Kultúra és pszichológia
Szerkesztők: Nguyen, Luu Lan Anh; Fülöp MártaCím: Kultúra és pszichológia
Sorozatcím: Osiris tankönyvek
Fordítók: Berkics Mihály; Bujdosó Bori; László Péter; Thuma Orsolya
Megjelenési adatok: Osiris, Budapest, 2003. | ISSN: 1218-9855 | ISBN: 963-389-480-8
Megjegyzés: A kötet az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított tankönyv-támogatási program keretében jelent meg.
Az olvasó az első olyan, magyar nyelven megjelenő kötetet tartja kezében, amely a kultúra és a pszichológia kapcsolatáról írt legnevesebb, jórészt elméleti munkákat gyűjtötte össze. A kötet megjelenését több minden indokolta. Először is a lélektan tudományának reagálnia kell arra a változó világra, amelyben élünk. A néhány évtizeddel ezelőtti helyzethez képest ma a pszichológia kénytelen tekintetbe venni azt, hogy a különböző kultúrák a globalizáció során egyre inkább kölcsönös függésbe kerülnek egymással, és nem képesek egymástól függetlenül létezni; a különböző kultúrákból származó emberek találkozása, egymás mellett élése, ha lehet, a jövőben még gyakoribb lesz. Távoli országok és kultúrák történései, amelyekről régebben joggal gondolhattuk, hogy nem járnak következményekkel, és nincs jelentőségük a mi életünkre nézve, ma akár közvetlenül befolyásolhatják a mindennapjainkat. E megváltozott körülmények között a pszichológiának újra kell gondolnia a képzés tartalmi vonatkozásait, elsősorban azokat az alapfeltevéseket, amelyek a nyugati világban, főként az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában folytatott vizsgálatok eredményeire épültek. A kultúra ugyanis módosítja a korábbi pszichológiai elméletek érvényességét. Még ha elismerjük is, hogy a feltárt alaptörvényszerűségek valamilyen mértékben univerzálisan érvényesek, a mód, ahogy különböző kultúrákban megnyilvánulnak, eltérő lehet. Az elméletalkotó pszichológus a saját kultúrája által gyakorolt befolyásokat, elveket, nézőpontokat és elvárásokat könnyen magától értetődőnek és természetesnek tekinti, és
csak akkor szembesül azzal, hogy másképp is lehet a világot látni, ha egy másik kultúra normáival kényszerül szembetalálkozni, vagy ha egyes tudatos szakmai törekvések felhívják erre a figyelmét. Az viszont elgondolkodtató, hogy ezeket a pszichológusi etnocentrizmustól nem mentes elméleteket és implikációikat világszerte úgy tanítják az egyetemeken és úgy alkalmazzák a gyakorlatban, mintha egyenlő mértékben lennének érvényesek mindenütt. Például Aronson, aki a „főáramú pszichológia” amerikai képviselője, és aki a Társas lény című könyve révén laikusok között is ismert, Jahoda (1982) szerint csak „homo americanus”-ról szól az említett könyvében. Félő, hogy a pszichológia, amely az emberi viselkedést és lelki világot hivatott vizsgálni, nem teljesíti maradéktalanul feladatát, ha nem eléggé veszi figyelembe a kultúra hatását. A pszichológia tudományát sokkal nemzetközibbé és multikulturálisabbá kell tenni, hogy hűebben tükrözze a több mint 5000 különbözőféle kultúrát. A jelenleg élő 6 milliárd ember több mint 85%-a nem nyugati etnikai és kulturális hagyományokkal rendelkezik. Ami tehát „az igazságként” jelenik meg a nyugati pszichológiai tankönyvekben, nem tekinthető feltétlenül igazságnak, és nem alkalmazható az emberiség nagyobbik felére nézve. A kulturális aspektus, amely a legtöbb alaptételnek tekintett pszichológiai igazságot relatívvá teszi, ma már nem hagyható figyelmen kívül, már csak azért sem, mert számos eltérő kultúrával rendelkező, elsősorban ázsiai ország gazdasági, politikai vagy katonai nagyhatalommá válva, egyre jelentősebben határozza meg a világ jelenlegi arculatát. A kulturális és a kulturális összehasonlító pszichológia ismeretei ezért elengedhetetlenül fontossá váltak nemcsak a pszichológusok, hanem a politikusok és a gazdasági szakemberek számára is.
