Tetőtér-beépítési ABC

Lakás — ez az a szó, amely sok család mindennapi gondját jelenti. Minden egyes ember szeretne önálló otthonhoz jutni, és ennek érdekében odaadó munkára, teljesítményre, sőt áldozatokra is képes. Az állam számos eszközzel támogatja a magánlakásépítést, és óriási energiát fordít a központi erőforrásokból finanszírozott lakástermelésre. A támogatás lehetővé teszi azt is, hogy a régi lakások korszerűsítését vállalók a meglevő lakóépületek kihasználatlan tereit lakás céljára hasznosíthassák. Ugyanis az otthonteremtés egyik lehetséges módja a tetőtér-beépítés, azaz a tetőfödém feletti tér lehetőségeinek kihasználása, amely a meglevő lakás bővítésének egyik eszköze. A kérdés sok embert, családot érint, érdemes tehát vele behatóan foglalkozni. Magyarországon eddig csak egyetlen olyan — kizárólag tetőtér beépítésével foglalkozó — mű jelent meg, amely szem előtt tartotta a korszerű építés és emberi lakásigények követelményeit. Ez azonban elsősorban a szakemberek, a magántervezők és a kivitelezők számára készült. így ma sincs olyan alkotás, amely a padlástérbeépítés gondolatával foglalkozó építtető népszerű felvilágosítását is szolgálná. Úgy érezzük, könyvünk éppen megfelelő időben íródott. Már a bevezetőben szeretnénk elmondani, írásunk hogyan készült, miről szól, mi módon kell használni, és nem utolsósorban, mit akartunk elérni munkánkkal. Jóllehet nem törekedtünk teljességre, mégis megpróbáltunk érthető, könnyen kezelhető és áttekinthető, viszonylag olvasmányos, szerkezetében kerek, egységes munkát közreadni a kezdő építtető-építő és a szakember számára egyaránt. Reméljük tehát, hogy nemcsak a laikus olvasónak (a leendő építtetőnek), hanem a tervező és a kivitelező építészeknek is tudunk újat mondani. Munkánk a tetőtér-beépítéssel mint egységes jogi, pénzügyi, műszaki és gazdaságossági problémával foglalkozik. Megkíséreltük felölelni azt a cselekvéssorozaíot, amelyet a tetőtér-beépítés gondolatának felmerülésétől a lakás átvételéig, berendezéséig az építtetőnek meg kell tennie. Mi magunk is megpróbálkoztunk a tetőtér-beépítéssel, több-kevesebb sikerrel. így a munka közben felgyülemlett gyakorlati tapasztalatokat is szeretnénk továbbadni, és segíteni mindazoknak, akik eltökélték, hogy otthonukat a tetőtérben alakítják ki, ill. teszik tökéletesebbé, bővítik nagyobbra. Célunk továbbá, hogy azoknak is hasznos tanácsokat adjunk, akik még csak az otthonteremtés előkészítő szakaszában vannak, tervezgetnek vagy éppen csak álmokat szövögetnek majdani lakásukról, lakóházukról. A tetőtér ugyanis nemcsak utólag hasznosítható. Ennél még korszerűbb és gazdaságosabb, ha építendő családi házunk tetőterét is hasznosítjuk. Az viszont közömbös, hogy az alsó szintekkel egyidejűleg vagy csak évek múltán gyermekeink számára. Az előrelátó, a tetőtérhasznosítás lehetőségeivel és adottságaival számoló építészeti tervezés azonban mindkét esetben kifejezett nyereség az építtető számára. Előre kell bocsátanunk, hogy nem éppen egyszerű feladat a tetőtér beépítése. Ez a megállapítás magánlakóházra vagy állami bérlakásokat tartalmazó épületi-e egyaránt érvényes. Nem azért, hogy az építőkedvet csökkentsük, de még azt is el kell mondanunk, hogy ez az utóbbi — mert többnyire állami lakóépületben, utólagos a beépítés — a bonyolultabb. Vannak építtetők, akik az ügyintézés hetei, hónapjai alatt már elkedvetlenednek, másokat akkor ér kellemetlen meglepetés, amikor szétszedik a padlásteret. Végső soron azonban jó tervekkel, gondos tervezői művezetéssel, kiváló szakipari munkával és korszerű anyagok felhasználásával szinte minden megoldható.