Kultúra és pszichológia corvina logo

Szerkesztők: Nguyen, Luu Lan Anh; Fülöp Márta
Cím: Kultúra és pszichológia
Sorozatcím: Osiris tankönyvek
Fordítók: Berkics Mihály; Bujdosó Bori; László Péter; Thuma Orsolya
Megjelenési adatok: Osiris, Budapest, 2003. | ISSN: 1218-9855 | ISBN: 963-389-480-8
Megjegyzés: A kötet az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított tankönyv-támogatási program keretében jelent meg.

coverimage Az olvasó az első olyan, magyar nyelven megjelenő kötetet tartja kezében, amely a kultúra és a pszichológia kapcsolatáról írt legnevesebb, jórészt elméleti munkákat gyűjtötte össze. A kötet megjelenését több minden indokolta. Először is a lélektan tudományának reagálnia kell arra a változó világra, amelyben élünk. A néhány évtizeddel ezelőtti helyzethez képest ma a pszichológia kénytelen tekintetbe venni azt, hogy a különböző kultúrák a globalizáció során egyre inkább kölcsönös függésbe kerülnek egymással, és nem képesek egymástól függetlenül létezni; a különböző kultúrákból származó emberek találkozása, egymás mellett élése, ha lehet, a jövőben még gyakoribb lesz. Távoli országok és kultúrák történései, amelyekről régebben joggal gondolhattuk, hogy nem járnak következményekkel, és nincs jelentőségük a mi életünkre nézve, ma akár közvetlenül befolyásolhatják a mindennapjainkat. E megváltozott körülmények között a pszichológiának újra kell gondolnia a képzés tartalmi vonatkozásait, elsősorban azokat az alapfeltevéseket, amelyek a nyugati világban, főként az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában folytatott vizsgálatok eredményeire épültek. A kultúra ugyanis módosítja a korábbi pszichológiai elméletek érvényességét. Még ha elismerjük is, hogy a feltárt alaptörvényszerűségek valamilyen mértékben univerzálisan érvényesek, a mód, ahogy különböző kultúrákban megnyilvánulnak, eltérő lehet. Az elméletalkotó pszichológus a saját kultúrája által gyakorolt befolyásokat, elveket, nézőpontokat és elvárásokat könnyen magától értetődőnek és természetesnek tekinti, és csak akkor szembesül azzal, hogy másképp is lehet a világot látni, ha egy másik kultúra normáival kényszerül szembetalálkozni, vagy ha egyes tudatos szakmai törekvések felhívják erre a figyelmét. Az viszont elgondolkodtató, hogy ezeket a pszichológusi etnocentrizmustól nem mentes elméleteket és implikációikat világszerte úgy tanítják az egyetemeken és úgy alkalmazzák a gyakorlatban, mintha egyenlő mértékben lennének érvényesek mindenütt. Például Aronson, aki a „főáramú pszichológia” amerikai képviselője, és aki a Társas lény című könyve révén laikusok között is ismert, Jahoda (1982) szerint csak „homo americanus”-ról szól az említett könyvében. Félő, hogy a pszichológia, amely az emberi viselkedést és lelki világot hivatott vizsgálni, nem teljesíti maradéktalanul feladatát, ha nem eléggé veszi figyelembe a kultúra hatását. A pszichológia tudományát sokkal nemzetközibbé és multikulturálisabbá kell tenni, hogy hűebben tükrözze a több mint 5000 különbözőféle kultúrát. A jelenleg élő 6 milliárd ember több mint 85%-a nem nyugati etnikai és kulturális hagyományokkal rendelkezik. Ami tehát „az igazságként” jelenik meg a nyugati pszichológiai tankönyvekben, nem tekinthető feltétlenül igazságnak, és nem alkalmazható az emberiség nagyobbik felére nézve. A kulturális aspektus, amely a legtöbb alaptételnek tekintett pszichológiai igazságot relatívvá teszi, ma már nem hagyható figyelmen kívül, már csak azért sem, mert számos eltérő kultúrával rendelkező, elsősorban ázsiai ország gazdasági, politikai vagy katonai nagyhatalommá válva, egyre jelentősebben határozza meg a világ jelenlegi arculatát. A kulturális és a kulturális összehasonlító pszichológia ismeretei ezért elengedhetetlenül fontossá váltak nemcsak a pszichológusok, hanem a politikusok és a gazdasági szakemberek számára is.