Kategóriák: Pszichológia
Tárgyszavak: Kultúra, Kulturális pszichológia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Kultúra, Kulturális pszichológia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Tartalom
[5]-6
A szerkesztők előszava
[7]-12
I. Rész: Bevezetés a kulturális összehasonlító és a kulturális pszichológiába
[14]-119
1. Nguyen Luu Lan Anh: Lehet-e összehasonlító a pszichológia, ha kulturális?
[15]-53
A kultúra definíciója
16-20
Történeti előzmények a kultúra és a psziché viszonyának vizsgálatában
20-23
A közelmúlt kulturális összehasonlító kutatásai
23-26
Kultúra és pszichológia vizsgálatának két megközelítése: kulturális összehasonlító pszichológia és kulturális pszichológia
26-39
Kulturális pszichológia
27-30
Kulturális összehasonlító pszichológia
30-34
Módszertani kérdések
34-39
A kulturális összehasonlító vizsgálatok módszertana
35-38
A kulturális pszichológia módszertana
38-39
A kultúra (és a kulturális összehasonlítás) dimenziói: kollektivizmus-individualizmus
40-44
Kutatási területek
45-52
Összegzés helyett
52-53
2. Marshall H. Segall - Walter J. Lonner - John W. Berry: A kulturális összehasonlító pszichológia tudománya A kultúra szerepének kiemelése a viselkedéskutatásban
[54]-66
Mi a kultúra és hol keressük?
59-60
A kulturális összehasonlító pszichológia eredete
60
Milyen kutatások folynak?
