Hang - ember - hang

Életünk során valójában csak néhány esetben válik fontossá a fülünk, amikor „kamaszodó" fülkagylónk látványa és esztétikai igényeink nem harmonizálnak, illetve amikor valamilyen oknál fogva fájni kezd, vagy hallásunk megromlik. Természetesnek találjuk atomi léptékű érzékenységét, mint ahogy természetes számunkra beszédünk, énekünk hajlékonysága, kifejezőképességünk sokoldalúsága, és hogy ez utóbbival egyedül vagyunk az állatvilágban. Pedig még soha ennyit nem kérdeztünk a hangokhoz fűződő viszonyunkról, mint az utóbbi harminc évben. Kérdéseinkre a tudomány különböző ágai (akusztika, szisztematikus zenetudomány, zeneszociológia, népzenetudomány, kognitív pszichológia, orvostudomány, fiziológia, antropológia, humánetológia, magatartás-kutatás, esztétika és nyelvészet) próbálnak meg egyre jobb válaszokat adni. A legértékesebb következtetés, hogy hangzó univerzumunk fizikai-biológiai-társadalmi hármas egysége determinálja a világ mechanikai rezgéseiből számunkra felfogható korlátos frekvencia tartományát, elsősorban annak alapján, hogy életben maradásunkhoz mi az elengedhetetlenül szükséges hanginformáció. Amikor az okot, a hangokra adott reakcióink vagy éppen spontán hangadásaink evolúciós gyökereit, a különböző nyelvű emberek azonos akusztikai megnyilvánulásait, beszédhangjaink akusztikai, fiziológiai eredetű rokonságát, a zene feltételezett egyetemességének mozgatórugóit keressük, a szépséggel is szembetaláljuk magunkat. Lehet-e varázslatosabb és bölcsebb dolog, mint magáról a szépségről (vagyis az igazságról) gondolkodni, miközben hang- és hangszerszimbólumok után kutatunk a sámánok szertartásain, alkotóelemeire szedjük a természet hangjait, a hangszerek fizikai és archaikus lényegét keressük, a hangok agyi reprezentációinak mágneses rezonanciás képeit vizsgáljuk, energiamaximumok után nyomozunk a paralingvisztikus hangok hangszínképeiben, „belebújunk" az ember fülébe, torkába. Mivel egyetlen hangban a világ összes tudománya benne van, szólni fogunk a hangok objektív fizikai tulajdonságairól; az emberi hallásról és hangképzésről; a hangforrásokról; a nyelv és a zene kialakulásáról; a hangkultúra állandóságáról és változásáról, társadalmi függőségéről; a hangok gyógyító és károsító hatásáról. Beszélünk majd arról is, hogy az ember a saját hangjaiban „fürödve" az anyanyelvével méri a világot, ezen keresztül illeszkedik a fizikai és biológiai valósághoz.