Magyar
English
EU-jog
Szerkesztő:
Osztovits AndrásTovábbi szerzők: Angyal Zoltán; Asztalos Zsófia; Fazekas Judit; Gyeney Laura; Metzinger Péter; Milassin László; Osztovits András; Szabó Marcell
Cím: EU-jog
Megjelenési adatok: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012. | ISBN: 978-963-258-172-9
Az első magyar nyelvű, átfogó monográfia az európai integráció második világháború utáni jog- és intézményrendszeréről a kiváló jogtudós, intézményalapító Mádl Ferenc nevéhez fűződik. Az 1974-ben megjelent, Az Európai Gazdasági Közösség joga című munkájával korát messze megelőzve csillantotta fel a reményt, hogy van alternatívája a Szovjetunió által a kelet-európai országokra rákényszerített hatalomnak, másként, hatékonyabban is lehet szervezni az európai nemzetek együttműködését. Az Európai Gazdasági Közösséget 1992-ben Európai Unióra nevezték át, jogrendszerének szervezett oktatása Magyarországon az egyetemi jogászképzés keretei között pedig másfél évtizedes múltra tekint vissza. Ezalatt több kiváló tankönyvjegyzet látott napvilágot, amelyekből joghallgatók ezrei ismerkedhettek meg az európai integrációval, annak a tagállamok jogrendszerére gyakorolt hatásával. Ezt a tudást megszerezve ma már sokan dolgoznak uniós intézményeknél külföldön, segítve Magyarországot, vagy éppen azt ellenőrizve, hogy vállalt kötelezettségeinek - a többi tagállamhoz hasonlóan - mindenben eleget tesz-e. Az egyes jogi karokon - a meglévő hasonlóságok mellett - hangsúlybeli különbségeket is találhatunk e tantárgy oktatásában. Tankönyvünk szerzői négy jogi karon oktatnak, és arra vállalkoztak, hogy az ott szerzett tapasztalataikat egymással megosztva, közösen írják meg ezt a kiadványt. Legfontosabb célunk az volt, hogy az Európai Unió jog- és intézményrendszerének, valamint az úgynevezett belső piac jogának esszenciáját készítsük el, azaz azt a törzsanyagot, amit minden joghallgatónak tudnia kell ahhoz, hogy a későbbiekben gyakorló jogászként megállja a helyét. Ebből az is következik, hogy sok minden kimaradt, de a biztos alapokra később már könnyebb építkezni. Mivel tankönyvünket az egyetemi jogászképzés számára készítettük, ezért azt a joghallgatóknak ajánljuk. Reméljük és kívánjuk, hogy ez az első találkozásuk az Európai Unióval sikeres legyen, megértsék az európai integráció céljait és megoldásait, és kedvet kapjanak ahhoz, hogy még többet megtudjanak minderről. Hisszük, hogy tankönyvünk szakmai sikere leginkább így mérhető majd le igazán! (...) Kontinensünk elnevezése a görög mitológiából ered. A legenda szerint Európa (Lncodri) egy előkelő származású föníciai asszony volt, akit Zeusz, a görög főisten egy fehér bika képében elrabolt és elcsábított. Európa mint földrajzi elnevezés már a klasszikus ókor idején létezett, már Hérodotosz is úgy utal rá, mint régóta létező fogalomra. A mai földrajzi meghatározás szerint Európát mint földrajzi egységet nyugatról és északról az Atlanti-óceán és az Északi-tenger, délről a Földközi-tenger határolja, míg Ázsiától az Urál-hegység vízválasztója, a Kaszpi-tenger, valamint a Kaukázusi-hegység és a Fekete-tenger választja el. Európa a Föld felszínének mintegy két százalékát foglalja el. Megjegyezendő, hogy földrajzi közelségük miatt egyes földrajztudósok Máltát korábban Afrikához, Ciprust pedig Ázsiához sorolták, de a modern kori földrajzi felfogásban az említett szigeteket Európához tartozóként szokták leírni. Európa határait keleten, illetve délkeleten politikai-kulturális tényezők alakították ki, ennek megfelelően azok bizonyos mértékig tetszőlegesek, hiszen a legtöbb helyen a szárazföldön húzott határ választja el Ázsiától.
Kategóriák: Jogtudomány, Közgazdaságtudomány, Politikatudomány
Tárgyszavak: Európai Unió, Integráció, Európa, Döntéshozatal, Jog, Intézmény
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Európai Unió, Integráció, Európa, Döntéshozatal, Jog, Intézmény
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
5-19
Előszó
21
„A” rész: Jog- és intézményrendszer
23-356
I. Fejezet: Az európai integráció története
23-56
1. Európa eredete
23
2. Európa az ókortól a második világháborúig
23-28
3. Európa a második világháború után
28-31
4. Az Európai Közösségek kialakulása
31-34
4.1. Az Európai integráció első mérföldköve: az Európai Szén- és Acélközösség
31-33
4.2. Az Európai Védelmi Közösség terve
33
4.3. A Nyugat-európai Unió
34
5. Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség
34-39
5.1. Az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó Szerződés
35
5.2. Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés
36
5.3. Az 1957-es Intézményegyesítö Szerződés
36
5.4. Az 1965-ös Fúziós Szerződés
36-37
5.5. Euroszklerózis
37
5.6. Az első bővítés
38
5.7. Déli bővítések
38-39
5.7.1. A második bővítés
38
5.7.2. A harmadik bővítés
38-39
6. Az Egységes Európai Okmány
39-40
7. A Maastrichti Szerződés előzményei
40-44
7.1. A Maastrichti Szerződés
42-44
8. A negyedik bővítés
44-45
9. Az Amszterdami Szerződés
45-46
10. A Nizzai Szerződés
47-48
11. Az ötödik bővítés
48-50
12. A hatodik bővítés
50