Kategóriák: Pszichológia
Tárgyszavak: Kultúra, Kulturális pszichológia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Tartalom
[5]-6
A szerkesztők előszava
[7]-12
I. Rész: Bevezetés a kulturális összehasonlító és a kulturális pszichológiába
[14]-119
   1. Nguyen Luu Lan Anh: Lehet-e összehasonlító a pszichológia, ha kulturális?
[15]-53
      A kultúra definíciója
16-20
      Történeti előzmények a kultúra és a psziché viszonyának vizsgálatában
20-23
      A közelmúlt kulturális összehasonlító kutatásai
23-26
      Kultúra és pszichológia vizsgálatának két megközelítése: kulturális összehasonlító pszichológia és kulturális pszichológia
26-39
         Kulturális pszichológia
27-30
         Kulturális összehasonlító pszichológia
30-34
         Módszertani kérdések
34-39
            A kulturális összehasonlító vizsgálatok módszertana
35-38
            A kulturális pszichológia módszertana
38-39
      A kultúra (és a kulturális összehasonlítás) dimenziói: kollektivizmus-individualizmus
40-44
      Kutatási területek
45-52
      Összegzés helyett
52-53
   2. Marshall H. Segall - Walter J. Lonner - John W. Berry: A kulturális összehasonlító pszichológia tudománya A kultúra szerepének kiemelése a viselkedéskutatásban
[54]-66
      Mi a kultúra és hol keressük?
59-60
      A kulturális összehasonlító pszichológia eredete
60
      Milyen kutatások folynak?
61
      A kulturális összehasonlító pszichológia kutatási eredményeinek jelentősége
61-65
      Összefoglalás és a jövőbeli kutatási irányok
65-66
   3. Harry Triandis: A társas viselkedésmintázatok kulturális eltérései
[67]-96
      Gyakorlat
[67]-71
         1. módszer: Énfogalom
[67]-68
         2. módszer: Attitűdök
68-69
         3. módszer: Értékek
69-70
         1. módszer
70
         2. és 3. módszer
70-71
      A társas viselkedés alapformái
71-73
      Alapformák és kulturális tünetegyüttesek
73
      A négy társas kapcsolati forma néhány érdekes jellegzetessége
73-74
      Az alapformák és alapértékek
74-77
      Kulturális tünetegyüttesek
77-96
         Kulturális komplexitás
77-79
         Kötött és laza kultúrák
80-83
         Individualizmus-kollektivizmus
83-94
            Az individualizmus előzményei
84
            Az individualizus és a kollektivizmus jellegzetességei
84-93
            Következmények
93
            A tünetegyüttesek értékelése
93-94
            Dinamikus változások a tünetegyüttesekben
94
         Összefüggések a kulturális tünetegyüttesek között
94-96
      Összefoglalás
96
   4. Shalom H. Schwartz. Vannak-e egyetemes aspektusai az emberi értékek tartalmának és szerkezetének?
[97]-119
      Az értékek tartalmának és szerkezetének elmélete
98-102
         Az alapvető értéktartalmak tipológiája
98-99
         Az értékek közötti viszonyrendszerek
99-102
      Az értékek tartalmával és szerkezetével kapcsolatos kutatások áttekintése
103-114
         Az értékkérdőív
103
         A megítélések alkalmazása
103-104
         Minták és eljárás
104
         Elemzések
104-107
         Eredmények: az értéktípusok tatalma
107-111
         Eredmények: az értéktípusok közti viszonyok szerkezete
111-113
            Alapdimenziók
111
            Értéktípusok
111-113
         Összehasonlítás más vizsgálatokban talált értékstruktúrákkal
113-114
      Az értékelmélet társadalmi alkalmazásai
114-118
         Politikai alkalmazások
114-116
         Alkalmazások a csoportközi viszonyok területén
117-118
      Következtetések
118-119
II. Rész: Alapvető módszertani kérdések
[121]-162
   5. Fons J. R. van de Vijver - Kwok Leung: A kultúra pszichológiai kutatásának módszertani kérdései
[123]-136
      A kulturális összehasonlító pszichológia fejlődését gátló tényezők
124-128
      A kulturális összehasonlító vizsgálatok taxonómiája
128-130
      Kutatási fejlemények a közeljövőben
131-135
         Kutatási fejlemények a jövevényeknél
131-132
         Kutatási fejlemények a bennfenteseknél
132-135
      Következtetések
136
   6. Marshall H. Segall - Pierre R. Dasen - John W Berry - Ype H. Poortinga: Kultúra-összehasonlító kutatások: témakörök és módszerek
