Szerző: Pap Norbert | További szerzők: Kitanics Máté; Gyenizse Péter; Szalai Gábor | Előadó: Pap Norbert
Közreműködők: Ambrus Attila József; Erbeszkorn Tamás
Cím: Hol is volt Földvár? : Az 1526. évi mohácsi csata helyének rejtélye
Esemény: AKADÉMIAI ESTÉK - Az MTA-MAB Károly Róbert Akadémiai Klub
Helyszín: Eszterházy Károly Egyetem, Gyöngyösi Károly Róbert Campus "A" épület, I. em., II. előadó (Gyöngyös, Mátrai út 36.) | Időpont: 2019. március 5.
Időtartam: 00:53:58 | Kiadási adatok: MTA Kiválósági Együttműködési Program Mohács 1526-2026 - Rekonstrukció és emlékezet , 2019.

coverimage Mi történt 1526-ban a mohácsi csatában és hol volt az eredeti helyszíne? Történelmi tényekre, a legújabb felfedezésekre és a még megválaszolatlan kérdésekre is kitér előadásában Prof. Dr. Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője és a jelenleg is folyó kutatások egyik vezetője, aki a Szulejmán szultán szigetvári sírjának feltárását végző kutatócsoportot is irányította. Közel 500 évvel a magyarok egyik legsúlyosabb katonai veresége és az oszmán történelem egyik legnagyobb győzelme után még mindig vannak megválaszolatlan kérdések. Ki a felelős a vereségért? Mennyire voltak súlyosak a következmények? Még a történészek rendelkezésére álló információkkal kapcsolatban is zajlanak értelmezési viták. Mindezek mellett nem ismertek a csata fontosabb helyszínei sem – a felvonulási útvonalak, a katonai táborok és a fő küzdelem helyszíne - és a tömegsírok nagy részét sem találták még meg. Múltunkat számos mítosz és tévhit övezi, de vannak olyan részei is a magyar történelemnek, melyek a mai napig nem tisztázottak. Ezek közé tartozik legismertebb csatánk, és annak feltételezett helyszíne, Mohács is. Dr. Pap Norbert igaznak tartja a mondást, miszerint a történelmet mindig a győztesek írják. A Pécsi Tudományegyetem és az MTA kutatócsoportja az ebből adódó rejtélyekre keresi a választ. "Néhány év múlva, 2026-ban lesz a mohácsi csata 500. évfordulója. Az a csoport ami megformálódott a Pécsi Tudományegyetem és az MTA részvételével, vállalta, hogy ezeket a tévhiteket eloszlatja, utána néz néhány alapvető kérdésnek. Ezek közül az egyik, hogy hol volt a mohácsi csata – hiszen ezt a mai napig nem tudtuk" – magyarázta. A tudósok nem csak azt vizsgálják, hogy hol és milyen körülmények között zajlott le a csata, de azt is, hogy ennek milyen előzményei, illetve következményei voltak. Dr. Pap Norbert szerint korábbi régészek és történészek feljegyzéseit tanulmányozva hitelesen rekonstruálhatóak az ott történt események. "Hat fő irányba kutatunk, foglalkozunk azzal, hogy hol volt ez a csata, milyen tájon. Egyáltalán hogyan játszódott le a csata, mi is történt ott, valóban azok a zavarba ejtő gyanúsítgatások, amik a királlyal, a király halálával, Szapolyai vajdával kapcsolatosak, mennyire megalapozottak" – árult el további részleteket a kutató. A mohácsi csata nem csupán egy ütközet, de egy fordulópont is volt a magyarság számára, így a kutatók a szimbolikus 500. évforduló évében, 2026-ban szeretnék befejezni a kutatásokat és lezárni a projektet.