13. Út az Alkotmányos Szerződés felé
50-55
13.1. Szerződés egy Európai Alkotmány Létrehozásáról
52-53
13.2. Az Alkotmányos Szerződés bukásától az ún. Reformszerződésig
53-55
14. A Lisszaboni Szerződés
55
Ajánlott irodalom
55-56
II. Fejezet: Integrációs célok és értékek az alapító szerződésekben
57-59
Ajánlott irodalom
59
III. Fejezet: AZ EU intézményrendszere
60-164
1. Az Európai Tanács
62-67
1.1. Európai Tanács - Európa Tanács
62-64
1.1.1. Az Európa Tanács kapcsolata az Európai Unióval
62-63
1.1.2. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény és az EU
63-64
A Bosphorus-ügy
63-64
1.2. Az Európai Tanács
64-66
1.2.1. Az Európai Tanács összetétele
64
1.2.2. Az Európai Tanács létrejötte
65
1.2.3. Az Európai Tanács feladatai
65-66
- A soros elnökség
65
- Az Európai Tanács elnöke
66
- Az Európai Tanács ülései
66
Ajánlott irodalom
67
2. Az Európai Unió Tanácsa
67-73
2.1. A Tanács helye az Unió intézményrendszerében
67
2.1.1. A Tanács elhatárolása más intézményektől
67
2.2. A Tanács összetétele
67-71
2.2.1. A Tanácsi formációk
68-69
- Általános Ügyek Tanácsa
68
- A Külkapcsolatok Tanácsa
68
- Ecofin: a Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa
68
- Bel- és Igazságügyi Tanács
68
- Közlekedési, Hírközlési és Energiapolitikai Ügyek Tanácsa
68
- A Foglalkoztatáspolitikai, Szociálpolitikai és Fogyasztóvédelmi Ügyek Tanácsa
69
- Környezetvédelmi Tanács
69
- Mezőgazdasági és Halászati Tanács
69
- Az Oktatás, az Ifjúság és a Kultúra Ügyeivel foglalkozó Tanács
69
2.2.2. COREPER
69-70
2.2.3. A Főtitkárság
70
2.2.4. CORTESY: Európai Levelezők
70
2.2.5. A Tanács Jogi Szolgálata
70
2.2.6. Politikai Tervező és Korai Előrejelző Egység
71
2.3. Döntéshozatal a Tanácsban
71-73
- A Lisszaboni Szerződés reformja
72
- 2009. december 1. - 2014. októrber 31.
72
- 2014. november 1. -
72
- 2014. november 1. - 2017. március 31.
72
- A luxemburgi kompromisszum továbbélése -
73
Ajánlott irodalom
73
3. Az Európai Bizottság
73-89
3.1. A Bizottság összetétele és tagjainak kinevezési eljárása
74-76
3.1.1. A biztosok száma és kinevezésük feltételei
74-75
3.1.2. A Bizottság tagjainak kinevezési eljárása és hivatali idejük
75-76
3.2. A Bizottság szervezeti felépítése és döntéshozatala
77-80
3.2.1. A Bizottság elnöke
77
3.2.2. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
77
3.2.3. A biztosi kabinetek
78
3.2.4. A Bizottság főtitkára
78
3.2.5. Főigazgatóságok és szolgálatok
78-79
3.2.6. Döntéshozatali eljárások a Bizottságban
79-80
3.3. A Bizottság és tagjainak függetlensége, elszámoltathatósága, és megbízatásuk megszűnésének okai
80-83
3.3.1. A függetlenség szerepe és garanciái
80
3.3.2. Összeférhetetlenségi szabályok
80-81
3.3.3. Az elszámoltathatóság eszközei
81-82
3.3.4. A biztosi megbízatás megszűnésének okai és esetei
82-83
3.4. A Bizottság feladatai
83-89
3.4.1. Áttekintés
83-84
3.4.2. A Szerződések, valamint az intézmények által a Szerződések alapján elfogadott intézkedések alkalmazásáról való gondoskodás
84-85
3.4.3. Az uniós jog alkalmazásának felügyelete
85
3.4.4. Az uniós költségvetés végrehajtása és a programok irányítása
85-86
3.4.5. Koordinatív, végrehajtó és igazgatási feladatok a Szerződésekben meghatározott feltételek szerint
86
3.4.6. Az Unió külső képviselete
86-87
3.4.7. Javaslattétel jogalkotási aktusok elfogadására
87-88
3.4.8. Indítványtétel az Unió tevékenységének éves és többéves programjára
88-89
Ajánlott irodalom
89
4. Az Európai Parlament
89-99
4.1. Az Európai Parlament létrejötte
89
4.1.1. A Parlament elődei: a Közös Gyűlés és a Gyűlés
89
4.2. Az Európai Parlament működése
90-94
4.2.1. Az Európai Parlament székhelye
90-91
4.2.2. Az Európai Parlament képviselői és választásuk
91
4.2.3. Az Európai Parlament tisztségviselői
91-92
4.2.4. Az Európai Parlament pártcsoportjai
92-93
4.2.5. Az Európai Parlament határozatképessége, nyelvei, bizottságok
93-94
4.3. Az Ombudsman és a Petíciós Bizottság
94-95
4.4. Az Európai Parlament hatáskörei
95-98
4.4.1. Önigazgatási hatáskör
95
4.4.2. Részvétel a jogalkotásban
95-97
4.4.2.1. Konzultációs eljárás
95
4.4.2.2. Rendes jogalkotási eljárás
95-96
4.4.2.3. Egyetértési eljárás
96-97
4.4.2.4. Költségvetési eljárás
97
4.4.3. Politikai ellenőrző szerep
97-98
4.5. Demokráciadeficit és európai parlamentarizmus
98-99
Ajánlott irodalom
99
5. Az Európai Számvevőszék
99-104
5.1. A Számvevőszék létrejötte
99-100
5.2. A Számvevőszék összetétele és szervezete
100
5.3. A Számvevőszék függetlensége
100-101
5.4. A Számvevőszék működése
101-103
Ajánlott irodalom
104
6. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank
104-122
6.1. A KBER és az EKB létrejötte
104-107
6.1.1. A gazdasági és monetáris unió programja
104-105
6.1.2. A KBER kétszintű szervezeti felépítése és az eurórendszer
105-106
6.1.3. A tagállami jegybankok szerepe és jogi helyzete a KBER-ben
106-107
6.2. Az EKB célkitűzései
107-108
6.3. Az EKB feladatai
108-112
6.3.1. Alapvető feladatok
108-109
6.3.1.1. Az Unió monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása
108
6.3.1.2. A devizaműveletek végzése
108
6.3.1.3. A tagállamok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése
109
6.3.1.4. A fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása
109
6.3.2. A bankjegy- és érmekibocsátás szabályozása
109-110
6.3.3. Egyéb feladatok
110-112
6.3.3.1. Konzultatív és véleményező funkció
110-111
6.3.3.2. Hozzájárulás a prudenciális felügyelethez
111
6.3.3.3. Statisztikai feladatok
111
6.3.3.4. Jogalkotó és végrehajtó funkció
112
6.4. Az EKB döntéshozatali rendszere
112-114
6.4.1. A Kormányzótanács
112-113
6.4.2. Az Igazgatóság
113-114
6.4.3. Az Általános Tanács
114
6.5. A jegybanki függetlenség és annak uniós jogi biztosítékai
115-118
6.5.1. Elméleti alapvetés
115
6.5.2. Intézményi függetlenség
115
6.5.3. Személyi függetlenség
116-117
6.5.3.1. Alkalmassági kritérium és kinevezési eljárás
116
6.5.3.2. Hivatali idő és újraválaszthatóság
116
6.5.3.3. A felmentési eljárás és garanciái
116-117
6.5.3.4. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos biztosítékok
117
6.5.4. Funkcionális függetlenség
117
6.5.5. Pénzügyi-gazdasági függetlenség
117-118
6.5.6. Jogforrástani megközelítés
118
6.6. Az EKB demokratikus elszámoltathatósága és a bírói felülvizsgálat
118-121
6.6.1. Az EKB kapcsolata a Tanáccsal és a Bizottsággal
118-119
6.6.2. Az EKB beszámolási kötelezettsége
119-120
6.6.3. Az EKB és az Európai Parlament monetáris párbeszéde
120
6.6.4. Az EKB és az Európai Unió Bírósága
120-121
Ajánlott irodalom
121-122
7. Az Európai Unió Bírósága
122-141
7.1. Az Unió bírósági rendszerének fejlődése
122-123
7.2. A Bíróság
123-129
7.2.1. Összetétele
123-124
7.2.2. A bírák és a főtanácsnokok kinevezése
124-125
7.2.3. A bírákra és a főtanácsnokokra vonatkozó közös szabályok
125-126
7.2.4. A Bíróság elnöke és hivatalvezetője
126
7.2.5. Az ítélkező testületek
127-128
7.2.6. A Bíróság hatáskörei
128-129
7.3. Törvényszék
129-133
7.3.1. Összetétele
129
7.3.2. A bírák, az elnök és a hivatalvezető
130
7.3.3. Ítélkező testületek
130-131
7.3.4. A Törvényszék hatáskörei
131-132
7.3.5. Fellebbezés a Törvényszék határozataival szemben
132-133
7.4. Közszolgálati Törvényszék
133-135
7.4.1. A bírák és az elnök
133-134
7.4.2. Ítélkező testületek
134-135
7.4.3. Hatásköre és a fellebbezés a határozataival szemben
135
7.5. Az Európai Unió Bírósága előtti eljárás fontosabb szabályai
136-140
7.5.1. Eljárás a Bíróságon
136-139
a) Az eljárás vázlata
136
b) A képviselet
136-137
c) A nyelvhasználat
137
d) Az írásbeli szakasz
137
e) Az előzetes jelentés
138
f) Bizonyítás
138
g) Szóbeli szakasz
138
h) Gyorsított eljárás
139
i) Tanácskozás és az ítélet
139
j) Fellebbezések a Törvényszék határozatai ellen
139
7.5.2. Eljárás a Törvényszéken
139-140
7.5.3. Eljárás a Közszolgálati Törvényszéken
140
Ajánlott irodalom
140-141
8. Tanácsadó testületek, ügynökségek
141-164
8.1. Tanácsadó testületek
141-143
8.1.1. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
141-142
8.1.2. Régiók Bizottsága
142-143
8.2. Ügynökségek
144-163
8.2.1. Szabályozási ügynökségek és szervek
144-159
8.2.1.1. Politikai ügynökségek
144-156
8.2.1.1.1. Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületé (BEREC)
144-145
8.2.1.1.2. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA)
145
8.2.1.1.3. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)
146
8.2.1.1.4. Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT)
146
8.2.1.1.5. Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
146-147
8.2.1.1.6. Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER)
147
8.2.1.1.7. Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (EUREFOUND)
147-148
8.2.1.1.8. Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)
148
8.2.1.1.9. Európai GNSS Ügynökség (GSA)
148
8.2.1.1.10. Európai Gyógyszerügynökség (EMA)
149
8.2.1.1.11. Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA)
149
8.2.1.1.12. Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA)
150
8.2.1.1.13. Európai Határőrizeti Ügynökség (EMA)
150
8.2.1.1.14. Európai Képzési Alapítvány (ETF)
151
8.2.1.1.15. Európai Környezet védelmi Ügynökség (EEA)
151
8.2.1.1.16. Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO)
151-152
8.2.1.1.17. Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA)
152
8.2.1.1.18. Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA)
153
8.2.1.1.19. Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP)
153
8.2.1.1.20. Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA)
153-154
8.2.1.1.21. Európai Vasúti Ügynökség (ERA)
154
8.2.1.1.22. Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA)
154-155
8.2.1.1.23. Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA)
155
8.2.1.1.24. Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO)
155
8.2.1.1.25. Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE)
156
8.2.1.2. Közös kül- és biztonságpolitikai ügynökségek
156-157
8.2.1.2.1. Az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete (ISS)
156
8.2.1.2.2. Az Európai Unió Műholdközpontja (EUSC)
157
8.2.1.2.3. Európai Védelmi Ügynökség (EDA)
157
8.2.1.3. A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködési ügynökségek
157-159
