerűsége
85-87
3.4.2. A szerkezetválasztás szempontjai
87-89
3.4.3. Anyagszerkezeti meggondolások
89-90
NEGYEDIK RÉSZ: Építőanyagok és épületszerkezetek
91-139
4.1. Építőanyagok
91-98
4.1.1. Előállítás, felhasználás, újrahasznosítás
91-92
4.1.2. A természetes építőanyagok
92-94
4.1.3. Az építőanyagok rangsorolása
94-95
4.1.4. Az ökologikus építészet perspektivikus anyagai
95-98
4.2. A falszerkezetek
98-113
4.2.1. A fal épületfizikái működése
98-101
4.2.2. Természetesanyagú tömör falak
101-105
4.2.3. A légréses falak
105-109
4.2.4. Az átlátszó szigeteléssel ellátott fal
109-113
4.3. Könnyűszerkezetes tető és homlokzat elemek
113-136
4.3.1. Üveg a tetőn és a homlokzaton
113-123
4.3.2. Termikus napkollektor a tetőn
124-127
4.3.3. Napelem a tetőn és a homlokzaton
127-131
4.3.4. Árnyékoló szerkezetek
131-136
4.4. A zöldtető
136-139
ÖTÖDIK RÉSZ: Példák ökologikus épületekre
140-157
5.1. A napfényes irodaház
140-141
5.2. A napenergiát hasznosító lakóház
142-143
5.3. A tájbarát istálló
144-146
5.4. Az átriumos iskola
147-148
5.5. A természetes anyagú templom
149-150
5.6. A "vizikastély" ifjúsági szállás
151-153
5.7. A csupa üveg lakásbővítés
154-155
5.8. A földbe süllyesztett nyaraló
156-157
HIVATKOZÁSJEGYZÉK
158-161
AJÁNLOTT SZAKIRODALOM
162
Hátsó borító