[137]-162
      A kulturális összehasonlító pszichológia fogalmi kerete
[137]-142
         Kontextusváltozók
138-139
         A folyamatváltozók
139-141
         Pszichológiai eredményváltozók
141
         Kapcsolódó tudományterületek
141-142
      A társas és a kulturális kontextus: alapfogalmak
142-144
         Normák és társadalmi ellenőrzés
142-143
         Társadalmi struktúra
143
         Társadalmi helyzet és szerepek
143-144
      A kulturális összehasonlító pszichológia paradigmája: A kiegyensúlyozott megközelítés
144-148
         Az ökológiai-kulturális fogalmi keret előzménye: a kultúra-személyiség iskola
145
         A kultúra-személyiség iskola
145-147
         A kultúra-személyiség iskola keretében végzett kutatások kezdeti hiányosságai
147-148
         Az ökológiai-kulturális fogalmi keret még egyszer
148
      A kultúra-összehasonlító kutatások módszertana: problémakörök és megoldások
148-162
         A megfigyelés problémaköre
149-150
            Amikor az ugyanaz valami más!
149-150
            Amikor egy bizonyos szinten minden ugyanaz
150
         Az étikus/emikus megkülönbeztetés és a mérőeszközök megválasztása
150-152
         Az eredetileg kvalitatív adatok számszerűsítése
153-156
            A hologeisztikus kutatás
153-156
         A mintavétel problémái
156-158
            Hogyan jutunk összevethető mintákhoz
156-157
            Hogyan jutunk reprezentatív mintához
158
         A kutató és a vizsgálati személy kölcsönhatásának problémái
158-161
            A kommunikációs félreértések minimalizálása
159-161
         Még egy érv a kulturális összehasonlító pszichológiai kutatások mellett
161-162
         Következtetések
162
III. Rész: Társas folyamatok
[163]-308
   7. Alan P. Fiske - Shinobu Kitayama - Hazel R. Markus - Richard E. Nisbett: A szociálpszichológia kulturális mátrixa
[165]-248
      Bevezetés
[165]-171
         Kulturális pszichológia: kultúra és lélek kölcsönös alakítják egymást
167-171
      Két különböző társas-társadalmi forma: az euro-amerikai és a kelet-ázsiai
171-183
         Az euro-amerikai kulturális terület
173-176
         A kelet-ázsiai kulturális terület
176-180
         A kölcsönös függés változatai
180-183
      Két mentalitás: a pszichológiai működés sokfélesége
183-184
         Az én
184-191
            Önjellemzés és önismeret
185-187
            Önértékelés és önbecsülés
187-191
         Az alapvető attribúciós hiba
191-196
            Kategóriákra alapozott versus narratív jellemzés az emberekról
191-196
            Alapvető attribúciós hiba az emberi viselkedés megítélésében
192-193
            Alapvető attribúciós hiba az állati viselkedés megítélésében
193
            Alapvető attribúciós hiba a fizikai események megítélésében
193-194
            A diszpozíciokba vetett hit
194
            A konszenzusinformációra való érzékenység
195
            Attitűdtulajdonítási paradigma
195-196
         Analitikus versus holisztikus gondolkodásmód
197-201
            Holisztikus feldolgozás
197
            Viszonylatok versus kategóriák a tárgycsoportosításban
197-198
            Viszonylatok versus tárgyak a csecsemők és kisgyermekek nyelvében
198
            Kategóriák és indukció
198-199
            Kategóriatanulás
199
            Dialektikus érvelés
199-200
            A környezeti mezőre irányított figyelem: a kovariancia felismerése
200-201
         Intrinzik versus extrinzik motiváció és a kontroll helye
201-203
         Kognitív konzisztencia
204-206
            Az „egyensúly” helyreállítása másokkal való nézetkülönbség esetén
204-205
            Disszonancia a választásos paradigmában
205
            Disszonancia az elégtelen igazolás paradigmájában
206
         Erkölcsi ítéletek
207-216
            Az igazságosságal kapcsolatos erkölcsi elképzelések
208-209
            A gondoskodásra alapuló moralitás
209-210
            Individualizmuson alapuló versus kötelességen alapuló moralitás
210
            A moralitás japán kulturális kontextusban
210-211
            A moralitás kínai kulturális kontextusban
212
         Milyen mértékű a morális változatosság?