8.2.1.3.1. Az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége (Eurojust)
157-158
8.2.1.3.2. Európai Rendőrakadémia (CEPOL)
158-159
8.2.1.3.3. Európai Rendőrségi Hivatal (Europol)
159
8.2.2. Az Euratom-Szerződés alapján létesített ügynökségek és testületek
160
8.2.2.1. A Fúzióenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás
160
8.2.2.2. Euratom Ellátási Ügynökség (ESA)
160
8.2.3. Végrehajtó ügynökségek
160-161
8.2.3.1. A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala (TEN-T EA)
160-161
8.2.3.2. Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERCEA)
161
8.2.3.3. Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség (EAHC)
161
8.2.3.4. Kutatási Végrehajtási Ügynökség (REA)
161
8.2.3.5. Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA)
161
8.2.3.6. Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Ügynökség (EACI)
161
8.2.4. Pénzügyi felügyeleti szervek
162
8.2.4.1. Európai Bankhatóság
162
8.2.4.2. Európai Értékpapír-piaci Hatóság
162
8.2.4.3. Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság
162
8.2.4.4. Európai Rendszerkockázati Testület
162
8.2.5. Egyéb szervek
163
8.2.5.1. Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)
163
8.2.5.2. Európai Adatvédelmi Biztos (EDPS)
163
Ajánlott irodalom
163-164
IV. Fejezet: AZ EU jogrendszere és döntéshozatalai, jogalkotási eljárásai; a jogközelítés módszerei
165-254
1. Az Európai Unió jogi személyisége
165-166
2. Az Európai Unió jogrendszere - az uniós jog forrásai
166-182
2.1. Az Európai Unió jogrendszere
166-167
2.2. Az uniós jog jogforrási rendszere
168-182
2.2.1. Elsődleges uniós jogforrások
168-173
2.2.2. Másodlagos jogforrások
174-182
2.2.2.1. Általános követelmények
171-176
a) A jogi aktus típusának megválasztása
174
b) A másodlagos jogi aktusok jogalapja
174-175
c) A másodlagos jogi aktusok indoklása
175
d) A másodlagos jogi aktusok hatálya
175-176
e) A másodlagos jogi aktusok kihirdetése és hatálybalépése
176
2.2.2.2. A másodlagos jogforrások típusai
176-182
a) Rendelet
176-178
b) Az irányelv
178-180
c) A határozat
180-181
d) A nem kötelező erejű másodlagos jogforrások: a vélemény és az ajánlás (soft law/puha jog)
181-182
3. A másodlagos uniós jogi aktusok hierarchiája
182-186
3.1. Jogalkotási aktusok
183
3.2. A nem jogalkotási aktusok
184-186
3.2.1. Felhatalmazáson (delegáláson) alapuló jogi aktusok (EUMSz. 290. cikk)
184-185
3.2.2. Végrehajtási aktusok (EUMSz. 291. cikk)
185-186
3.3. Egyéb jogforrások
186
3.4. Az uniós acquis - uniós vívmányok
186
4. Jogalkotási eljárások
187-201
4.1. A jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárás
187-192
4.1.1. A rendes jogalkotási eljárás
187-191
4.1.2. Különleges jogalkotási eljárások
191-192
4.2. A nemzeti parlamentek szerepe a jogalkotási eljárásokban
193-194
4.3. A nem jogalkotási eljárások
194-201
4.3.1. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása (EUMSz. 290. cikk)
195-196
4.3.2. Végrehajtási aktus elfogadására irányuló eljárás (komitológia, EUMSz. 291. cikk)
196-201
Tanácsadó bizottsági eljárás
199
Vizsgálóbizottsági eljárás
199-201
5. A hatáskör-átruházás elve - az Európai Unió hatáskörei
201-210
5.1. A hatáskör-átruházás elve (EUMSz. 5. cikk)
202
5.2. Az uniós hatáskörök fajtái
203-205
a) Kizárólagos uniós hatáskörök
203
b) Megosztott hatáskör
203-205
c) A tagállami intézkedéseket támogató, összehangoló vagy kiegészítő hatáskörök
205
5.3. Az ún. rugalmassági klauzula (EUMSz. 352. cikk)
205-206
5.4. A szubszidiaritás elve
206-208
5.4.1. A szubszidiaritás elv jelentése
207-208
5.5. Az arányosság elve
208-210
6. Jogharmonizáció
210-219
6.1. A jogharmonizáció/jogközelítés fogalma és fajtái
210-211
6.2. Jogharmonizációs jogalapok
211-213
6.3. A jogharmonizációs intézkedések fajtái - a jogharmonizáció eszközei
213-214
6.4. A tagállami jogharmonizációs célú jogalkotási feladatok teljesítése
214-218
6.5. Egyéb uniós szabályozási módszerek
218-219
7. Az uniós jog alapelvei (doktrínái)
219-254
7.1. Az uniós jog elsőbbsége, autonómiája
219-224
7.2. Az uniós jog közvetlen hatályának elve
224-235
7.2.1. A közvetlen hatály elvének fogalma és fajtái
224-225
7.2.2. A közvetlen hatály elvének kimunkálása az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában
225-235
a) A Szerződések közvetlen hatálya
227-228
b) A rendeletek közvetlen hatálya
228-229
c) A határozatok közvetlen hatálya
229-230
d) Az irányelvek közvetlen hatálya
230-235
7.3. A közvetlen alkalmazhatóság elve
235-236
7.4. A közvetett hatály - értelmezési kötelezettség elve
236-238
7.5. A kölcsönös elismerés elve
238-241
7.6. Az alapvető jogok védelme az Európai Unióban
241-254
7.6.1. Az alapvető jogok védelme az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában
242-245
7.6.2. Az alapvető jogok szabályozásának történeti fejlődése az elsődleges uniós jogban
246-247
7.6.3. Az Európai Unió alapértékei és védelmük
247-249
7.6.3.1. Az alapvető értékek tagállami megsértése estén követendő eljárás és jogkövetkezmények
248-249
a) Az alapvető értékek megsértésének egyértelmű veszélye esetén követendő eljárás
248
b) Az alapvető értékek súlyos és tartós megsértése esetén követendő eljárás
