Kis magyar művelődéstörténet
Szerző: Nemeskürty IstvánCím: Kis magyar művelődéstörténet
Sorozatcím: Szent István könyvek, 1585-6186 ; 3.
Megjelenési adatok: Szent István Társulat, Budapest, 2000. | ISSN: 1585-6186 | ISBN: 963-361-166-0
Ezt a Kis Magyar Művelődéstörténetet a Corvina Kiadó megbízásából, 1987-ben német olvasóknak írtam. Példaként A Magyar Szemle Kincsestára járt előttem, ezek a harmincas években megjelent, zsebre dugható kék füzetek, melyek néhány íven tömören foglalták össze a magyar és az egyetemes irodalom, tudomány, művészetek lényegét. Magyarul talán sohasem jelenik meg ez a könyvem, ha a Pannon Kiadó 1992-ben nem vállalkozik közreadására. Most a Szent István Társulat tisztelt meg azzal, hogy a Kis Magyar Művelődéstörténetet ismét az olvasóközönség elé bocsátja. Kitüntető, hogy ez az évszázados hagyományú katolikus intézmény jelen munkám iránt érdeklődik. Magam is átérzem ennek jelentőségét, hiszen a magyar művelődés története a huszadik századig keresztény mivoltunkkal azonos. De mert a katolikus meghatározás a reformációtól kezdve már nem kizárólagosan azonos a keresztény fogalommal, valamint, mert a magyar társadalom egy része a múlt század utolsó harmadától kezdve fokozatosan szakított az ezeréves keresztény hagyománnyal, gondolkozásmóddal és hittel, a liberalizmus, majd a szocializmus eszméiben keresvén üdvöt; a katolikus olvasó nyilván bővebb eligazítást vár a tömör tárgyilagossággal leírt művelődéstörténeti jelenségekre és eszmeáramlatokra vonatkozóan. Könyvem szövegén nem módosítok, hiszen azt az egész magyar (és külföldi) társadalomnak szántam, felekezeti különbségtétel nélkül; most, az előszóban fejtek ki néhány olyan gondolatot, melyek, mint tapasztalom, egyre inkább foglalkoztatják a hazafias érzésű, keresztény magyar társadalmat. A részletek iránt érdeklődő olvasót arra kérem, tanulmányozza néhány korábbi dolgozatomat: Magyar Liberalizmus, Távlatok, 1993. 2. szám; Katolikus magyarságunk, Távlatok, 1993. 4-5. szám; Ezerszáz évünk a Kárpát-medencében, Jel, 1993. 2. szám; valamint utalok alábbi könyveimre, pusztán azért, hogy felfogásom világossá váljék: Mi magyarok, 1989.; A bibliai örökség. A magyar küldetéstudat története, 1991. A magyar társadalom a középkorban mélyen átélt hittel volt keresztény. Magánéletet éppúgy áthatott ez a szeretet-eszményre, bűnbánat és megbocsátás kölcsönösségére, a minden ember egyenlő Isten előtt elvére alapuló vallás, mint az államélet egészét. A középkor szerzetes-rendek által közvetített eszmeáramlatait, az ezeket kifejező stílusirányzatokat, termelési módokat, bölcseleti felfogásokat időazonosságban vettük át és alkalmaztuk viszonyainkra. A kereszténységet halálos betegségként fenyegető nyugati egyházszakadást magyar királyok, kormányok, államférfiak, katonák, hívők közreműködésével sikerült megszüntetni. Amikor Európában egyszerre három pápa uralkodott, és még a nagy szentek is hol az egyiket, hol a másikat támogatták, a magyar közvélemény egységes maradt. Éppen ebből a tántoríthatatlan hitből fakad a reformáció magyarországi térhódítása a török háborúk idején. A magyar nép lelkifurdalásból vált a lutheri, majd a kálvini felekezet hívévé; úgy érezte, hogy Isten bűneink miatt büntet a törökkel.
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Címlap
Copyright/Impresszum
Auctor pio lectori
5-13
Középkor
14-54
Az Árpád-házi királyok három évszázada
14-32
Az Anjou-királyok évszázada
32-37
Zsigmond és Hunyadi János: a XV. század első fele
38-40
Mátyás uralkodása: a magyar középkor alkonya és a magyar kora reneszánsz felvirágzása
41-49
Mohács felé
49-54
Reneszánsz és reformáció
55-71
Kulturális egység a középkori magyar állam megszűnése után
55-63
A refomáció Magyarországon
64-66
Könyvnyomtatás és irodalom
66-71
A magyarországi barokk
72-88
A korai barokk útvesztőjében
72-82
Habsburg-Magyarország békéje
83-88
Felvilágosodás Magyarországon
89-104
A testőrírók köre és a jozefinista felvilágosodás
89-95
A magyar jakobinusok és a századvég felvilágosodása
95-99
A felvilágosodás utójátéka: Magyarország a bécsi kongresszus körüli évtizedben
99-104
Nemzeti romantika és népiesség a reformkortól a szabadságharcon át a kiegyezésig (1825-1867)
105-128
„Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?”
105-110
Pest-Buda a reformkorban
110-120
1848 és következményei
120-128
Ausztria-Magyarország
129-146
A kiegyezéstől a millenniumig
129-139
A millenniumtól Ausztria—Magyarország megszűnéséig
139-146
Két háború között
147-171
Forradalmi Tanácsköztársaság
147-152
Magyar kultúra Trianon után
153-171
A kényszerű alkalmazkodás félévszázada
172-190
Függelék
191-198
Tartalom
199-200