61
A kulturális összehasonlító pszichológia kutatási eredményeinek jelentősége
61-65
Összefoglalás és a jövőbeli kutatási irányok
65-66
3. Harry Triandis: A társas viselkedésmintázatok kulturális eltérései
[67]-96
Gyakorlat
[67]-71
1. módszer: Énfogalom
[67]-68
2. módszer: Attitűdök
68-69
3. módszer: Értékek
69-70
1. módszer
70
2. és 3. módszer
70-71
A társas viselkedés alapformái
71-73
Alapformák és kulturális tünetegyüttesek
73
A négy társas kapcsolati forma néhány érdekes jellegzetessége
73-74
Az alapformák és alapértékek
74-77
Kulturális tünetegyüttesek
77-96
Kulturális komplexitás
77-79
Kötött és laza kultúrák
80-83
Individualizmus-kollektivizmus
83-94
Az individualizmus előzményei
84
Az individualizus és a kollektivizmus jellegzetességei
84-93
Következmények
93
A tünetegyüttesek értékelése
93-94
Dinamikus változások a tünetegyüttesekben
94
Összefüggések a kulturális tünetegyüttesek között
94-96
Összefoglalás
96
4. Shalom H. Schwartz. Vannak-e egyetemes aspektusai az emberi értékek tartalmának és szerkezetének?
[97]-119
Az értékek tartalmának és szerkezetének elmélete
98-102
Az alapvető értéktartalmak tipológiája
98-99
Az értékek közötti viszonyrendszerek
99-102
Az értékek tartalmával és szerkezetével kapcsolatos kutatások áttekintése
103-114
Az értékkérdőív
103
A megítélések alkalmazása
103-104
Minták és eljárás
104
Elemzések
104-107
Eredmények: az értéktípusok tatalma
107-111
Eredmények: az értéktípusok közti viszonyok szerkezete
111-113
Alapdimenziók
111
Értéktípusok
111-113
Összehasonlítás más vizsgálatokban talált értékstruktúrákkal
113-114
Az értékelmélet társadalmi alkalmazásai
114-118
Politikai alkalmazások
114-116
Alkalmazások a csoportközi viszonyok területén
117-118
Következtetések
118-119
II. Rész: Alapvető módszertani kérdések
[121]-162
5. Fons J. R. van de Vijver - Kwok Leung: A kultúra pszichológiai kutatásának módszertani kérdései
[123]-136
A kulturális összehasonlító pszichológia fejlődését gátló tényezők
124-128
A kulturális összehasonlító vizsgálatok taxonómiája
128-130
Kutatási fejlemények a közeljövőben
131-135
Kutatási fejlemények a jövevényeknél
131-132
Kutatási fejlemények a bennfenteseknél
132-135
Következtetések
136
6. Marshall H. Segall - Pierre R. Dasen - John W Berry - Ype H. Poortinga: Kultúra-összehasonlító kutatások: témakörök és módszerek
[137]-162
A kulturális összehasonlító pszichológia fogalmi kerete
[137]-142
Kontextusváltozók
138-139
A folyamatváltozók
139-141
Pszichológiai eredményváltozók
141
Kapcsolódó tudományterületek
141-142
A társas és a kulturális kontextus: alapfogalmak
142-144
Normák és társadalmi ellenőrzés
142-143
Társadalmi struktúra
143
Társadalmi helyzet és szerepek
143-144
A kulturális összehasonlító pszichológia paradigmája: A kiegyensúlyozott megközelítés
144-148
Az ökológiai-kulturális fogalmi keret előzménye: a kultúra-személyiség iskola
145
A kultúra-személyiség iskola
145-147
A kultúra-személyiség iskola keretében végzett kutatások kezdeti hiányosságai
147-148
Az ökológiai-kulturális fogalmi keret még egyszer
148
A kultúra-összehasonlító kutatások módszertana: problémakörök és megoldások
148-162
A megfigyelés problémaköre
149-150
Amikor az ugyanaz valami más!
149-150
Amikor egy bizonyos szinten minden ugyanaz
150
Az étikus/emikus megkülönbeztetés és a mérőeszközök megválasztása
150-152
Az eredetileg kvalitatív adatok számszerűsítése
153-156
A hologeisztikus kutatás
153-156
A mintavétel problémái
156-158
Hogyan jutunk összevethető mintákhoz
156-157
Hogyan jutunk reprezentatív mintához
158
A kutató és a vizsgálati személy kölcsönhatásának problémái
158-161
A kommunikációs félreértések minimalizálása
159-161
Még egy érv a kulturális összehasonlító pszichológiai kutatások mellett
161-162
Következtetések
162
III. Rész: Társas folyamatok
[163]-308
7. Alan P. Fiske - Shinobu Kitayama - Hazel R. Markus - Richard E. Nisbett: A szociálpszichológia kulturális mátrixa
[165]-248
Bevezetés
[165]-171
Kulturális pszichológia: kultúra és lélek kölcsönös alakítják egymást
167-171
Két különböző társas-társadalmi forma: az euro-amerikai és a kelet-ázsiai
171-183
Az euro-amerikai kulturális terület
173-176
A kelet-ázsiai kulturális terület
176-180
A kölcsönös függés változatai
180-183
Két mentalitás: a pszichológiai működés sokfélesége
183-184
Az én
184-191
Önjellemzés és önismeret
185-187
Önértékelés és önbecsülés
187-191
Az alapvető attribúciós hiba
191-196
Kategóriákra alapozott versus narratív jellemzés az emberekról
191-196
Alapvető attribúciós hiba az emberi viselkedés megítélésében
192-193
Alapvető attribúciós hiba az állati viselkedés megítélésében
193
Alapvető attribúciós hiba a fizikai események megítélésében
193-194
A diszpozíciokba vetett hit
194
A konszenzusinformációra való érzékenység
195
Attitűdtulajdonítási paradigma
195-196
Analitikus versus holisztikus gondolkodásmód
197-201
Holisztikus feldolgozás
197
Viszonylatok versus kategóriák a tárgycsoportosításban
197-198
Viszonylatok versus tárgyak a csecsemők és kisgyermekek nyelvében
198
Kategóriák és indukció
198-199
Kategóriatanulás
199
Dialektikus érvelés
199-200
A környezeti mezőre irányított figyelem: a kovariancia felismerése
200-201
Intrinzik versus extrinzik motiváció és a kontroll helye
201-203
Kognitív konzisztencia
204-206
Az „egyensúly” helyreállítása másokkal való nézetkülönbség esetén
204-205
Disszonancia a választásos paradigmában
205
Disszonancia az elégtelen igazolás paradigmájában
206
Erkölcsi ítéletek
207-216
Az igazságosságal kapcsolatos erkölcsi elképzelések
208-209
A gondoskodásra alapuló moralitás
209-210
Individualizmuson alapuló versus kötelességen alapuló moralitás
210
A moralitás japán kulturális kontextusban
210-211
A moralitás kínai kulturális kontextusban
212
Milyen mértékű a morális változatosság?