213
         Akkulturáció és kulturális változás
214-215
         Kihatások a szociálpszichológiára
216
      A társas jelenségek kulturális jellemzésének stratégiái
217-237
         Hat összehasonlító stratégia
217-221
            A partikularizmus relativizálása
217
            Univerzálék
217-218
            Tipológiák és dimenziók
218
            Generatív struktúrák
219
            Kultúrakomplexumok
219-220
            Időbeli szekvenciák
220-221
         A szocialitás vizsgálatának tipológiai és dimenzionális megközelítése
221-225
            Szubjektív értékek
223-225
         Kapcsolati elmélet: a szocialitás generatív struktúráinak egy lehetséges megközelítése
225-232
            Négy lehetőség a kapcsolatok kialakítására és megértésére
226-230
            Változás a kapcsolati modellekben
230-232
         A becsület: a kultúrakomplexum egy példája
232-233
         A becsület az Egyesült Államok déli részén
233-235
         Időbeli szekvenciák: a szocialitás formáinak eredetére vonatkozó elméletek
235-237
      Evolúció és kultúraelsajátítás
237-248
         Természetes kiválasztódás a kulturálisan mintázott szocialitásra
239-242
         Kultúraelsajátítás
242-244
         Hogyan formálja a psziché a kultúrát
244-247
         A kutatási stratégiát és elméletalkotást érintő implikációk
247-248
   8. Deborah L. Best - John E. Williams: A biológiai, illetve a társadalmi nemek és a kultúra
[249]-283
      Bevezetés
[249]
      A nemekkel kapcsolatos fogalmak meghatározása
[249]-251
      A nemek a felnőtt egyének szintjén
251-257
         Nemi szereppel kapcsolatos ideológiák
251-253
         Nemi sztereotípiák
253-254
         Maszkulinitás-femininitás az énfogalomban
254-257
      A férfi-nő kapcsolatok
257-261
         Szexualitás
257
         Párválasztási preferenciák
257-258
         Romantikus szerelem és intimitás
258-259
         Zaklatás és nemi erőszak
259-260
         Férfias munkaértékek
260-261
      A fejlődést befolyásoló tényezők
261-268
         Biológiai determinizmus
261-262
         Szociobiológia, evolúciós pszichológia és gazdasági antropológia
262
         Epigenezis
262-263
         Nemi kétlakúság
263-264
         Kulturális hatások
264-265
         A fiúk és a lányok szocializációja
265
         A feladatok kijelőlése
266
         Gondozás
266-267
         Kortársak
267-268
         Oktatás
268
      A férfi- és a női viselkedés nemektől függő eltérései
269-271
         Gondoskodó magatartás
269
         Agresszió
269-270
         Szorongás
270
         A felnőttek közelségének keresése és a mozgás
270-271
         Önbecsülés
271
      Nemi szerepek és sztereotípiák
271-274
         A nemivonás-sztereotípiák kialakulása
272
         A kulturális összehasonlítások megfigyelései
272-274
      A nemekhez kötődő tanulás összehasonlító kulturális elméletei
274-277
         Társas tanulás
274-275
         Értelmi fejlődés
275-276
         A nemek sémaelmélete
277
      A férfiak és a nők viselkedését befolyásoló kulturális gyakorlatok
277-282
         A nők státusza
277
         A munka nemek szerinti elosztása
277-279
         Vallásos hiedelmek és értékek
279-280
         Gazdasági tényezők
280-281
         A nők részvétele a politikában
282
      Következtetések
283
   9. R. Goodwin: A párkapcsolatok kialakulása
[284]-308
      Bevezetés
[284]
      Az elrendezett házasság
[284]-288
      Párválasztási szempontok
288-290
      Fizikai vonzerő
290-292
      Etnocentrizmus a randevúzásban
293-294
      Házastársválasztás nagy-britanniai ázsiai populációkban
294-295
      A házasságkötés időzítése
295
      Szerelem és szerelmi stílusok
295-304
         A szerelem pozitív és negatív oldalai
295-296
         Szerelem és kulturális értékek
296-302
         Szerelmi stílusok a különböző kultúrákban
302-303
         Szerelem és fatalizmus: a yuan fogalma
303-304
      Szerelem és a kapcsolat minősége
304-305
      A párválasztás változó sajátosságai
305-308
      Összefoglalás
308
IV. Rész: Fejlődés és szocializáció
[309]-362
   10. Çiğdem Kağıtçıbaşı: A család és a család változása
[311]-334
      A modernizációval kapcsolatos nézetek
312-314
      Ellentétes családmodellek
314-330
         Általános modell
314-316
         A kölcsönös függőség modellje
317-320
         A függetlenség modellje
321-323
         Hogyan változik a család?