249
7.6.4. Az alapvető jogok
249
7.6.5. Az Európai Unió Alapjogi Chartája
250-252
7.6.5.1. Az Alapjogi Charta tartalma
250-252
7.6.5.2. Az Alapjogi Charta címzettjei
252
7.6.6. Az Unió csatlakozása az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez (EJEE)
252-254
Ajánlott irodalom
254
V. Fejezet: A tagállamok kötelezettségei az uniós jog érvényesülése érdekében
255-267
1. A lojális együttműködés elve
255-260
1.1. A lojális együttműködés elvének fogalma
255-257
1.2. A tagállamokat terhelő általános kötelezettségek alanyai
258-259
a) A tagállami jogalkotó szervek szerepe az uniós jog végrehajtásában
258
b) A tagállami közigazgatás szerepe a tagállami kötelezettségek teljesítésében
258
c) A tagállami igazságszolgáltatás szerepe az uniós jog érvényesítésében
259
1.3. A lojális együttműködés elve az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában
259-260
2. A tagállamok kártérítési felelőssége az uniós jog megsértése esetén
261-266
2.1. A tagállami kártérítési felelősség elvének jelentéstartalma
261-265
2.2. A tagállamnak az uniós jog megsértéséért fennálló kártérítési felelősségének feltételei
265-266
Ajánlott irodalom
266-267
VI. Fejezet: Az Európai Unió Bíróságának eljárásai
268-337
1. Kötelezettségszegési eljárás
268-288
1.1. Az uniós jog érvényesülését kikényszerítő eljárások
268-269
1.2. A kötelezettségszegési eljárás jellemzői
269-270
1.3. A tagállami kötelezettségszegést megalapozó jogsértések
270-276
1.3.1. Az elsődleges és a másodlagos uniós jog rendelkezéseinek megsértése
270-271
1.3.2. A tagállamokat terhelő együttműködési kötelezettség megsértése
271-272
1.3.3. Az Unió által, illetve az Unió és a tagállamok által harmadik országokkal kötött nemzetközi szerződések megsértése
273
1.3.4. Az uniós jog általános elveinek megsértése
273
1.3.5. Tagállami kötelezettségszegés jogalkotással vagy annak elmulasztásával
273-274
1.3.6. A tagállam által kötött, az uniós joggal ellentétes nemzetközi megállapodások
274
1.3.7. A tagállam uniós joggal ellentétes közigazgatási gyakorlata
274-275
1.3.8. A tagállamnak uniós joggal ellentétes bírói gyakorlata
275
1.3.9. Az „általános és tartós” tagállami jogsértések
276
1.4. A kötelezettségszegési eljárás megindítása
276-277
1.5. A pert megelőző eljárás
277-279
1.6. A bírósági eljárás
280-282
1.6.1. A bírósági eljárás általános szabályai
280
1.6.2. Bizonyítás
280-281
1.6.3. Az ítélet
281-282
1.7. A tagállam által egy másik tagállam ellen indított kötelezettségszegési eljárás jellemzői
282-283
1.8. A tagállami kötelezettségszegést megállapító ítélet végrehajtásának kikényszerítése
284-286
1.9. Az irányelvek átültetésének elmulasztása esetén alkalmazható szankciók
286-287
1.10. Magyarországgal szemben megindított kötelezettségszegés eljárások
287-288
Ajánlott irodalom
288
2. Semmisségi eljárás
288-310
2.1. A semmisségi eljárás általános jellemzői
288-289
2.1.1. Garanciális felülvizsgálat
288-289
2.1.2. Hatásköri szabályok
289
2.2. A megtámadható jogi aktusok
289-292
2.2.1. Elsődleges jog, nemzetközi szerződések
290
2.2.2. Előkészítő, közbenső intézkedések
290
2.2.3. Megerősítő intézkedések
291
2.2.4. Belső szervezeti intézkedések
291
2.2.5. Nem kötelező jellegű intézkedések
291
2.2.6. Az uniós intézmény gyakorlata, hallgatása
291-292
2.2.7. A hatályon kívül helyezett jogi aktus helyébe lépő új jogi aktus
292
2.2.8. Magánjogi szerződések
292
2.3. Peres felek
292-297
2.3.1. Felperesek
292-297
2.3.1.1. Privilegizált felperesek
293-294
2.3.1.2. Kvázi privilegizált felperesek
294
2.3.1.3. Magánszemélyek keresetindítási joga („locus standi”)
294-297
2.3.1.3.1. A jogi aktus címzettjei
295
2.3.1.3.2. Közvetlen érintettség
295
2.3.1.3.3. Személyes érintettség
295-296
2.3.1.3.4. Rendeleti jellegű jogi aktusok
296-297
2.3.2. Alperesek
297
2.4. A semmisségi kereset jogcímei
297-301
2.4.1. Hatáskör hiánya
298
2.4.2. Lényeges eljárási szabálysértés
299
2.4.3. A Szerződés vagy az alkalmazására vonatkozó bármely jogi rendelkezés megsértése
300-301
2.4.4. Hatáskörrel való visszaélés
301
2.5. A semmisség vizsgálatának terjedelme
301-302
2.6. A semmisségi eljárás menete
302-303
2.7. Semmisséget megállapító határozat
304
2.8. Fennmaradó joghatások
304-305
2.9. Az uniós intézmények kötelezettségei a jogi aktust semmisnek nyilvánító, illetve mulasztást megállapító ítéletek esetén
305-306
2.10. A semmisségi kereset és a szerződésen kívüli felelősség kapcsolata
306-307
2.11. Magyar vonatkozású semmisségi ügyek
307-309
Ajánlott irodalom
310
3. Mulasztási eljárás
310-314
3.1. Uniós intézmények, szervek, hivatalok mulasztásának megállapítása iránti eljárás
310-311
3.2. Peres felek
311
3.3. A mulasztási eljárás szakaszai
311-314
3.3.1. Perelőkészítő szakasz
312-313
3.3.2. Peres eljárás
313-314
3.3.2.1. Tagállamok, uniós intézmények keresetei
313
3.3.2.2. Magánszemélyek keresetei
313-314
Ajánlott irodalom
314
4. Az előzetes döntéshozatali eljárás
315-337
4.1. Az előzetes döntéshozatali eljárás célja, helye az EU jogvédelmi rendszerében
315
4.2. Az előzetes döntéshozatali eljárásjogforrásai
315-316