213
Akkulturáció és kulturális változás
214-215
Kihatások a szociálpszichológiára
216
A társas jelenségek kulturális jellemzésének stratégiái
217-237
Hat összehasonlító stratégia
217-221
A partikularizmus relativizálása
217
Univerzálék
217-218
Tipológiák és dimenziók
218
Generatív struktúrák
219
Kultúrakomplexumok
219-220
Időbeli szekvenciák
220-221
A szocialitás vizsgálatának tipológiai és dimenzionális megközelítése
221-225
Szubjektív értékek
223-225
Kapcsolati elmélet: a szocialitás generatív struktúráinak egy lehetséges megközelítése
225-232
Négy lehetőség a kapcsolatok kialakítására és megértésére
226-230
Változás a kapcsolati modellekben
230-232
A becsület: a kultúrakomplexum egy példája
232-233
A becsület az Egyesült Államok déli részén
233-235
Időbeli szekvenciák: a szocialitás formáinak eredetére vonatkozó elméletek
235-237
Evolúció és kultúraelsajátítás
237-248
Természetes kiválasztódás a kulturálisan mintázott szocialitásra
239-242
Kultúraelsajátítás
242-244
Hogyan formálja a psziché a kultúrát
244-247
A kutatási stratégiát és elméletalkotást érintő implikációk
247-248
8. Deborah L. Best - John E. Williams: A biológiai, illetve a társadalmi nemek és a kultúra
[249]-283
Bevezetés
[249]
A nemekkel kapcsolatos fogalmak meghatározása
[249]-251
A nemek a felnőtt egyének szintjén
251-257
Nemi szereppel kapcsolatos ideológiák
251-253
Nemi sztereotípiák
253-254
Maszkulinitás-femininitás az énfogalomban
254-257
A férfi-nő kapcsolatok
257-261
Szexualitás
257
Párválasztási preferenciák
257-258
Romantikus szerelem és intimitás
258-259
Zaklatás és nemi erőszak
259-260
Férfias munkaértékek
260-261
A fejlődést befolyásoló tényezők
261-268
Biológiai determinizmus
261-262
Szociobiológia, evolúciós pszichológia és gazdasági antropológia
262
Epigenezis
262-263
Nemi kétlakúság
263-264
Kulturális hatások
264-265
A fiúk és a lányok szocializációja
265
A feladatok kijelőlése
266
Gondozás
266-267
Kortársak
267-268
Oktatás
268
A férfi- és a női viselkedés nemektől függő eltérései
269-271
Gondoskodó magatartás
269
Agresszió
269-270
Szorongás
270
A felnőttek közelségének keresése és a mozgás
270-271
Önbecsülés
271
Nemi szerepek és sztereotípiák
271-274
A nemivonás-sztereotípiák kialakulása
272
A kulturális összehasonlítások megfigyelései
272-274
A nemekhez kötődő tanulás összehasonlító kulturális elméletei
274-277
Társas tanulás
274-275
Értelmi fejlődés
275-276
A nemek sémaelmélete
277
A férfiak és a nők viselkedését befolyásoló kulturális gyakorlatok
277-282
A nők státusza
277
A munka nemek szerinti elosztása
277-279
Vallásos hiedelmek és értékek
279-280
Gazdasági tényezők
280-281
A nők részvétele a politikában
282
Következtetések
283
9. R. Goodwin: A párkapcsolatok kialakulása
[284]-308
Bevezetés
[284]
Az elrendezett házasság
[284]-288
Párválasztási szempontok
288-290
Fizikai vonzerő
290-292
Etnocentrizmus a randevúzásban
293-294
Házastársválasztás nagy-britanniai ázsiai populációkban
294-295
A házasságkötés időzítése
295
Szerelem és szerelmi stílusok
295-304
A szerelem pozitív és negatív oldalai
295-296
Szerelem és kulturális értékek
296-302
Szerelmi stílusok a különböző kultúrákban
302-303
Szerelem és fatalizmus: a yuan fogalma
303-304
Szerelem és a kapcsolat minősége
304-305
A párválasztás változó sajátosságai
305-308
Összefoglalás
308
IV. Rész: Fejlődés és szocializáció
[309]-362
10. Çiğdem Kağıtçıbaşı: A család és a család változása
[311]-334
A modernizációval kapcsolatos nézetek
312-314
Ellentétes családmodellek
314-330
Általános modell
314-316
A kölcsönös függőség modellje
317-320
A függetlenség modellje
321-323
Hogyan változik a család?
