A nonprofit szektor corvina logo

Szerző: Pavluska Valéria
Cím: A nonprofit szektor
Sorozatcím: Humán szervező (munkaügyi) menedzser sorozat | Sorozat szerkesztő: Koltai Dénes
Megjelenési adatok: Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Pécs, 1999.

coverimage Bevallom, a nonprofit szektor témáját tulajdonképpen véletlenül találtam meg. Marketing szakos közgazda végzettségemmel eredetileg az üzlet világába készültem. Az 1980-as évek közepén azonban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem marketing szakos szakközgazdász hallgatójaként - elsősorban diplomamunkám megírása céljából - a marketing elmélettörténetének kutatásával kezdtem foglalkozni. A marketing számomra - és azt hiszem nem voltam egyedül - még a piaccal, az üzlettel volt egyenlő. A külföldi szakirodalmat olvasva meglepetten tapasztaltam, hogy a téma nyugati teoretikusai körében akkor már általánosan elfogadott volt az a nézet, hogy a talán "legprofitorientáltabbnak" tartott menedzsment diszciplína sokkal több, mint a vásárlók megnyerésének és megtartásának művészete. Vagyis a marketing a vállalkozások piaci kapcsolatainak szervezésén túl alkalmas a nonprofit szervezetek, a társadalmi kampányok, az állami szolgáltatások - röviden az üzleti szférán túli szervezetek és tevékenységek - menedzselésére is. A gyakorlat mindezt igen tiszteletlenül még ennél is jóval előbb felismerte. A siker reményében mindenféle elméleti megfontolás nélkül számos jótékonysági, adománygyűjtő, környezetvédelmi, egészségnevelési és elnökválasztási kampány szervezője, sok művészetpártoló, szabadidős, oktatási és jogvédő szervezet menedzsere fordult szívesen - néha esetlenül vagy visszatetsző módon, de még többször valóban eredményesen - a marketing módszereihez és eszköztárához. A profitcél és a marketing korábban feltételezett elválaszthatatlanságát alaposan kikezdte a gyakorlati adaptáció eredményessége, mely logikusan vezetett ahhoz a megfontoláshoz, hogy a marketing kategóriáját ki kell és ki lehet terjeszteni az 0 üzleti szférán kívüli területekre is. A marketing szakírók körében ez a felismerés Philip Kotler és Sidney Levy nevéhez fűződik (Kotler - Levy, 1969). A marketing klasszikus (piaci) elmélete ezzel válságba jutott. Új általános marketing elmélet ugyan azóta sem született, de az új paradigma-jelöltek (például Kotler, 1972; Arndt, 1983; Hunt, 1983) a marketing tárgyának az általában vett cserét tekintették, így hatókörükbe vonták a nonprofit szervezeteket is. így fordult figyelmem a nonprofit szervezetek marketingszemléletű menedzselésének kérdésköre felé. Izgalmas, ellentmondásos, talán egy kicsit széllel szembeni gondolat volt ez akkor, a magyar piacgazdaság szárnybontogatásának időszakában, amikor szinte minden közgazdász a piac, a vállalkozások kérdéseivel foglalkozott. Hamarosan rájöttem azonban, hogy a jó menedzseléshez mindenekelőtt annak tárgyát és környezetét kell alaposan megismerni. Ezért kezdtem el foglalkozni a nonprofit szervezetek - akkor még igen homályosnak tűnő - természetével, kialakulásuk és működésük feltételeivel. A kitartó kutatásnak néha a szerencse is pártját fogja. Engem kétféle szerencse is ért.
Kategóriák: Közgazdaságtudomány, Szociológia
Tárgyszavak: Közhasznú szervezet, Gazdasági intézmény, Társadalmi intézmény
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalomjegyzék
5-7
A könyvben szereplő ábrák jegyzéke
8
A könyvben szereplő táblák jegyzéke
9-10
Előszó, avagy egy kutatási téma születése
11-13
Bevezetés
15-17
   Összefoglalás
17
I. Fejezet: Alapfogalmak, általános ismeretek - a nonprofit kérdéskör értelmezése
19-96
   I.1. Társadalmi-gazdasági intézményi körök és a paradigmaváltás szükségessége
19-22
   I.2. Miért lett "nonprofit” a harmadik szektor?