4.3. Az előzetes döntéshozatali eljárás szakaszai az EuB előtt
316-318
4.3.1. A gyorsított előzetes döntéshozatali eljárásra vonatkozó speciális szabályok
317-318
4.3.2. A sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárásra vonatkozó speciális szabályok
318
4.4. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére jogosultak
319-321
4.4.1. Bíróságok
319
4.4.2. Választottbíróságok
319-320
4.4.3. Kamarák, köztestületek
320-321
4.5. Az előterjeszthető kérdések
321-323
4.5.1. A Szerződések
321
4.5.2. A másodlagos uniós jog
321-323
4.6. A peres felek jogai - a nemzeti bíróságok ezzel kapcsolatos feladatai
323-324
4.7. Az előterjesztés szükségességének mérlegelése
324-325
4.8. Az előterjesztés megengedhetősége - az EuB hatáskörének vizsgálata
325-326
4.9. Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés tartalma
326-327
4.10. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére kötelezettek
327-332
4.10.1. Az előterjesztési kötelezettség sajátos esetei
328-329
4.10.1.1. Nemperes eljárások
328
4.10.1.2. Uniós jogi norma érvényességének vizsgálata
328-329
4.10.2. Kivételek az előterjesztési kötelezettség alól
329-330
4.10.3. Az előterjesztési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei
331-332
4.10.3.1. Védelem az uniós jog alapján
331-332
4.10.3.2. Védelem a nemzeti jog alapján
332
4.11. Az előzetes döntéshozatali eljárásban meghozott ítéletek hatálya
332-337
4.11.1. Az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítélet hatálya az eljárást kezdeményező bíróságra
333-334
4.11.2. Az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítélet időbeli hatálya
334
4.11.3. Az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítélet hatálya más tagállami bíróságokra
334-337
4.11.3.1. Uniós jogi normát értelmező ítélet hatálya
335-336
4.11.3.2. Uniós jogi norma érvényességét vizsgáló ítélet hatálya
336-337
Ajánlott irodalom
337
VII. fejezet: Az Uniós polgárság
338-355
1. Az uniós polgárság alapjai
338
2. Az uniós polgárság fogalma és tartalma
338-339
3. Az uniós polgárság alanyi köre
339-342
a) Uniós polgárok a tagállamok állampolgárai
339-340
b) Az állampolgársági szabályok harmonizálásának hiányából eredő problémák
341-342
4. Az uniós polgárok jogai
342-355
4.1. A szabad mozgás joga
342-344
4.2. Választójog
344-348
a) Aktív és passzív választójog a helyhatósági választásokon a tartózkodás helye szerinti tagállamban
345-347
b) Aktív és passzív választójog az európai parlamenti választásokon a tartózkodás helye szerinti tagállamban
347-348
4.3. A diplomáciai és konzuli védelemhez való jog
348-350
4.4. Az európai ombudsmani (EO) panasz joga
350-352
4.5. A petíciós jog
353-354
4.6. Az uniós polgári kezdeményezéshez való jog
355
Ajánlott irodalom
355-356
„B” rész: Belső piac joga
357-547
I. Fejezet: Belső piac fogalma, szabályozása
359-367
1. Alapvetések
359-361
2. A nemzeti jogszabályok közelítése, jogharmonizáció
361-366
2.1. A jogharmonizációs hatáskörök
361-362
2.2. Előfeltételek
362-363
2.3. Magas védelmi szint
363
2.4. Más uniós hatáskörökhöz való viszony
363-364
2.5. Nemzeti szabályok fenntartása, bevezetése
364-366
Ajánlott irodalom
366-367
II. Fejezet: Alapszabadságok
368-378
1. Az alapszabadságok általános kérdései
368-369
1.1. A négy szabadsággal kapcsolatos alapvetések
368-369
1.1.1. Az alapszabadságok jelentősége
368
1.1.2. Az alapszabadságok viszonya egymáshoz
368-369
2. Az alapszabadságok hatálya
369-370
2.1. Határokon átívelő viszonyok
369-370
2.2. Kivételek
370
2.3. Joggal való visszaélés az alapszabadságok kapcsán
370
3. Közvetlen alkalmazás
371
4. Az alapszabadságokkal kapcsolatos kötelezettségek
371-373
4.1. Tagállamok
371-372
4.2. Személyek
372-373
4.3. Az EU-szervek
373
5. Tilalmi rendelkezések
373-374
5.1. A diszkrimináció tilalma
373-374
5.2. Nem diszkriminatív jellegű korlátozások
374
6. Kivételek az alapszabadságok megsértését tiltó szabályok alól
375-378
6.1. Az EUMSz. által rögzített kivételek
375
6.2. Az uniós írott jogban nem szereplő kivételek
376
6.3. Az arányosság elve
376-377
6.4. Ütközés az uniós alapjogokkal
377-378
III. Fejezet: Az áruk szabad áramlása
379-423
1. Az áruk szabad áramlására vonatkozó rendelkezések hatálya
380-381
2. Az áruk szabad áramlására vonatkozó rendelkezések alanyai
381-382
3. Az Európai Unió mint vámunió
382-384
3.1. Az áruforgalom alapszabadságának külső oldala
383-384
3.2. Az áruforgalom alapszabadságának belső oldala
384
4. Vámok és vámokkal azonos hatású intézkedések
385-386
5. A tagállamon belüli diszkriminatív és piacvédő adók
387-389
6. A mennyiségi korlátozások kiküszöbölése
389-420
6.1. Általános kérdések
389-390
6.2. A behozatallal kapcsolatos mennyiségi korlátozások és azokkal azonos hatású intézkedésekre vonatkozó tilalmi rendelkezések tárgyi hatálya
391
6.3. A behozatallal kapcsolatos mennyiségi korlátozásokkal és az azokkal azonos hatású intézkedésekre vonatkozó rendelkezések alanyi hatálya
391-392
6.4. Az áruk behozatalára vonatkozó mennyiségi korlátozások tartalmi kérdései
392-395
6.4.1. Az import közvetlen tilalma vagy korlátozása
392-393
6.4.2. Diszkrimináció