323-325
A kölcsönös érzelmi függőség modellje
325-328
A kölcsönös érzelmi függőség modelljének alátámasztása
328-330
Létezik másfajta konvergencia is?
331-334
11. Charles M. Super - Sara Harkness: A gyermeki fejlődés kulturális szerveződése
[335]-362
Bevezetés
[335]-337
A környezet kulturális szerveződése
337-339
Kultúra, kommunikáció és tevékenység
340-345
A szülők kulturális vélekedésrendszerei
345-354
Sajátosságok és források
348-349
Kultúrközi és kultúrán belüli változatosság
349-351
A szülői etnoteóriák megnyilvánulásai
351-353
A szülői etnoteóriák fejlődési következményei
353-354
Integratív elméleti keretek
355-359
Az ökokulturális fülke
355-356
A fejlődési mikrofülke
356-359
A fejlődési fülke
357-359
A kultúra rendszerező ereje
359-360
Témák és kilátások
360-362
V. Rész: Az én és a személyiség
[363]-408
12. David Matsumoto: A kultúra és az én: Markus és Kitayama független és kölcsönös függőségi énfelfogásról szóló elméletének empirikus ellenőrzése
[364]-385
A független és kölcsönös függőségre alapozott én, valamint hatásuk a kulturális összehasonlító pszichológiára
366-
Az elmélet és a mögötte húzódó gondolatmenet rövid áttekintése
366-368
Az elmélet hatása
368-369
Márkus és Kitayama elméletének empirikus ellenőrzése
369-379
Az élmélet érvényességi köre
369-370
A bizonyítékok
370-373
A Márkus és Kitayama előfeltevéseit ellenőrző vizsgálatok
373-379
Az individualizmus és a kollektivizmus különbségeinek vizsgálata az Egyesült Államokban és Japánban
373-376
Az Egyesült Államok és Japán közti énfelfogásbeli különbségeket vizsgáló kutatások
376-378
A kultúrát és az énfogalmakat a pszichológiai kimenetelekkel összekapcsoló kutatások
378-379
A független, illetve kölcsönös függőségre alapozott énfelfogásról szóló elméletből levonható következtetések
380-383
1. Lehetőség: a fent bemutatott vizsgálatok hibásak
380
2. lehetőség: A Markus és Kitayama elméletének alapját képző előfeltevések nem igazak
380-383
Néhány gondolat arról, milyen kutatásokat érdemes végezni ezen a területen a jövőben
383-384
Kvalitatív adatok bevonása a kutatásba
383
Több módszeres és több területet átfogó eljárások
384
Az adatok elemzésével kapcsolatos kérdések
384
Következtetések
385
13. Susumu Yamaguchi: A kultúra és a kontrollal kapcsolatos orientációk
[386]-408
Harmónia versus autonómia
[386]-388
A kontroll fogalma
388
A kontroll gyakorlója
388-397
Személyes kontroll
388-392
Közvetlen személyes kontroll
388-390
Közvetett személyes kontroll
390-392
Átruházott kontroll
392-394
Közösségi kontroll
394-397
A kontroll célpontja
397-405
Elsődleges kontroll
398-400
Másodlagos kontroll
400-402
Az elsődleges vagy a másodlagos kontroll fölénye
403-405
Témák a további kutatás számára
405-407
A cselekvés és a kontroll célpontja
405-406
Énhatékonyság és autonómia
406
A kontrollkísérletek mögött rejlő motívumok
407
Következtetések
408
Irodalom
[409]-481
Kolofon
Hátsó borító