22-25
   I.3. A nonprofit szektor értelmezési kérdései
25-28
      1.3.1. Értelmezési alapelvek
27-28
   I.4. Működési elvek és működési célok szerinti értelmezések - a nonprofit szektor meghatározása közös jellemzők alapján (a nonprofit jelleg)
28-41
      I.4.1. A nonprofit szervezetek "ideáltípusának" nemzetközi kritériumrendszere
32-38
         1. Intézményesültség, formalizáltság
33
         2. A profitszétosztás tilalma
33-34
         3. A kormányzattól való intézményes elkülönülés, a működési autonómia
35
         4. Önkéntesség, öntevékenység
35
         5. Közérdekűség, közhasznúság, a közjó szolgálata
36-37
         6. A politikai (pártpolitikai) tevékenység kizárása
37-38
      I.4.2. A nonprofit jelleg definícióiból adódó következtetések
38-41
   I.5. Szervezeti, működési formák (jogi formák) szerinti értelmezések
41-59
      I.5.1. A statisztikai megfigyelésekben használt hazai definíciók
42-46
         1. Jogi értelmezés
43
         2. Statisztikai értelmezés
43-44
         3. Közgazdasági értelmezés
44-46
      I.5.2. A nonprofit szektor szervezeteinek implicit értelmezése
46-48
      I.5.3. A hazai nonprofit szektor szervezeti formái
48-54
         1. A társadalmi szervezet
49
         2. Az alapítvány
50
         3. A közalapítvány
50
         4. A köztestület
50-51
         5. A közhasznú társaság
51
         6. Az egyház
51-52
         7. A vízgazdálkodási társulat
52
         8. A lakásszövetkezet
53
         9. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár
53-54
      I.5.4. Formális szabályok, normatív elvárások - a hazai nonprofit szervezeti formák vizsgálatából adódó következtetések
54-59
   I.6. A nonprofit szektor értelmezése tevékenységek alapján
59-62
   I.7. A nonprofit szervezetek értelmezése szerepek és funkciók alapján
63-87
      I.7.1. A nonprofit szervezetek fontosabb funkciói: társadalmi, szociális, gazdasági, politikai és morális szerepek
64-76
         1. Társadalmi szerepek
64-67
         2. Szociális szerepek
67-68
         3. Gazdasági szerepek
68-75
         4. Politikai, ideológiai szerepek
75-76
         5. Morális szerepek
76
      I.7.2. A nonprofit szervezetek szerepe a nonprofit elméletek tükrében
76-87
         6. A közjavak biztosításának elmélete
78-79
         7. A szerződéses kapcsolatok kudarcának elmélete
79-81
         8. A fogyasztói ellenőrzés elmélete
81-82
         9. Támogatási elméletek
82
         10. A történeti vagy kínálati oldalra alapozott magyarázat
82-83
         11. A közszolgáltatásokban kialakult partneri viszony elmélete
83-87
   I.8. A nonprofit szektor méretét és szerkezetét befolyásoló legfontosabb tényezők
88-92
      I.8.1. A nonprofit szektor méretét és szerkezetét befolyásoló tényezők a nonprofit elméletek tükrében
89-92
         1. Heterogenitás
89-90
         2. A jóléti állam hatóköre
90
         3. Gazdasági fejlettségi szint
90
         4. Jogi keretek
90-91
         5. Történelmi hagyományok
91
         Kiegészítés
91-92
   I.9. Fogalmi áttekintés, összefoglalás
92-96
II. Fejezet: A nonprofit szektor kialakulása és fejlődése Magyarországon
97-136
   II.1. A múlt "nonprofitjai" - néhány történelmi mozzanat
99-110
   II.2. Ami a rendszerváltás környékén történt
110-113
   II.3. A nonprofit szektor fejlődése a rendszerváltás után
113-136
      II.3.1. A nonprofit szektor jogi keretei
114-115
      II.3.2. A nonprofit szektor fontosabb gazdasági szabályainak alakulása
115-131
         II.3.2.1. A gazdálkodás szabályai
115-116
         II.3.2.2. Az adószabályok változása
116-124
            II.3.2.2.1. A társasági adó szabályainak változása
117-119
            II.3.2.2.2. A személyi jövedelemadó szabályainak, változása
119-122
            II.3.2.2.3. Az általános forgalmi adó szabályai
122-124
         II.3.2.3. A közvetlen állatni forrásjuttatás szabályai
124-131
            II.3.2.3.1. A vagyonátadás rendelkezései
124-126
            II.3.2.3.2. Az állami támogatások és az állami finanszírozás szabályozása
126-130
               A. Központi támogatások
126-130
                  1. Normatív támogatások
127-128
                  2. A társadalmi önszerveződések működését segítő támogatások
128
                  3. A pártok költségvetési támogatása
128-129
                  4. Az egyházak hitéleti tevékenységének és az egyházi ingatlanok fenntartásának támogatása
129
                  5. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása
129
                  6. Egyéb támogatások