393-395
6.5. A behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések
395-408
6.5.1. Általános alapvetések
395-397
6.5.2. A mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedésekkel kapcsolatos bírósági gyakorlat
397-408
6.5.2.1. Dassonville-ügy
397-399
6.5.2.2. A Cassis de Dijon ügy
399-402
6.5.2.3. Keck-ügy
402-404
6.5.2.4. A Keck-formula alkalmazása a reklámok esetén
404-406
6.5.2.5. De Agostini-ügy
406-407
6.5.2.6. A termék bizonyos célra való használatának tilalma
407-408
6.6. A kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés
408-410
6.6.1. A kiviteli korlátozások tilalmi szabályainak szerepe
408
6.6.2. A kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozások
408-409
6.6.3. A kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések
409-410
6.7. A mennyiségi korlátozások tilalma alóli kivételek
410-419
6.7.1. A kivételek általános kérdései
410-418
6.7.1.1. Közerkölcs
412-413
6.7.1.2. Közrend
413-414
6.7.1.3. Közbiztonság
414-415
6.7.1.4. Emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme
415-416
6.7.1.5. Művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme
416
6.7.1.6. Ipari és kereskedelmi tulajdon védelme
417-418
6.7.2. Íratlan kivételek, kényszerítő érdekek
418-419
6.8. Teszt a EUMSz. 34. cikke alkalmazására
420
7. Állami monopóliumok
420-421
Ajánlott irodalom
421-423
IV. Fejezet: A munkavállalók szabad mozgása
424-442
1. A munkaerő szabad áramlásának koncepciója
424-425
2. A munkavállaló fogalma - az EUMSz. 45. cikkének személyi hatálya
425-428
3. A munkavállalókat és családtagjaikat megillető jogosultságok
428-437
3.1. Az EUMSz. 45. cikke
428-429
3.2. A Tanács 1612/68/EGK rendelete a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról
429-436
3.2.1. A foglalkoztatáshoz való jog
429-431
(a) A közvetlen diszkrimináció tilalma
429-430
(b) A közvetett diszkrimináció tilalma
430-431
(c) A piacra jutást gátló nem diszkriminatív szabályok
431
3.2.2. A foglalkoztatás során biztosított egyenlő bánásmód
432-436
3.2.2.1. Foglalkoztatási és munkafeltételek
432
3.2.2.2. Szociális előnyök
432-434
3.2.2.3. Adóelőnyök
434
3.2.2.4. Lakhatás
434-435
3.2.2.5. Szakiskolai képzés, átképzés
435
3.2.2.6. Szakszervezeti jogok
436
3.3. A családtagokat megillető jogosítványok
436-437
4. Nemzetközi elem szükségessége
437-438
5. Kivételek a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása alól
438-441
5.1. A közrendi, közbiztonsági kivételek
439
5.2. A közszolgálatban történő foglalkoztatás
440
5.3. A bírósági esetjog kivételei
440-441
6. Társadalombiztosítási szabályok
441-442
Ajánlott irodalom
442
V. Fejezet: A letelepedés, a szolgáltatásnyújtás és a tőkemozgás szabadságának közös alapjai
443-460
Példa
444-445
1. A szabályozás szintjei
445-446
2. Tagállamok közötti szituáció
446-447
3. A szabadságok elhatárolása egymástól és más jogintézményektől
447-451
3.1. Diszkriminációtilalom
448
3.2. Munkavállalás
448-449
3.3. Letelepedés és szolgáltatásnyújtás
449-450
3.4. Letelepedés és tőkemozgás
450-451
3.5. Szolgáltatásnyújtás és tőkemozgás
451
4. Egyenlő bánásmód
451-452
5. Kölcsönös elismerés
452-454
6. A korlátozások igazolhatósága
454-458
6.1. Az EUMSz. alapján
454-455
6.2. Az EuB gyakorlatában
455
6.3. A Gebhard-teszt
456-458
7. Joggal való visszaélés
458-459
8. A letelepedési jog, a szolgáltatásnyújtás és a tőkemozgás szabadságainak alkalmazása
459-460
VI. Fejezet: Letelepedési jog
461-478
1. A letelepedés funkciója
461
2. A letelepedés fogalma
461-462
3. Elsődleges és másodlagos letelepedés
462-463
4. Származási tagállam és fogadó tagállam
463
5. A letelepedési jog alanyai
463-464
6. A társaságok szabad letelepedése
464-474
6.1. A társaság jogi léte
464-465
6.2. Székhely
466-468
6.3. Az EuB gyakorlata a társaságok letelepedési joga vonatkozásában
469-474
6.3.1. Daily Mail
469
6.3.2. Centros, Überseering, Inspire Art, Sevic
470-472
6.3.3. Cartesio, VALE
472-474
7. A letelepedési jog és a nemzetközi adójog
474-478
7.1. A kettős adóztatás
474
7.2. Letelepedés és illetőség
475
7.3. Az európai joggyakorlat
475-478
VII. Fejezet: A szolgáltatások szabadsága
479-488
1. Szolgáltatás fogalma
479-481
2. A szabadság alanyai
481-482
3. A szabadság tartalma
482-486
3.1. A Carpenter-ügy
483
3.2. A szolgáltatási irányelv
483-485
3.3. Szabályozott szakmák
485-486
4. Korlátozások és igazolások
486-488
4.1. Eltérő tagállami szabályok
486-487
4.2. Közrend és közbiztonság
487
4.3. Reklámozási és ajánlattételi tilalom
488
VIII. Fejezet: A tőke- és fizetési műveletek szabadsága
489-499
1. A tőkemozgás és a fizetési műveletek tárgya
489-492
1.1. Tőkemozgás
489-492
1.1.1. Közvetlen befektetés - portfólióbefektetés
490-491
1.1.2. Beruházásvédelem
491-492
1.2. Fizetési műveletek
492
2. A jogosultak
493
3. Korlátozások és igazolások
493-499
3.1. A tételes jogi korlátozások
493-495
3.2. Kettős adóztatás
495-496
3.3. Állami protekcionizmus
496-498
3.3.1. Aranyrészvények
496-497
3.3.2. Hatósági ellenőrzés
497-498
Magyar példa: a Lex MOL
498
3.4. További igazolási lehetőségek
499
IX. Fejezet: Az Európai Unió versenyjoga
500-546