323-325
         A kölcsönös érzelmi függőség modellje
325-328
         A kölcsönös érzelmi függőség modelljének alátámasztása
328-330
      Létezik másfajta konvergencia is?
331-334
   11. Charles M. Super - Sara Harkness: A gyermeki fejlődés kulturális szerveződése
[335]-362
      Bevezetés
[335]-337
      A környezet kulturális szerveződése
337-339
      Kultúra, kommunikáció és tevékenység
340-345
      A szülők kulturális vélekedésrendszerei
345-354
         Sajátosságok és források
348-349
         Kultúrközi és kultúrán belüli változatosság
349-351
         A szülői etnoteóriák megnyilvánulásai
351-353
         A szülői etnoteóriák fejlődési következményei
353-354
      Integratív elméleti keretek
355-359
         Az ökokulturális fülke
355-356
         A fejlődési mikrofülke
356-359
            A fejlődési fülke
357-359
      A kultúra rendszerező ereje
359-360
      Témák és kilátások
360-362
V. Rész: Az én és a személyiség
[363]-408
   12. David Matsumoto: A kultúra és az én: Markus és Kitayama független és kölcsönös függőségi énfelfogásról szóló elméletének empirikus ellenőrzése
[364]-385
      A független és kölcsönös függőségre alapozott én, valamint hatásuk a kulturális összehasonlító pszichológiára
366-
         Az elmélet és a mögötte húzódó gondolatmenet rövid áttekintése
366-368
         Az elmélet hatása
368-369
      Márkus és Kitayama elméletének empirikus ellenőrzése
369-379
         Az élmélet érvényességi köre
369-370
         A bizonyítékok
370-373
         A Márkus és Kitayama előfeltevéseit ellenőrző vizsgálatok
373-379
            Az individualizmus és a kollektivizmus különbségeinek vizsgálata az Egyesült Államokban és Japánban
373-376
            Az Egyesült Államok és Japán közti énfelfogásbeli különbségeket vizsgáló kutatások
376-378
            A kultúrát és az énfogalmakat a pszichológiai kimenetelekkel összekapcsoló kutatások
378-379
      A független, illetve kölcsönös függőségre alapozott énfelfogásról szóló elméletből levonható következtetések
380-383
         1. Lehetőség: a fent bemutatott vizsgálatok hibásak
380
         2. lehetőség: A Markus és Kitayama elméletének alapját képző előfeltevések nem igazak
380-383
      Néhány gondolat arról, milyen kutatásokat érdemes végezni ezen a területen a jövőben
383-384
         Kvalitatív adatok bevonása a kutatásba
383
         Több módszeres és több területet átfogó eljárások
384
         Az adatok elemzésével kapcsolatos kérdések
384
      Következtetések
385
   13. Susumu Yamaguchi: A kultúra és a kontrollal kapcsolatos orientációk
[386]-408
      Harmónia versus autonómia
[386]-388
      A kontroll fogalma
388
      A kontroll gyakorlója
388-397
         Személyes kontroll
388-392
            Közvetlen személyes kontroll
388-390
            Közvetett személyes kontroll
390-392
         Átruházott kontroll
392-394
         Közösségi kontroll
394-397
      A kontroll célpontja
397-405
         Elsődleges kontroll
398-400
         Másodlagos kontroll
400-402
         Az elsődleges vagy a másodlagos kontroll fölénye
403-405
      Témák a további kutatás számára
405-407
         A cselekvés és a kontroll célpontja
405-406
         Énhatékonyság és autonómia
406
         A kontrollkísérletek mögött rejlő motívumok
407
      Következtetések
408
Irodalom
[409]-481
Kolofon
Hátsó borító