130
               B. Önkormányzati támogatások
130
         II.3.2.4. Egyéb gazdasági szabályok
130-131
      II.3.3. A nonprofit szektor fejlődése a rendszerváltás után - amit a statisztikákból kiolvashatunk
131-136
         II.3.3.1. A nonprofit szektor méretének és szervezeti formák szerinti szerkezetének alakulása
132-134
         II.3.3.2. A nonprofit szektor szerkezetének alakulása tevékenységcsoportok szerint
135-136
III. Fejezet: A mai magyarországi nonprofit szektor szerkezete, jellemzői
137-150
   III.1. A mai magyar nonprofit szektor szervezeti és tevékenységstruktúrája
137-139
   III.2. A nonprofit szektor gazdasági súlya és finanszírozása
140-147
   III.3. A magyar nonprofit szektor jellemző funkciói
148-150
      1. Adománygyűjtő és adományosztó szervezetek
148-149
      2. Szolgáltatásokat nyújtó szervezetek
149
      3. Érdekvédelmi, önsegélyező, társadalmi kapcsolatokat építő, klubjellegű szervezetek
149-150
      4. Hatósági, államigazgatási feladatokat átvállaló szervezetek
150
      Kiegészítésképpen
150
IV. Fejezet: Nonprofit szervezeti formák Magyarország
151-190
   IV.1. A közhasznú szervezetekről szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek
152-183
      IV.1.1. A társadalmi szervezet
152-166
         IV.1.1.1. A társadalmi szervezet fogalmi ismérvei
156-158
            1. A tagság
156-157
            2. A közös cél
157
            3. A formalizáltság
158
         IV.1.1.2. A társadalmi szervezet alapítása
158
         IV.1.1.3. A társadalmi szervezet alapszabálya
159-160
            1. A névválasztás
159
            2. Célitűzés
160
            3. Székhely
160
            4. Szervezet
160
         IV.1.1.4. A társadalmi szervezetek működése
160-162
            1. A tagok jogai és kötelességei
161-162
            2. A szervezeti rend
162
         IV.1.1.5. A társadalmi szervezet felügyelete
163
         IV.1.1.6. A társadalmi szervezet gazdálkodása
164-165
         IV.1.1.7. A társadalmi szervezet megszűnése
165-166
      IV.1.2. A köztestület
166-168
         IV.1.2.1. A köztestület fogalmi ismérvei
167-168
      IV.1.3. Az alapítvány
169-176
         IV.1.3.1. Az alapítvány fogalmi ismérvei
170-173
            1. A közérdekűség
171-172
            2. A tartósság
172
            3. A vagyon
172-173
               Nyílt alapítvány
172-173
               Zárt alapítvány
173
         IV.1.3.2. Az alapító okirat
173-174
         IV.1.3.3. Az alapítvány kezelő szerve (szervezete)
174-175
         IV.1.3.4. Az alapítvány megszűnése
175-176
      IV.1.4. A közalapítvány
176-178
         IV.1.4.1. A közalapítvány fogalmi ismérvei
177-178
      IV.1.5. A közhasznú társaság
178-183
         IV.1.5.1. A közhasznú társaság fogalmi ismérvei
180-183
   IV.2. A közhasznú szervezetekről szóló törvény hatálya alá nem tartozó szervezetek
184-190
      IV.2.1. Az egyházak, egyházi szervezetek
184-185
      IV.2.2. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár
185-187
      IV.2.3. A lakásszövetkezet
187-189
      IV.2.4. A vízgazdálkodási társulat
189-190
V. Fejezet: A közhasznú szervezetekről szóló törvény
191-208
   V.l. A közhasznúsághoz kötött szabályozás előzményei
191-197
      V.l.l. A közhasznúság szabályozásának néhány nemzetközi szempontja
195-197
   V.2. A közhasznú szervezetekről szóló törvény célja és általános elvei
197-198
   V.3. A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei - amit az alapító okiratnak tartalmaznia kell
198-203
      V.3.1. Néhány fontos közhasznúsági szempont
199-203
         1. A közhasznú jogállás megszerzése
199-200
         2. A közhasznú tevékenység
200-202
         3. A közvetlen politikai tevékenység
202
         4. A vezető tisztségviselők összeférhetetlensége
202-203
         5. A nyilvánosság követelménye
203
   V.4. A közhasznú szervezetek gazdálkodásának szabályai
203-204
      1. A gazdálkodás általános szabályai
203
      2. A nyilvántartási és beszámolási szabályok
204
   V.5. A közhasznú szervezetek felügyelete
204-205
      1. Belső felügyelet
204
      2. Külső felügyelet
204-205
   V.6. A közhasznú szervezeteket, a közhasznú szervezetek támogatóit és a közhasznú szervezetek szolgáltatásai igénybevevőit megillető kedvezmények
205
      1. A szervezet
205
      2. A kedvezményezett
205
      3. A támogató
205
   V.7. A közhasznú szervezetekről szóló törvény eddigi tapasztalatai
206-208
Utószó helyett
209
Irodalomjegyzék
211-216
Jogszabályok jegyzéke
217
Hátsó borító