1. Célok
500-501
2. Hatáskör
501-502
3. Az Európai Unió kartelljoga
502-519
3.1. Az uniós kartelljog viszonya a hasonló nemzeti versenyjogi szabályokhoz
502
3.2. Az uniós kartelljog hatálya
502-504
3.3. Kartelltilalom - EUMSz. 101. cikk
504-519
3.3.1. A kartelltilalom tényállási elemei
504-519
3.3.1.1. Megállapodások, a vállalkozások társulásai által hozott döntések és egyeztetett magatartások
506-508
3.3.1.1.1. A megállapodás fogalma
506
3.3.1.1.2. A vállalkozások társulásai által hozott döntések
506-507
3.3.11.3. Összehangolt magatartás
507-508
3.3.1.2. A tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás
508-510
3.3.1.3. A verseny korlátozása
510-512
3.3.1.3.1. A verseny célzatos korlátozása
510
3.3.1.3.2. A nem kifejezetten, csak hatásukban versenykorlátozó megállapodások
510-512
3.3.1.4. A kartelltilalom alóli mentesítés
513-515
3.3.1.4.1 Rendelet a mentesítésről
513-514
3.3.1.4.2. Csoportos mentesítések
514
3.3.1.4.3. Vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira vonatkozó csoportmentességi rendelet
514-515
3.3.1.5. A versenyt korlátozó, torzító megállapodások, a vállalkozások társulásai által hozott döntések és egyeztetett magatartások csoportosítása
515-519
3.3.1.5.1 Horizontális vállalati kooperációk
515-516
(i) Általános kérdések
515-516
(ii) Konkrét együttműködési formák
516
3.3.1.5.2. A tulajdonosi szerkezet megváltoztatása
516-517
(i) Kisebbségi részesedés
516-517
(ii) Közös vállalatok
517
3.3.1.5.3. Áruforgalmazás - Vertikális vállalati együttműködés
517-518
(i) A vertikális vállalati kapcsolatok problematikája
517-518
3.3.1.5.4. Technológiaátadás
518-519
4. A domináns piaci helyzettel való visszaélés tilalma - EUMSz. 102. cikk
519-527
4.1. Általános megközelítés
519
4.2. Piaci erőfölény
520-521
4.2.1. Az erőfölény meghatározása
520-521
4.2.1.1. Együttes (kollektív) piaci erőfölény
520
4.2.1.2. A piaci erőfölény megállapításának feltételei
520
4.2.1.3. A releváns árupiac
521
a) A tárgyi szempontból releváns piac, azaz árupiac
521
b) Területileg releváns piac
521
4.3. A piaci erőfölénnyel való visszaélés
522-527
4.3.1. A piaci erőfölénnyel való korlátozó hatású visszaélés
522-525
4.3.1.1. Az üzleti kapcsolat megtagadása
522-523
4.3.1.2. Felfaló ár
523-524
4.3.1.3. Egyetlen márkához kötés, hűségkedvezmény
524-525
4.3.1.4. Árukapcsolás
525
4.3.2. Kizsákmányoló jellegű visszaélések
525-527
4.3.2.1. Túlzottan magas ár és tisztességtelen üzleti feltételek
525-526
4.3.2.2. A termelés korlátozása
526
4.3.2.3. Az üzleti partnerek diszkriminációja
526
4.3.2.4. Jogkövetkezmények
526-527
5. Fúziókontroll
527-534
5.1. Általános kérdések
527
5.2. A Fúziós Rendelet hatálya
528-530
5.2.1. A fúziók formái
528-529
5.2.1.1. Összeolvadás
528
5.2.1.2. Az adott vállalkozás feletti irányítás, ellenőrzés megszerzése
528
5.2.1.3. Közös vállalat
528-529
5.2.2. A fúziók ún. közösségi léptéke
529-530
5.2.3. A forgalom számításának elvei
530
5.2.3.1. Érintett vállalkozások
530
5.2.3.2. Kapcsolódó vállalkozások
530
5.2.3.3. Forgalom
530
5.3. A fúziók engedélyezésének feltételei
530-532
5.3.1. Dominanciateszt
530-531
5.3.2. A „SIEC” teszt (significant impediment of effective competition)
531
5.3.3. Versenykorlátozó mellékmegállapodások
532
5.4. Kapcsolat a tagállami fúziókontrollról szóló szabályokhoz; a „one-stop-shop” rendszer
532
5.5. Eljárási szabályok
532-534
5.5.1. Az összefonódás bejelentése
532
5.5.2. Kétszakaszos eljárás
533-534
6. Állami és különleges státusú vállalatok
534-538
6.1. Általános kérdések
534-535
6.2. A 106. cikk (1) bekezdése
535-536
6.2.1. A köz- és privilegizált vállalatok meghatározása
535
6.2.2. Tilalmazott intézkedések
535-536
6.3. A 106. cikk (2) bekezdése
536-537
6.3.1. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatás
537
6.3.2. Alkalmazhatóság előfeltételei
537
6.3.3. A vállalkozásra rábízott szolgáltatás ellátásának akadályozása
537
6.4. Az Európai Bizottság kompetenciája
538
7. Állami támogatások
538-546
7.1. Az állami támogatás megállapításának előfeltételei
540-543
7.1.1. Az állami támogatás fogalmi elemei
540-542
7.1.1.1. Általános feltételek
540
7.1.1.2. A tagállam tőkerészesedése az adott vállalkozásban
541
7.1.1.3. Keresztszubvenció
541
7.1.1.4. Adók, járulékok, illetékek által finanszírozott állami támogatások
541
7.1.1.5. A tagállamok által vagy állami forrásból származó támogatások
541-542
7.1.2. A támogatott vállalkozások és áruk
542
7.1.3. A támogatás sajátos vonásai
542
7.1.4. A támogatás versenyt torzító hatása
543
7.1.5. A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége
543
7.1.6. De minimis szabály
543
7.2. Kivételek az állami támogatások tilalma alól
543-544
7.3. Az állami támogatásokra vonatkozó eljárásjogi kérdések
544-546
7.3.1. Új állami támogatásokkal kapcsolatos eljárás
544-545
7.3.1.1. Bejelentési kötelezettség
544
7.3.1.2. Előzetes ellenőrzés
545
7.3.1.3. Az állami szubvenció visszatérítése
545
7.3.2. A már hatályban lévő támogatásokra vonatkozó eljárási szabályok
545-546
7.3.3. Rendkívüli körülmények
546
Ajánlott irodalom
546-547
Ügyek jegyzéke
549-573
Kolofon
Hátsó borító